Az olaj ára újabb válságot sejtet

Fukusima komoly hatással van a magyar energiagazdálkodásra is

A világ energiaigénye 2050-re megháromszorozódik az ezredfordulóhoz képest, de még mindig hiányzik a tökéletes megoldás arra, amely feloldaná a kereslet és a kínálat közti különbséget – mondta Jeremy Bentham, a Shell International Business Environment alelnöke az Energia Dialógus hétvégi konferenciáján Budapesten. Az MTI Eco jelentése alapján kiderült: Az Európai Bizottság (EB) őszre készíti el 2050-ig szóló energetikai útitervét, amelyről az illetékes miniszterek egy hónap múlva tárgyalnak Gödöllőn – mondta előadásában Mechthild Wörsdörfer az EB Energiaügyi főigazgatóságának osztályvezetője.

Magyarország hamarosan elkészül a 2030-ig szóló energetikai tervével, amelyben kiemelt szerep jut az épületek energiafelhasználása csökkentésének, valamint a megújuló energiák részaránya növelésének – erről Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára beszélt. A probléma megoldására csak általános válaszok születtek, például az, hogy olyan szabályokat kell felállítani, amelyek között érdemes beruházni az alternatív energia termelésbe. A konferenciát megnyitó Greg Dorey brit nagykövet évi 30 milliárd dollárra becsülte a megváltozott feltételekhez történő alkalmazkodás költségét.

A megváltozott feltételeket két közelmúltbeli eseménnyel magyarázta Kaderják Péter, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont igazgatója: az észak-afrikai fejlemények az olajra, míg a fukusimaiak az atomenergiára hatnak. Ez utóbbi éppen akkor következett be, amikor a világ nukleáris reneszánsz előtt állt – tette hozzá. Az olaj ára máris elérte a válság előtti szintet. Az áremelkedés viszont gazdaságossá teheti az alternatív forrásokat. Kovács Pál a 2030-ig tartó magyar tervben az ellátás biztonsága miatt tartotta fontosnak az atomenergiát.

(mi)

• Cimkék:
energiaválság olajár Fukusima

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére