Nem az intézményeket finanszíroznák

Gyermekvédelem: ahol nincs pénz, az államnak kell segíteni

– A szociális kabinet vezetése szerint a jelenlegi formájában átláthatatlan és fenntarthatatlan a szociális és gyermekvédelmi rendszer. Új szolgáltatási törvény készül, amiben a tervek szerint egységesen jelennek majd meg a szociális és a gyermekjóléti szolgáltatások, a gyermekvédelmi ellátások. Mi a véleménye erről?

– Ha nem is átláthatatlan, de túlontúl bonyolult a rendszer, s ez különösen igaz a szociális területre: egyszerre pazarló és pénzhiányos. Ahogy egy számtanpéldának is lehet többféle jó megoldása, ugyanúgy itt is több módon érhető el ugyanaz az eredmény, a különbség az, hogy az egyik megoldás egyszerűbb, elegánsabb, és rövidebb úton éri el a megoldást.

– A most formálódó nemzeti szociálpolitikai koncepció kapcsán a szakállamtitkárság konzultációkat is kezdeményezett. Mit gondol az elképzelésről?

– A koncepció korszerű és jónak látszik, előrevetíti mindazt, ami az alapító uniós országokban korszerű és haladó, elsősorban a szektorsemleges piacot, de az öngondoskodás előtérbe helyezése is elengedhetetlen. A szubszidiaritás szemlélete − az az elv, miszerint minden döntést és végrehajtást a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni − egyaránt jelen van az egyházak gondolkodásában és az unió alapelveiben, amikor szociálpolitikáról, család- és gyermekvédelemről gondolkodunk.

– Milyen előnyei és milyen hátrányai lehetnek a rendszer újraszervezésének?

– Az ördög a részletekben szokott megbújni, a szociálpolitikai koncepcióból természetszerűleg még nem olvashatók ki a szakmai és a jogszabályozási részletek. Annyi bizonyos, hogy a készülő szociális szolgáltatási törvény egységesen szabályozza majd mindazt, amit most a szociális törvény és a gyermekvédelmi törvény külön-külön szabályoz.

− A készülő alkotmányban kiemelt szerepet kap a gyermekek testi-lelki fejlődését szolgáló családhoz való jog. Ezt mennyire lehet az alaptörvényben rögzíteni?

− Egy potenciális, mindenképpen elkerülendő veszélyre hívnám föl a figyelmet. A piac nem képes lefedni valamennyi szükségletet, hiszen a nagyon nehéz és költséges feladatokra nem pályáznak piaci szereplők. Ilyen például a pszichiátriai betegek otthont nyújtó ellátása vagy a gyermekvédelemben a szociális szükségletű (droghasználó, súlyos pszichés zavaros, magatartásproblémás) gyermekek ellátása. Ha az ilyen nehéz feladatokat egyetlen (önkormányzati, egyházi, civil) pályázó sem akarja vállalni, akkor az államnak kell megoldania. Széll Kálmán 1901-ben teremtette meg Magyarországon az állami gyermekvédelmet. Az új alkotmány reményeim szerint megerősíti az állam szerepét a gyermekekért és a családokért vállalt felelősségben.

− A finanszírozás területén milyen változtatásokra számítanak?

− Úgy tudni, a jelenlegi normatív finanszírozást felváltaná egy szükséglet alapú finanszírozás, ami inkább az egyén (az ellátott, a gyermek) szükségleteinek és nem annyira az intézményeknek a finanszírozását jelentené.

Szigeti Ildikó

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére