„Nincs lelkiismeret-furdalásom”

Hugo Cháveznek nevezték Szili Katalint

– Nemrég azt írta egy vezető portál, hogy „beszállt Orbán csapatába”, mármint alkotmányozni. Miért szállt be Orbán csapatába? A pécsi bukás és a kormány összeomlása után így építi tovább a karrierjét?

– Ez nem a karrieremről szól, hanem az elkötelezettségemről. Én már mindent elértem, amit kívánhattam magamnak. Azonban az elmúlt 20 évben, a rendszerváltás óta kialakult egy gyűlölet-struktúra a társadalomban, mert párturalmi struktúra létezik csak: Fidesz vagy MSZP, Orbán vagy Gyurcsány. Ezt a polarizációt fel kell oldanunk. Az alkotmányozásnak arról kell szólnia, hogy ennek az országnak, a nemzetnek, a társadalomnak a pártokon túl is vannak érdekei.

– Az elmúlt időszakért, egykori vezető MSZP-politikusként, önnek is megvan a felelőssége. Nincs lelkiismeret-furdalása?

– A 88 hónapon belül, amíg házelnök voltam, mindig párbeszédet folytattam az ellenzékkel. Ennek köszönhető a KMKF, a Fenntartható Fejlődés Nemzeti Tanácsa, Hazai Kisebbségek Fóruma. Mind a hármat viszi tovább a mostani parlament is. Akkor lenne lelkiismeret-furdalásom, ha nem így tettem volna.

– De 2006-ban, amikor a terror uralta az utcát, ön sem állt fel.

– Házelnökként azt éreztem feladatomnak, hogy egyensúlyt teremtsek. Amikor történtek a sajnálatos események, az egész éjszakát itt töltöttem. Másnap a parlamentben el tudtam érni, hogy közös nyilatkozatot adtunk ki az összes párttal az erőszak ellen. Egyébként pedig hogy az MSZP árulónak tart, pontosan jelzi, hogy milyen a viszonyom ahhoz a politikához, amit folytattak.

– Amikor belül volt, nem tartották árulónak.

– Kibeszélőnek tartottak akkor is. Tudtam, hogy jó úton járok, amikor a Muszáj baloldalinak lenni című írásommal reagáltam Gyurcsányra és terveikre, gyakorlatukra. Ebben voltak elemek, amiket most Orbán Viktor is, többek között a privatizációs szerződések felülvizsgálata során figyelembe vesz. A saját frakcióm elhajtott, vagy vezetőik éppen Hugo Chaveznek neveztek. Húsz év alatt nem tud nekem olyan politikust mutatni, aki önszántából lemond a házelnökségről, egy ilyen kényelmesnek tűnő közjogi pozícióról, csak azért, mert azt mondja, hogy ha nem változtatnak a körülötte lévők, ezt ő kötelességének érzi. Ezzel akartam figyelmeztetni arra, hogy változni és változtatni kell!

– Köztudott, hogy vallását gyakorló keresztény. Megjelentek igények a köztársasági elnök  részéről, de másfelől is, hogy keresztény alkotmányunk legyen, szakrális nyelvi szimbólumokkal...

– Nézze, az állam és az egyház szétválasztását ma már mindenki elfogadja. Ha azt akarjuk, hogy ez az alkotmány a miénk legyen, tehát nem a társadalom egyik vagy másik feléé, meg kell találnunk a közös pontokat. A szekularizáció mellett, nem sértve a nem vallásos érzelműeket sem, a keresztény európai múltunkra utalás elfogadható mindenki számára.

– És mit gondol a magzati élet védelméről?

– Sokan nekünk szegezik a kérdést, hogy ebben lesz-e szigorítás.

– Lesz?

– Ebben az ügyben sem kellene meghaladni, ami a mostani szabályozásban benne van.

– Ön szerint, de a KDNP és a Fidesz megegyezik abban, hogy emeljék be az alkotmányba a magzat védelmét. Ám ha egy alkotmányos alapelvvel nincsenek adekvát törvények, akkor a gyakorlat alkotmányellenessé válik...

– Ezzel egyetértek. Egyébként a mostani szabályozás merőben megfelel annak, ami a magyar társadalom többségének kívánalmát jelent.

– Ha így lenne, még az sem jelentené, hogy helyes a jelenlegi szabályozás.

– Nézze, nem tudom, milyen kompromisszumot fog ebből kihozni a belső vita, de a magzati élet védelmének kérdését az emberi jogok egyetemes nyilatkozata vagy az európai emberjogi charta is megfelelően szabályozza

– És a határon túli magyarok, a kettős állampolgárok választójogának kérdése?

– Az állampolgársághoz úgy tartozik a választójog, mint a gyertyához a lángja...

– Nem gondolja, hogy ha a Fidesz-kormány a határon túliaknak választójogot ad, ezzel bebetonozhatja magát a hatalomba, igen hosszú időre?

– Ezt azok mondják, akiknek lelkiismeret-furdalásuk lehet a határon túliakkal kapcsolatban.Nem szeretnék olyan törvényt, ami pártpolitikai alapon újra szétszedi a nemzetet. Egyébként a határon túli magyar közösség sem teljesen egyszínű politikailag. De ha mindenki a húsz év alatt mindig mindent megtett volna értük, akkor ma ez nem lenne téma. Én a határon túliakkal kapcsolatban még azt is el tudtam érni, hogy a Polgári párttól kezdve a Székely Nemzeti Tanács vezetőjén keresztül, az RMDSZ -től a Erdélyi Nemzeti Tanács vezetőjéig le tudok egy asztalhoz ültetni embereket. Nekem nincs lelkiismeret-furdalásom, úgyhogy állok elébe, hogy legyen az, ami Európában és a világon mindenütt bevett: az állampolgársághoz szavazat jár.

– Ha nem él az adott országban? A dél-tiroliaknak is van kettős állampolgárságuk, de csak ott választhatnak, ahol laknak.

– Az elmúlt időszakban beszéltem valakivel, akinek van másik állampolgársága, ő azt mondta, hogy mivel a másik államban nem fizet adót, és nem jár haza, nem szavaz, mert nem akar beleszólni. Szerintem a nem itt élő magyarság jó része hasonlóan gondolkodik. De a lehetőséget, a választás jogát, meg kell adni.

– Szorgalmazza, hogy szociális alapjogok, például a lakhatási jog legyen benne az alkotmányban. Nem jár-e ez azzal a veszéllyel, hogy ugyanaz az anomália áll elő, mint a magzati élet védelme esetében, vagyis hogy nem lehet betartani, ami az alkotmányban szerepel? Ha mától a hajléktalanság alkotmányellenes, az elég nagy terhet ró az államra és az önkormányzatokra.

– Az alkotmány sosem csak a mának, hanem a jövőnek készül.

– Csakhogy a hatályba lépésétől érvényes.

– Az alkotmánynak értékközösséget kell teremtenie, komondva, hogy az állam mely kérdésekben hogyan korlátozza önmagát, biztosítva a jogokat állampolgárainak. Én ezt úgy tekintem, mint az állam közösségi éthoszát, amelyben megfogalmazza, milyen irányba szeretné az országot vinni. A lakhatás jogát tehát mint államcélt lehetne megfogalmazni.

– Vagyis az alkotmány alapelvei nem lesznek számonkérhetők az aktuális döntéshozón, mert azt mondhatja akár negyven év múlva is, hogy csak célként vannak megfogalmazva...

– Majd később konkrét törvények tartoznak hozzá, amelyben egyének, családok, önkormányzatok, szerepe, feladata is megjelenik. Mindenki félti a megélhetésének biztonságát, az egészségét, a környezetének biztonságát, tehát ezt nem hagyhatjuk figyelmen kívül.

– És miért kell annyira sietni? Miért muszáj kora tavaszra készen lennie az alkotmánynak?

– Ezt magam sem tudom. Sokszor, sok helyütt elmondtam, nem tartom jónak, hogy ilyen szűk az időkeret. Erre nyilván a kormányzópártok tudnának válaszolni.

– Viszont ha már beszállt, a tempót felvette.

– Hát igen.

– És miért javasol kétkamarás parlamentet? Ez sokak szerint lelassítja a törvényhozást.

– A húsz év konfliktusos demokráciáját és párturalmi rendszerét csak úgy tudjuk oldani, ha olyan hatalommegosztást alakítunk ki, ami a konszenzuális demokrácia irányába visz. Nem választott második kamaráról beszélek, hanem delegáltról, ahol a 200 fős parlament mellett egy 90 fős testület működik amiben jelen vannak többek között az érdekképviseletek, szakszervezetek, kamarák, köztestületek, önkormányzati szövetségek, kisebbségek, egyházak delegáltjai. Ez alig kerül valamibe, a tagjai nem kapnak fizetést, viszont visszanyúl a történelmi hagyományainkhoz, de már egy 21. századi megoldással. Szerintem nem lassítja a törvényhozást, mert csak egy egyszeri halasztó hatályú vétójogot biztosítana, azt sem mindenben. Ezzel viszont lehetővé tehetnénk azt is, hogy az alkotmánybíróságnak sem kell hozzányúlni a jogköreihez.

– És mi ez a zöldmezős politikai beruházás, amibe belevágott?

– Ez az új politikai erő piros-fehér-zöld mezős beruházás. Hiszek abban a finom demokráciában, ahol a társadalom igényeit az fejezi ki, hogy minél színesebb a parlament. Értékrendünkben a szociális megfontolásokat mindenek előttinek tartjuk, ugyanakkor elengedhetetlen a nemzeti értékek konzekvens képviselete, a tradíciók tisztelete az európai értékek mellett. Ez az egyik fő pillérünk, a másik pedig a rendszerkorrekció, tehát a húsz éve érintetlen nagy rendszerek hosszú távon is működtethető átállítása, a kor és a társadalom követelményei szerint. 

– Szép, és a távlati cél? Bekapcsolódás a Fidesz-koalícióba?

– Próbálnak ezzel is felcímkézni. Sokan mondják, hogy Fidesz-szatelit párt vagyunk, mások szerint majd az MSZP-vel fogunk össze. Nekünk azonban egy új társadalmi és politikai alternatívát kell felmutatni a ma hallgatag, de rendkívül nagy erővel bíró vidéki értelmiség, valamint a fiatalok számára. Ők érdeklődnek irántunk a leginkább, és ez nagyon jó érzés. A baloldali közírók is mind többen fogalmazzák meg, hogy kell egy új baloldali erő, akár ebbe is beleképzelhetjük magunkat... De ha valaki azt mondja, hogy azoknak, akik már elkezdtek elszivárogni a mostani kormányzópártoktól, tartozni kell valahová, az ASZU, vagyis „A Szociális Unió” vonzó lehet a számukra.

– Ha nagyon alternatív lesz, az konfliktusokat okoz majd a kormánypárttal, ha pedig nem lesz elég alternatív, nem fog látszani.

– Mindennek megvan az ideje. Nem gondolom, hogy a különbözőség megmutatásának most lenne az ideje, amikor nincs kampány. Kampányban majd úgy is ráérünk viaskodni.

– Igaz, hogy újabban nemzeti konzervatívnak vallja magát? Remélem, igaz, mert akkor ez lesz a cikk címe.

– Nem is tudom, ki mondta, elhangzott nemrégen egy körben, hogy én egy rendes konzervatív asszony vagyok. Nem tiltakoztam. Nagy utat jártam be az elmúlt hat évben. Tulajdonképpen szeretném, ha nem köteleznének mindenkit mindig, hogy besorolja önmagát valahová. Ugyanakkor tudnom kell, hogy ki vagyok, mert akkor fognak tudni követni. Rólam tudja mindenki, hogy alapvetően baloldali érzelmű vagyok! A saját sínemen haladok, a politika körülöttem pedig folyton változik.

– A képviselői munkája és a politikai pályafutása során hogyan jelenik meg a hitélete?

– Az életemben volt néhány fordulópont, ami nem következett volna be, ha valaki nem vigyázna rám. Nyilván tudja: 68-ban volt egy balesetem, és akkor azt gondolták: tíz nap a krízis, és eldől, megmaradok-e vagy sem. Három nap után kiderült, hogy megmaradok, pedig vézna, sovány kislány voltam. És akkor volt egy orvos, aki azt mondta: innentől nem a két kezemmel kell keresnem a kenyeret, hanem az agyammal. És kaptam valami olyan képességet, amivel a Jóisten bepótolta, hogy a bal kezemet elveszettem. Utána is voltak az életemnek állomásai, amikben éreztem, hogy ha ez most így következett be, abból meg kell értenem, mi az, amit felülről várnak tőlem. Hiszek abban, hogy ez a világ, amiben létezünk, szépen el van rendezve, és semmi sem véletlen. Mikor Toller Laci balesete volt, egy mélységesen ateista volt politikustársamnak mondtam: imádkozom Laciért. Annyit felelt: jó neked, mert te legalább tudsz imádkozni! Látja, ez a különbség. És én ezért vagyok hálás. Mindannyiunknak kellenek a kapaszkodók. Vannak pillanatok az életünkben, amikor még a nem hívő is felfelé tekint.

Balavány György

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére