Társadalom
2011-08-04 14:00:00
A halálba is követik a celebeketÉvi egymillió öngyilkosság: komoly közegészségügyi probléma
A WHO kimutatta: évente egymillió öngyilkosságot követnek el, minden egyes befejezett öngyilkosság körülbelül hat további ember életére van valamilyen hatással. Magyarország sajnos ezen a területen is élen jár.
Az elmúlt három napban csaknem száz különböző hír és tudósítás jelent meg a világhálón az öngyilkosságokkal kapcsolatban. Ezek között számos olyan képes-hangos anyag található, amely nemcsak a tett elkövetésének a helyszínét mutatja, hanem az üres gyógyszeres üvegcséktől kezdve a búcsúlevélen át a vérfoltokig minden részletet.
Évente egymillió
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ezek kockázatát felismerve útmutatókat adott ki, amelyekben az egészségügyi szakemberekhez, pedagógusokhoz, a helyszínen intézkedő rendőrökhöz, tűzoltókhoz ugyanúgy szólnak, mint a média képviselőihez. Az üzenetet továbbító Lélekben Otthon Közhasznú Alapítványnál úgy fogalmaznak: az öngyilkosság komoly közegészségügyi probléma, a sikeres megelőző programok lényeges eleme a megfelelő információadás és a tudatosság növelése.
Megtudtuk: 1999-ben a WHO jóvoltából világméretű kezdeményezés indult az öngyilkosság megelőzésére. Világviszonylatban évente mintegy egymillió öngyilkosságot követnek el, és számítások szerint minden egyes befejezett öngyilkosság körülbelül hat további ember életére van valamilyen hatással. Az öngyilkossághoz és annak megelőzéséhez vezető tényezők összetettek és nem kellően feltártak, az viszont bizonyított tény, hogy a médiának jelentős a szerepe.
A tudósítás egyben buzdítás?
A sebezhetőbb nézőkre, olvasókra veszélyes lehet az ilyen eseményekről szóló tudósítás, hiszen utánzásra késztetheti őket, különösen akkor, ha az esetet kiemelt és szenzációs hírként tálalják, illetve részletes leírást adnak az elkövetés módszeréről. Ugyanakkor a felelősségteljes tudósítás általános ismereteket közvetít.
Az „utánzó öngyilkosság” előfordulását vizsgálva a WHO erre szakosodott munkacsoportja arra a következtetésre jutott, hogy abban a médiának hatalmas szerepe van. Az utánzó (öngyilkos) magatartást kiváltó hatás a halálesetet követő három napon a legerősebb, és általában két hét kell, mire az átlagos elkövetési szint visszatér. Fokozottabb a veszély, ha a hír olvasója vagy nézője valamilyen hasonlóságot fedez fel saját és a halálesetben leírt személy körülményei között, vagy ha olyan híresség (celebritás) volt az áldozat, akit ő is kedvelt.
Megtévesztő, ha egy öngyilkosságot egyetlen eseménnyel, pl. egy elbukott vizsgával, a párkapcsolat megszakadásával hozunk összefüggésbe, különösen, ha a halál körülményeit még nem vizsgálták ki. A WHO szakértői fontosnak tartják hangsúlyozni azt is, hogy az öngyilkosság komoly közegészségügyi probléma és nem szenzáció.
Öngyilkos helyszín
Néha az adott helyszín „öngyilkos helyszínként” rögzülhet a köztudatban. Ilyen lehet például egy híd, egy magas épület, egy kőszikla, egy vasútállomás vagy kereszteződés, ahol végzetes eset történt. Egy híresség által elkövetett öngyilkosság valóban fontos hír, az erről szóló beszámolót gyakran „közérdeknek” tekintik.
A népszerű és tiszteletben tartott előadóművészek vagy politikusok öngyilkosságáról szóló hírek különös veszélyt jelentenek a sérülékeny emberek viselkedésére. Egy közszereplő halálának dicsőítése ugyanis azt sugallja, hogy a társadalom megbecsüléssel tekint az öngyilkos magatartásra – teszik hozzá a WHO ajánlásában.
Szigeti Ildikó
|
