Társadalom
2011-03-10 07:10:00
A képviselt betegek nem maradnak jogorvoslat nélkülFelszámolják Csehák Judit közalapítványát
Megszűnik a Csehák Judit egykori szocialista egészségügyi miniszter vezette betegjogi alapítvány. Az alapítvány tevékenységét műhibaperekre szakosodott ügyvédek is figyelemmel kísérik.
Megalázó körülmények között zajlott az átadás-átvétel a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítványnál (BEGYKA) – adta hírül néhány napja több újság. A beszámolók szerint a szakreferenseket és a közalapítvány európai uniós programmenedzserét elbocsátották, a pénzügyekért felelős munkatárs a botrány közepette inkább önként távozott.
Csehák Judit megdöbbent a felszámolást végző Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) eljárásán, jóllehet, hónapok óta tudja, hogy az általa vezetett közalapítvány egyike a többtucatnyi megszüntetett alapítványnak. Az egykori szocialista egészségügyi miniszter tájékoztatása szerint az új munkáltató, az NRSZH által ajánlott vállalkozói szerződést több munkatárs is elfogadhatatlannak tartotta. A mindennapi.hu úgy tudja, a felmondások valódi oka, hogy a jogvédőknek fel kellene adniuk kormánytisztviselőként megszokott kiváltságaikat.
Több százmilliós felszámolás?
„Akár félmilliárd forintra is rúghat az a kár, amit közvetve a Csehák Judit vezette alapítvány közhivatalba való integrálása miatt veszíthet az ország” – fogalmazott az alapítvány most elbocsátott vezető betegjogi szakreferense. Bodnár Ágnes portálunknak nyilatkozva elmondta: csaknem 900 millió forintnak megfelelő támogatást nyert el az alapítvány, amit 2008−2013 között használhattak volna fel, de az utóbbi több mint két évben mindössze 250-300 milliót költöttek az uniós projekt megvalósítására. Nem tudni, mi lesz a sorsa a „számlán maradt” több százmillió forintnak, a pénzt ugyanis csak akkor lehet lehívni, ha a projekt az eredeti pályázati formájában megvalósul. Az EU illetékesei egyébként igen szigorúan ellenőrzik a pénzek felhasználását, az uniós szakemberek szinte havi rendszerességgel figyelték a programokat. „Kíváncsian figyeljük, miként boldogul a jogutód a munkatársai számára teljesen ismeretlen EU-s programokkal kapcsolatos teendőkkel” – jegyzi meg Bodnár Ágnes.
A vezető szakreferens az állami támogatásokkal összefüggésben hangsúlyozta: az alapítvány 2004−2010 közötti működésére évente átlagosan 230-250 millió forintot kapott, ebből az összegből kellett kigazdálkodni a 120 főállású jogvédő bérét és fedezni a működési költségeket. Az uniós támogatásból jellemzően a szervezet fejlesztésére, oktatásra, lakossági fórumok rendezésére és az egészségügyben dolgozók képzésére költöttek. Az utóbbi hat évben több audit is volt, ám eddig mindig mindent rendben találtak. Bodnár Ágnes tájékoztatása szerint az Állami Számvevőszék várhatóan március végéig elkészül az alapítvány gazdálkodását elemző jelentésével.
Döcögve haladt a közös szekér
Az exminiszter vezette alapítványt az újságírók először 2009-ben tűzték tollhegyre, amikor felmerült az Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF) megszüntetésének gondolata. Az ötletgazda Havas Szófia fővárosi szocialista egészségpolitikus volt, aki – érdekes módon – néhány héttel azután állt elő javaslatával, miután a felügyelet vizsgálódni kezdett az általa orvos-igazgatóként vezetett Szent János Kórházban. Az MSZP-s képviselő ötletét hivatalosan azzal indokolta, hogy az EBF eredeti célja és feladata a több-biztosítós rendszer kontrollja lett volna, ám idővel okafogyottá vált a hatóság. A szocialista egészségpolitikusnak minden jel szerint csak az EBF zavarta az igazságérzetét, a párttársa által jegyzett alapítvány megszüntetésének ötlete fel sem merült benne. Valószínűleg nem is igen egyeztetett Csehák Judittal, aki – nem mellesleg – az EBF felügyelőbizottságában is helyet (és díjazást) kapott.
Bodnár Ágnes azt mondta, hogy a látszólag párhuzamosan működő két szervezet egyfajta szimbiózisban működött egymással: az alapítvány jogvédői a terepről „küldték” az információkat az EBF felé, a felügyelet pedig rendszeresen kikérte az alapítvány szakértőinek véleményét. A számok tanúsága szerint amíg a terepen dolgozó jogvédők igyekeztek házon belül és peren kívül megegyezésre bírni a feleket, addig az EBF minden törvényes eszközzel próbálta érvényesíttetni a betegjogokat, és bírsággal sújtotta a jogsértő ellátókat. A mindennapi.hu információi szerint Csehák Judit alapítványa évente csaknem 14 ezer esettel kapcsolatban vizsgálódott, az ügyek 70 százaléka peren kívül megoldódott, a fennmaradó 30 százalékban viszont az EBF-hez fordultak segítségért.
Portálunk úgy tudja, noha a belső etikai szabályzat határozottan tiltotta a közvetítői tevékenység minden formáját, műhibaperekre szakosodott ügyvédek gyakorta megfordultak az alapítvány háza táján, sőt nyilvános rendezvényeken is rendszeresen részt vettek. Bodnár Ágnes az információt nem cáfolta, ám csak röviden kommentálta azt, miszerint jó viszonyt ápoltak egyes ügyvédekkel, ám közös ügyük sosem volt. Korábban felmerült a gyanú, hogy a hatóság által elmarasztalt intézmények elleni fellépésre néhány ügyvéd maga ajánlott jogi segítséget a károsultaknak. Az összefonódásokra mindmáig nincs bizonyíték, azt viszont tudni lehet, hogy a most megszüntetett alapítványnál ezt a kérdést is megvizsgálják etikai és jogi szempontból egyaránt.
Védelmi kérdések
A Nemzeti Erőforrás Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkárságának tájékoztatása szerint ugyan valóban az NRSZH-ba integrálták az alapítvány feladatait, ám a szervezet megszüntetése nem jelenti azt, hogy a betegek jogvédelem nélkül maradnának. A szakállamtitkárság portálunkkal közölte: az alapítvány működésének jogszerű mivoltáról a vizsgálatok befejezéséig nem nyilatkoznak.
Azt azonban a beszámolók alapján már most tudni lehet, hogy az alapítvány tevékenységének a fókuszában a fekvőbeteg-ellátással kapcsolatos bejelentések álltak, és az alapellátást nyújtó szolgáltatókkal, elsősorban a háziorvosokkal szembeni panaszok száma is határozottan megnőtt. A járóbeteg-szakellátással kapcsolatos megkeresések számának növekedése betudható annak is, hogy egyre több szakorvosi rendelőintézetben érhetők el a jogvédők.
Az előző évekhez hasonlóan a jogsérelmek listájának vezető helyén az egészségügyi ellátáshoz való jog sérelme áll, azonban 2009-ben az emberi méltósághoz való jog sérelmét panaszolók aránya is jelentősen megnőtt. Rendkívüli módon megnőtt a leszázalékolással kapcsolatos megkeresések száma: a felülvizsgálatok során tapasztalt hangnem, az intimitás megsértése (emberi méltósághoz való jog) és az indokolatlan visszaminősítések miatt keresték meg a jogvédőket.
A magánintézményi, magánorvosi ellátással kapcsolatos panaszok száma is növekedett, kiemelten a fogorvosi ellátás minőségére vonatkozóan. A fekvő- és járóbeteg-szakellátásban nőtt az intézményi és orvosi ellátást megtagadók száma, elsősorban a területi ellátási kötelezettségre hivatkozva, így az érvényben lévő − a gyakorlatban azonban egyre kevésbé élő − szabad intézmény- és orvosválasztás joga sérült. Továbbra is jellemző a tájékoztatáshoz való jog sérelme. Az ok gyakran a megfelelő kommunikáció hiánya.
Szigeti Ildikó
|
