Közfoglalkoztatás helyett közéheztetés

Éhhalálra ítélt közmunkások: mire elég bruttó 57 ezer?

A teljes munkaidős közfoglalkoztatottak kötelező legkisebb bére havi 57 ezer forint lesz, ami nettó 47 ezer forintot jelent. Heti bérezés esetén a havi összeg minimum 52 ezer forint, azaz nettó 43 ezer. De lehet ennél rosszabb is. A Magyar Közlönyben megjelent legfrissebb kormányrendeletből kiderül, hogy az egy hónapra folyósított havi, illetve az egy hónapra vetített heti és napi nettó bér nem lehet kevesebb a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegénél, ami idén 28 500 forint. Ez arra az esetre vonatkozik, ha valaki az elvárt teljesítményen alul teljesít.

A közfoglalkozottak bére is adóköteles

A rendeletből egyértelműen kiderül, hogy az általa előírt összegek bruttó bért jelentenek: „a részletekben történő kifizetés esetén a bérből letiltást, levonást, továbbá a jogszabály alapján teljesítendő adó- és járulék levonásokat arányosan kell végrehajtani”. A leírt szabályozás azért is érdekes, mert megkülönböztet havi, heti és napi bért, de egyúttal előírja, hogy a havi bérezést heti rendszerességgel kell kifizetni. Tehát a munkaadónak megéri heti vagy napi bért adni a „munkavállalónak”, mert így 5 ezer forintot spórolhat a munkaerőn havonta fejenként, amit szabadon tovább csökkenthet, ha nincs megelégedve a teljesítménnyel.

A rendelet értelmében bruttó 78 ezer forint jár majd azoknak, akik középiskolai végzettséget igénylő munkát végeznek, heti bérezés esetén ez csak 72 ezer forint. Erre azonban nem sokan számíthatnak a miniszterelnök korábbi ígérete szerint, mert mint fogalmazott, a közfoglalkoztatottakat olyan beruházásoknál fogják alkalmazni, amelyeket nem 21. századi technológiával végeznek és nagy munkaerő-igényűek, mint például a gát- vagy víztározó-építés, esetleg csatornatisztítás.

Érdemes utánaszámolni, mit jelent ez a mindennapokban. A 28 500 forintos „helyettesítő támogatás” helyett 47 vagy 43 ezer forintért dolgozhatnak majd napi 8 órában a közfoglalkoztatottak. Tehát a napi 8 órai kemény fizikai munkáért havi szinten még 20 ezer forinttal sem kapnak többet, azonban a fárasztó munka több energiát igényel, mint az otthonlét, az utazás is költség, ráadásul sokan így kiesnek a ház körüli munkából.

Elméleti számítások :mire (nem) elég ez a bér

Nézünk egy fiktív példát arra, hogy mennyibe kerül az ember élete közfoglalkoztatottként.
Tegyük fel, hogy az illetőt nem az ország másik felébe rendelik közmunkára, hanem a lakóhelye közelében, 30 kilométeres távolságon belül. A Volánbusznál a teljesárú menetjegy 30 kilométerig 550 forint, ezt naponta kétszer, havonta 20 nap kell megvennie, ami 22 ezer forint. Naponta háromszori étkezésre legalább szüksége van a fizikai munka és utazás mellett.

A nagy bevásárlóközpontokba nem tud elmenni, mert nincs rá ideje, illetve az odajutás is költséges. Ha a legolcsóbb kenyérből készít szendvicset és azt eszi naponta háromszor, minimális hozzávalókkal, például zsírral vagy olcsó felvágottal, akkor naponta körülbelül 1 kiló kenyérre van szüksége. Így az étkezés költsége, 200 forint/kilós kenyérrel és 150 forint/egy kiló kenyér feltéttel számolva, 7000 forint egy hónapban a hétköznapokra.

Tegyük fel, hogy hétvégén meleg ételt is eszik, de csak kétszer étkezik egy nap, mert nem dolgozik, így tud spórolni. A két nap alatt 1 kiló kenyeret és a hozzá tartozó feltétet eszi meg és valamilyen olcsó egytálételt főz, ami mondjuk kijön ezer forint per napra, akkor 1350 forint egy hétvége, egy hónapra így 5400 forint. Tehát az összes étkezési költség, amennyiben egyedül él, 12 400 forint. Természetesen az étkezésekhez kizárólag csapvizet iszik, amit otthonról visz magával.

A feltételezést már most abszurdnak érezni, de ha valaki tartja magát hozzá, akkor az étkezési és utazási költsége 34 400 forint. Tehát jó esetben 12 600 forintja marad a havi rezsiköltségekre, de valószínű, hogy inkább csak 8600 forintja. Ez még nyáron, a fűtési időszakon kívül sem reális összeg a háztartás költségeinek finanszírozására.

Ha megpróbáljuk kicsit valóságosabbá tenni a példát, akkor további költségekkel számolhatunk. Például ahhoz, hogy valaki, aki egyedül él, ilyen körülmények között túlélje a mindennapokat, sajnos szüksége van „segítségre”, ami nem használ neki, de lebeszélni sem könnyű róla. Legyen ez napi egy doboz cigaretta és egy fél liter tablettás bor, amit munkaidő után megiszik. A legolcsóbb cigaretta is 500 forint körül van, míg az olcsó bor literenként ára 200 forint körüli, így egy nap költsége 600 forint, ami havonta, heti hét nappal számolva, 16 800 forint. Erre a legjobb esetben sem telik havi szinten a fiktív közfoglalkoztatottunknak, mert csak 12 600 forintja maradt az étkezés és utazás után.

Ha azt is feltételezzük, hogy a munkásnak van családja, mondjuk két gyereke, akkor az ő fenntartásuk jól láthatóan lehetetlen, még akkor is, ha a közfoglalkoztatás keretein belül megoldott a munkaerő háztól házig történő szállítása. Mindent összevetve: ez embertelenség, ez közfoglalkoztatás helyett közéheztetési program, állami rabszolgatartás.

 Kotulics Mónika

A nyitókép innen.

• Cimkék:
munkanélküliség közfoglalkoztatás közmunka adó bérek

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére