Vans napszemüvegek
Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Társadalom
2011-04-13 12:38:00

Nem az intézményeket finanszíroznák

Gyermekvédelem: ahol nincs pénz, az államnak kell segíteni

Gyors beavatkozásokért kiált a hazai szociális rendszer – véli Molnár László, a Fővárosi Módszertani Gyermekvédelmi Szakszolgálat igazgatója.

A szociális kabinet vezetése szerint a jelenlegi formájában átláthatatlan és fenntarthatatlan a szociális és gyermekvédelmi rendszer. Új szolgáltatási törvény készül, amiben a tervek szerint egységesen jelennek majd meg a szociális és a gyermekjóléti szolgáltatások, a gyermekvédelmi ellátások. Mi a véleménye erről?

– Ha nem is átláthatatlan, de túlontúl bonyolult a rendszer, s ez különösen igaz a szociális területre: egyszerre pazarló és pénzhiányos. Ahogy egy számtanpéldának is lehet többféle jó megoldása, ugyanúgy itt is több módon érhető el ugyanaz az eredmény, a különbség az, hogy az egyik megoldás egyszerűbb, elegánsabb, és rövidebb úton éri el a megoldást.

A most formálódó nemzeti szociálpolitikai koncepció kapcsán a szakállamtitkárság konzultációkat is kezdeményezett. Mit gondol az elképzelésről?

– A koncepció korszerű és jónak látszik, előrevetíti mindazt, ami az alapító uniós országokban korszerű és haladó, elsősorban a szektorsemleges piacot, de az öngondoskodás előtérbe helyezése is elengedhetetlen. A szubszidiaritás szemlélete − az az elv, miszerint minden döntést és végrehajtást a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni − egyaránt jelen van az egyházak gondolkodásában és az unió alapelveiben, amikor szociálpolitikáról, család- és gyermekvédelemről gondolkodunk.

Milyen előnyei és milyen hátrányai lehetnek a rendszer újraszervezésének?

– Az ördög a részletekben szokott megbújni, a szociálpolitikai koncepcióból természetszerűleg még nem olvashatók ki a szakmai és a jogszabályozási részletek. Annyi bizonyos, hogy a készülő szociális szolgáltatási törvény egységesen szabályozza majd mindazt, amit most a szociális törvény és a gyermekvédelmi törvény külön-külön szabályoz.

A készülő alkotmányban kiemelt szerepet kap a gyermekek testi-lelki fejlődését szolgáló családhoz való jog. Ezt mennyire lehet az alaptörvényben rögzíteni?

− Egy potenciális, mindenképpen elkerülendő veszélyre hívnám föl a figyelmet. A piac nem képes lefedni valamennyi szükségletet, hiszen a nagyon nehéz és költséges feladatokra nem pályáznak piaci szereplők. Ilyen például a pszichiátriai betegek otthont nyújtó ellátása vagy a gyermekvédelemben a szociális szükségletű (droghasználó, súlyos pszichés zavaros, magatartásproblémás) gyermekek ellátása. Ha az ilyen nehéz feladatokat egyetlen (önkormányzati, egyházi, civil) pályázó sem akarja vállalni, akkor az államnak kell megoldania. Széll Kálmán 1901-ben teremtette meg Magyarországon az állami gyermekvédelmet. Az új alkotmány reményeim szerint megerősíti az állam szerepét a gyermekekért és a családokért vállalt felelősségben.

− A finanszírozás területén milyen változtatásokra számítanak?

− Úgy tudni, a jelenlegi normatív finanszírozást felváltaná egy szükséglet alapú finanszírozás, ami inkább az egyén (az ellátott, a gyermek) szükségleteinek és nem annyira az intézményeknek a finanszírozását jelentené.

„A jelenlegi formájában hosszú távon nem tartható fenn a szociális és gyermekvédelmi rendszer, főként az átláthatatlansága miatt” − mondta a napokban Soltész Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkára. A szociálpolitikai koncepció − ami május elején, közepén kerülhet a kormány elé − a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató rendszer megszervezésének és finanszírozásának új alapokra helyezését és hosszú távú, 2020-ig megvalósítandó irányvonalait vázolja fel. A koncepcióban megjelenik az egyén és a család elsődleges felelőssége, tehát az állam csak ott lép be, ahol szükség van rá. Bevezetik a szociális számlát is, hogy valamennyi szociális juttatás és a szolgáltatások állami támogatási összege láthatóvá váljon.
Magyarországon az 1700-as években létesültek az első árvaházak, leginkább azért, hogy eltüntessék a szem elől az elhagyott gyerekeket. Az állam által kezdeményezett intézményes gyermekvédelem az 1800-as évek második felére tehető: Aszódon 1884-ben hozták létre a Fiú Javítóintézetet, Rákospalotán 1890-ben a Leány Javítóintézetet. Széll Kálmán nevéhez fűződik az 1901-ben megfogalmazott gyermekvédelmi alaptörvény. Ő mondta ki először, hogy a gyermekeket családokba kell kihelyezni, ám a nevelőszülőket szigorú szabályok szerint lehet csak kiválasztani. A törvénytelen gyermek elnevezést 1946-ban törölték hivatalosan, azóta jogegyenlőség illet minden kiskorút. Az 50-es években elkezdődött a nevelőszülői hálózat felszámolása, és helyette gyermekvárosokat, illetve kisajátított kastélyokban nevelőintézeteket hoztak létre. A gyermekvédelem szakemberei ma ismét arra törekszenek, hogy a lehető legtöbb gyermek családban, nevelőszülőknél élhessen.


Szigeti Ildikó


Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.