Társadalom
2011-08-30 21:00:00
Baptista kápolnában dicsőítették a diktátor-pártfőtitkártKisegyházak istentiszteletei a belügy látókörében
Rákosit dicsőítő, szabadegyházi istentisztelet menetét írja le egy eddig publikálatlan, történeti dokumentum. Részletek a hátborzongató prédikációkból és a megfélemlítettek istentiszteletéből.
A szabadegyházak Rákosi elvtárs születésnapja alkalmából tartott megemlékezésére 1952. március 8-án került sor a fővárosi, Wesselényi utcai baptista kápolnában – derül ki egy kutathatóvá vált dokumentumból. A jelenlévők számát a szombat este fél hatkor kezdődő összejövetelen ezer fő körülire becsülték. A belügynek leadott jelentés szerint az ünnepélyt Bányai Ferenc baptista lelkész vezette.
Csendben, fegyelemben
A Rákosi-diktatúra éveiben még a törvényesen működő keresztény kisegyházak is csak korlátozottan gyakorolhatták hitüket: rendes istentiszteleteket csak igazolvánnyal rendelkező lelkész jelenlétében tarthattak. Hiányukban a helyi közösségek csak úgynevezett csendes istentiszteleteket szervezhettek prédikáció nélkül, amelyeken a közös éneklés, ima és felolvasás volt engedélyezett. A lelkészek csak a lelkészi igazolványukban feltüntetett néhány helyen prédikálhattak.
Egyedül a felekezetek néhány elöljárója tarthatott igeszolgálatot az ország bármely gyülekezetében. A kisegyházak összefogásaként működő Szabadegyházak Tanácsa vezetősége prédikálhatott a szervezet tagegyházaiban az ország egész területén. Nagyobb felekezeti, illetve felekezetközi összejövetelek megtartásához, pedig érdemes volt valamiféle indokot találni az állami szervek irányába.
A béke istentisztelete: rend a lelke
A kisegyházi vezetők keresték az alkalmat: Kiss Ferenc orvosprofesszor, a Szabadegyházak Tanácsának elnöke 1952-ben javasolta, hogy Rákosi Mátyás pártfőtitkár születésnapjára megemlékezve tartsanak a szabadegyházak „béke-istentiszteletet”. Sőt, a Tanács vezetői még „békebizottságot” is alapítottak Kiss orvosprofesszor, Szabó László baptista elnök és Szécsey János metodista szuperintendens részvételével. Elhatározták, hogy a békebizottság meglátogatja a szabadegyházi gyülekezeteket, ahol előadásokat fognak tartani a béke és az egység érdekében.
A rendezvény napirendje szerint elsőként Szécsey János imádkozott, ezt közös éneklés követte. Kiss Ferenc prédikációjában a következőket mondta: „A politikusok nem egyszer érdeklődtek az iránt, hogy mit látnak a hívők. Minden Isten által van. Isten látta, hogy az emberiség eltért az igaz úttól, nem Istenben, hanem vagyonába vetette bizalmát. Ne legyen szükségünk se kis, se nagy vagyonra. …Jézus és az apostolok nem bírtak vagyonnal, de nem is akartak osztozni a világi hatalomban. Az egyházak vagyont, hatalmat és tömegeket gyűjtöttek, vissza kell kanyarodni az őskereszténységhez. Sokszor világi hatalomnak kell arra rávezetni az egyházakat erőszakkal. Rákosi Mátyásnak Isten adta a bölcsességet, hogy ebben közreműködjék. Amikor Rákosi elvtárssal először találkozott azt mondotta, hogy ha ilyen ember intézi az ország ügyeit, igen széles látókörrel és bölcsességgel, hálát adhatunk Istennek. És ha 10 ilyen ember ülne mellette, akkor lenne csak igazán tökéletes a vezetés.”
A professzor-prédikátor ezen kívül felidézte:több mint egyórás beszélgetésben kérte Rákosi elvtársat, hogy „ne tévesszék össze közösségüket a beteg felekezetekkel.” Az orvosprofesszor után Szabó László baptista egyházelnök kijelentette, hogy „Rákosi elvtárs a legnagyobb erőfeszítést végzi a béke érdekében. Egymás mellett kell, hogy álljon béke és boldogság. Ezért érdemes élni. A boldogság rendezett viszony Istennel és embertársainkkal, tehát ennek akadálya mindaz, ami gyűlöletre és háborúra uszít, Hívő nem lehet a háborús uszítók szolgálatában. A békességre igyekezők Isten gyermekei. Fel kell tehát venni a harcot a béke érdekében. Legyenek mind békét készítők Isten gyermekei.”
És elsőre még csak nem is tetszett
Az ügynök tartótisztje első jelentésében Kiss beszédét negatívan értékelte. Szerinte „teljesen félremagyarázta a kommunisták szerepét és a szocializmus építését.” Úgy akarta a professzor megítélése szerint beállítani, „mintha a kommunisták valamiféle jóslatot valósítanának meg.” „A világi hatalom erőszakkal vezeti vissza az őskereszténységre”, és, hogy „igazán tökéletes a vezetés, akkor lenne, ha még legalább 10 ilyen ember lenne Rákosi elvtárs mellett” kifejezéseket ellenséges beállítottságúnak gondolta.
Később az államvédelmis főhadnagy már pozitívan vélekedett az ünnepségről: „a szabadegyházak részéről megrendezett ünnepség azt mutatja, hogy igyekeznek minden téren közeledni népi demokratikus rendszerünkhöz. Kiss orvosprofesszor megemlékezése Rákosi elvtársról olyan pozitív megnyilvánulás, amit még eddig más egyházak részéről nem tapasztaltunk” – áll a dokumentumban. A szabadegyházi vezetők pragmatizmusának eredményeként egy nagyobb méretű felekezetközi istentisztelet megtartására nyílt lehetőség…
Rajki Zoltán
|
