Az uniós szakszervezetek gigademonstrációja Magyarországon

Harmincezer tüntető várható szombaton Budapestre!

Az uniós országokban a gazdasági válság nevében bevezetett, munkavállalókat sújtó intézkedések ellen tüntet szombaton Budapesten Európai Szakszervezetek Szövetsége (ETUC) és a hat magyar szakszervezeti szövetség. A demonstrálók választása a soros uniós elnökség miatt esett a magyar fővárosra, az időpontot pedig az április 9-re tervezett pénzügyminiszteri és jegybankelnöki informális ülés határozta meg.

Brüsszel után tervszerűen

Pablo Sánchez Centellas, a kampány koordinátora, aki egyben az európai uniós ügyekért is felelős tisztségviselő, tavaly októberben vetette fel a budapesti tüntetés ötletét. Szerinte a legkevésbé a közalkalmazottak a válság okozói, mégis Európa-szerte nekik kell a legnagyobb mértékben elszenvedniük a megszorításokat. Rámutatott: az uniós kormányok a válságra rendszerint úgy reagálnak, hogy a közszférában csökkentik a fizetést és a juttatásokat, és ezzel párhuzamosan a saját feladataikat PPP-konstrukció (az meg mi? a betűszókat mindig meg kell magyarázni!) alá vonják.

Centellas szerint a kulturális szférában jellemző, hogy a nyugdíjba menők helyére nem vesznek fel senkit, míg az elvégzendő feladat mennyisége nem csökken. Ennek eredményeként többet kell dolgozni ugyanannyi bérért, ami végső soron bércsökkentést jelent. Így a szakszervezetek egyetlen eszköze, hogy a válság megoldásában hangsúlyozzák az igazságosabb adórendszer szükségességét.

A tagországok állam- és kormányfőinek március végi, kétnapos találkozójához kapcsolódó szakszervezeti rendezvények miatt csaknem teljesen megbénult a brüsszeli közlekedés. A belga érdekképviseletek tüntetésének fő jelszavai közé tartozott, hogy a tagországok a gazdasági megszorítások mellett is tartsák szem előtt a szociális szempontokat, hosszabb távú intézkedéseik tervezésénél pedig ne hozzanak az EU szociális modelljét veszélybe sodró döntéseket. Különösen élesen bírálták a versenyképességi csomagot, ami a jelmondatok szerint a bérek visszafogásával és a szociális járandóságok korlátozásával járhat. A belga fővárosban a rendőrség becslése szerint húszezer fős tömeg vett részt.

A Hősök tere és az Oktogon között

„Az előzmények alaposan indokolták, hogy a magyar fővárosban több szempontból is megfelelő helyszínt találjanak a demonstrációnak. Miután az Országgyűlés külügyi bizottsága a magyar EU-elnökség teljes idejére lekötötte a Parlament előtti területet egy fotókiállítás céljára, így többszöri egyeztetés után az Andrássy út Hősök tere és Oktogon közötti szakaszára esett a szakszervezetek közös választása” – tudtuk meg Pataky Pétertől, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elnökétől, aki lapunk kérdésére hangsúlyozta: a demonstráció nem a magyar kormány ellen irányul.

A helyszínnel kapcsolatban a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnöke, Földiák András közölte: egy európai demonstráció esetén szerinte nem is lenne indokolt a magyar Országgyűlés vagy valamelyik magyar kormányzati intézmény épülete előtti tiltakozó rendezvény, hiszen annak félreérthető üzenete lehetne, így a Hősök tere és környéke kiválóan megfelel a gyülekezés céljára. Az Oktogon semleges területének központi fekvését, jó megközelíthetőségét, tömegbiztonsági szempontból előnyösségét kérdésünkre Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke is hangsúlyozta.

Sosem látott tömeg lesz?

Pataky Péter kérdésünkre összefoglalta a szombati tüntetés általános célját: elutasítják a munkavállalókat vagy az egész életükön át becsületesen dolgozó nyugdíjasokat sújtó aránytalan, egyoldalú és ezért indokolhatatlan megszorításokat. Földiák Andrástól megtudtuk: hazai részről húszezer főre, a külföldi szakszervezetektől, szakszervezeti szövetségektől pedig mintegy tízezer tüntetőre számítanak.

„Kiszámíthatatlan, hogy az Európai Parlamentre, az európai kormányokra és a magyar döntéshozókra hogyan hat egy erőteljes, nagy létszámú demonstráció” – foglalta össze Földiák András, aki elmondta: nem bíznak abban, hogy rövid távon látványos változás történne, de az ilyen megmozdulások mindenképpen hozzájárulnak kisebb-nagyobb, adott esetben fontos részeredményekhez. Az MSZOSZ alapelvei Pataky szerint egyértelműek: a munkavállalók jogait erősítő módosításokat követelnek a munkáltatókat a dolgozók kizsákmányolására biztatók helyett.

Boor Bálint 

• Cimkék:
szakszervezet tüntetés demonstráció

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére