Az IKSZ szerint a Jobbik Magyarország keresztény gyökereit tagadja

Keresztény párt-e a Jobbik?

Stágel Bence, az IKSZ elnöke olyan kommunikációs fogásnak nevezte a Jobbik Magyarország Országgyűlés elé terjesztett javaslatát, ami a társadalom nyugati, keresztény gyökereinek tagadására tesz kísérletet. Stágel Azbej Tristannal, a szervezet alelnökével együtt megdöbbenésüknek adtak hangot annak kapcsán, hogy a Jobbik éppen az örmény genocídium emléknapja előtt tartotta fontosnak, hogy „csupán az egyik fél áldozatairól emlékezzen meg a kilencvenes években zajlott polgárháborúban részt vevő felek közül”, s mindezt úgy tették, hogy közben az I. világháború alatt lezajlott tragikus örmény népirtásról megfeledkeztek.

A népirtás relativizálható?

Az IKSZ nyilatkozata rámutat: a Jobbik a keresztény kultúrájú örmény nemzet ellen 1915 és 1917 között elkövetett, másfél millió áldozatot követelő támadást igyekszik eltussolni, és más, későbbi fegyveres konfliktusokkal összemosva jelentéktelennek feltüntetni. Kiemelték: kereszténydemokrataként meggyőződéssel vallják, hogy az emberi élet szent, függetlenül az egyén származásától vagy vallásától. Szilárd álláspontjuk, hogy a XX. század és a jelen keresztényüldözéseinek áldozatai megérdemlik a kegyeletteljes megemlékezést, és a XXI. század elején az emberiség nem hurcolhatja tovább egy eltitkolt népirtás súlyos terhét.

Úgy vélik: ma is világossá kell tenni, hogy a magyarság az európai keresztény kultúra része, és ha kell, határozottan állást kell foglalniuk a világ bármely pontján a keresztényeket ért támadások ellen. Az előzmények kapcsán említésre méltó, hogy az Országgyűlés külügyi bizottságának jobbikos alelnöke, Gyöngyösi Márton április 11-én jelentette be, hogy pártja határozati javaslatot nyújt be a parlamentnek, amelyben kezdeményezik az 1992-es azerbajdzsáni hegyi-karabahi örmény agresszió elítélését. A jobbikos politikus emlékeztetett rá, hogy az 1992-ben kezdődött örmény-azeri fegyveres konfliktus eddig 20 ezer civil halálos áldozattal járt, és több mint egymillió azeri menekült helyzete a mai napig rendezetlen. A radikális párt határozati javaslata ezért felkéri az Országgyűlést és a kormányt arra, hogy az egyetemes emberi jogokra és Magyarország nemzetközi kötelezettségeire és vállalásaira tekintettel kezdeményezze a Hegyi-Karabah Köztársaság elismerését minden lehetséges fórumon, továbbá álljon ki a menekültek helyzetének rendezéséért is.

Függetlenség és vér

Tudvalévő, hogy a karabahi Néptanács 1988. július 12-én úgydöntött, hogy Hegyi Karabah elszakad Azerbajdzsántól, csatlakozik Örményországhoz, s új neve Arcah Örmény Autonóm Terület lesz. A határozat újabb feszültséget keltett abban a konfliktusban, amely 1988 elején robbant ki az Azerbajdzsánba ékelt örmény enklávé hovatartozása körül, s amely a mai napig nem jutott nyugvópontra. Miután a szovjet legfelső vezetés nem adta hozzájárulását a határok megváltoztatásához, az indulatok tovább forrtak, s 1988 szeptemberében rendkívüli állapotot kellett kihirdetni Karabahban. 1990 januárjától mindennapossá váltak a fegyveres összetűzések, az addig is véres konfliktus nyílt polgárháborúvá, Jereván nem is titkolható közvetlen részvétele miatt Örményország és Azerbajdzsán közti, hadüzenet nélküli háborúvá fajult.

Az események a Szovjetunió végnapjaiban, az 1991. augusztusi moszkvai puccsot követően gyorsultak fel. 1991. szeptember 2-án Sztyepanakertben kikiáltották a Hegyi Karabah Köztársaságot, amit 1991. december 10-én népszavazás erősített meg. A december 28-án megválasztott új parlament 1992. január 6-án formálisan is proklamálta a függetlenséget, amelyet azonban Örményország kivételével mindmáig egyetlen más állam sem ismert el.

Azerbajdzsán mindmáig nem tud belenyugodni a katonai vereségbe, területei elvesztésébe, Karabah elszakadásába. A békeszerződést a nemzetközi közvetítéseket koordináló, úgynevezett Minszki Csoport minden erőfeszítése ellenére sem sikerült tető alá hozni. A karabahi örmények nem hajlandók visszaadni az Azerbajdzsántól elhódított területeket, ezt csak akkor tennék, ha Baku garantálja számukra a teljes szuverenitást. Azerbajdzsán viszont nem hajlandó egyszerű autonómiánál többet adni Karabahnak, s máig nem tett le a terület katonai úton való visszaszerzéséről.
 

MTI/mi

• Cimkék:
népirtás Hegyi-Karabah

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére