A roma nőket is be kell vonni

Egy szent, akik összehangolta a női szerepeket

A konferencián Anna Záborská szlovák európa parlamenti képviselő, az EP nőjogi és esélyegyenlőségi bizottságának tagja párhuzamot vont Szent Erzsébet élete és a mai nők feladatai között. Szent Erzsébet példát mutatott arra, hogy hogyan hangolhatóak össze a különböző női feladatok, szerepek. Erzsébet nagyon aktív közéleti tevékenységet folytatott, nem csak a szegényekkel, elesettekkel törődött, hanem az ország ügyeit is vitte, mikor a király nem tartózkodott az országban. Három gyermek édesanyja volt, akiket nevelt, oktatott, szeretett, és akik felnőve közéleti vagy katonai vezetők lettek. A leírásokból tudjuk, hogy a házasságára is figyelmet fordított, fontos volt számára férjével való kapcsolata. Mindezeken túl pedig egész életében kitartott hite, meggyőződése mellett, sem káros befolyásnak, sem a manipulációnak nem engedett.

Anna Záborská képviselőasszony hangsúlyozta beszédében, hogy ma az otthon végzett anyai, háziasszonyi teendők, ez a fizetetlen, és sokszor szinte láthatatlan munka, amit a nők végeznek, nincs megbecsülve, sem társadalmi, sem kormányzati szinten. Pedig addig, amíg a nők napi 12-18 órát dolgoznak, hogy a fizetett munkájuk mellett ellássák az otthoni tennivalókat is, nem beszélhetünk valódi esélyegyenlőségről vagy társadalmi igazságosságról. Az egyenjogúság nem az egyenlőséget, az uniformizálást jelenti. Az igazi esélyegyenlőség az, ha olyan környezetet teremtünk, amelyben minden férfi és nő meg tudja valósítani azt, amit szeretne, ahol önmaguk lehetnek.

A sajátos női vagy férfi értékek felfedezését, kiemelését és az ebben való kiteljesedés lehetőségét jelenti. Ahol a környezet figyelembe veszi a különbségeket, például, hogy csak a nők lehetnek anyák, lehetőséget ad ezeknek a különbségeknek a megélésére, megbecsüli például az anyaságot is ugyanannyira, mint a munkahelyen végzett fizetett munkát, és lehetővé teszi, hogy a nők, ha szeretnének, több időt fordíthassanak a családjukra és a gyermekeikre.

Balog Zoltán társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár a héten elfogadott uniós roma stratégia kapcsán elmondta, hogy véleménye szerint azt a potenciált, amely a roma nőkben van, nem fedeztük még fel. „Tévedés azt hinni, hogy a változást segíti, ha kivesszük a gyerekeket a családjukból, és elkülönítve neveljük fel őket. – fogalmazott az államtitkár. – Minden társadalmi változás akkor hatékony, ha a szülőket tudjuk motiválni, és az anyák általában könnyebben motiválhatóak.” Ehhez a pénzen kívül elkötelezett emberekre is szükség van, akik tenni akarnak a romák helyzetének javításáért.
A konferencián a résztvevők közreműködése által megszületett a 12 pont.

A nőiség 12 pontja

1. A nőiség velünk született érték, társadalmi erő, közösségi forrás.

2. A nőiség érvénye nem viszonylagos, a női méltóság visszanyeréséért közösen, társadalmi összefogással kell tennünk, férfiaknak és nőknek egyaránt.

3. A nők és férfiak közti harmónia, a családokban, a társadalomban békére törekvés a fő irányadó.

4. A nőiség összetett életfeladat, amely nem egyszerűsíthető le tipikus szerepekre. Kerülni kell a nők, női létforma és nőkarakterek tipizálását és sztereotipizálását.

5. A keresztény-konzervatív nőiség az életegész teljes megélését jelenti, amelyben nem választások, hanem integráló döntések jellemzőek.

6. A női létben a kizárással járó, „vagy-vagy” választások hangsúlyozása és nyilvános sulykolása kudarcérzéssel és valódi közösségi veszteséggel járhat.

7. A gyermekvállalás, a család és a „karrier”, a közösségben, közösségért végzett munka egymás mellett, egymást gazdagítóan megvalósítható, megélhető.

8. A női értékeknek szükségük van arra védelemre, amelyet a nőiség teljességéből kiinduló szempontrendszer, közéleti kommunikáció és társadalompolitika adhat meg.

9. A nők közéleti szereplése meghatározó és hiányzó értékek forrása.

10. A nők egyenjogúsága és a nők helyzetekhez való egyenlő hozzáférése alapvető a társadalmi igazságosság szempontjából.

11. A női értékeknek, mint az integráció, empátia, harmónia-keresés, elfogadás erősödnie kell a közösségi-kulturális nyilvánosságban.

12. A nők közéletben való részvételére ugyanúgy szükség van, mint a női értékek, az együttműködés, a párbeszéd, az odafigyelés, a meghallgatás fontosságának megjelenítésére és képviseletére.

mi, mti

• Cimkék:
nő szent anya férfi apa egyenjogúság esélyegyenlőség

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére