Vans napszemüvegek
Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Társadalom
2011-01-27 19:10:00

Kórházvezetők szerint aggasztó a helyzet

Drasztikusan csökkenhet a fővárosi kórházak pénze

Az előirányzathoz képest több mint 3 milliárd forinttal kevesebb jut a főváros egészségügyi feladatainak ellátására. Az adósságspirálba került kórházak holdingba szervezését bizonytalan ideig elnapolták.

Csaknem 300 millió forinttal kevesebb jut működtetési támogatásra, a felújítási keret 41,75 millió forinttal csökkent. – tudta meg a mindennapi.hu. A Fővárosi Önkormányzatnál elismerték, hogy a jóváhagyott felújítási támogatás csak az intézmények zavartalan üzemeltetését, alapellátással kapcsolatos műszaki fejlesztések biztosítását szolgáló feladatokat tartalmazza, és messze alatta marad az intézmények jogos igényeinek. Összességben több mint 3 milliárd forinttal csökkent az egészségügyre költhető pénz a tervezethez viszonyítva.

Tarlós István kampányígéretei között kiemelt helyen szerepelt a budapesti kórházak holdingba szervezése, a főpolgármester megválasztása óta némileg módosította az ezzel kapcsolatos elképzeléseit. Sajtóértesülések szerint a városvezető és nemrégiben lemondott, egészségügyért felelős helyettese, Pesti Imre között konfliktus alakult ki a kérdésben. Míg az ágazat felelőse a december 15-i fővárosi közgyűlésen bejelentette volna az úgynevezett kórházholding első intézkedéscsomagját, addig Tarlós állami fenntartásba adta volna a tizenkét, többségében eladósodott fővárosi tulajdonú kórházat. A bejelentés elmaradt, a holding-terv megvalósítását pedig „bizonytalan időre elnapolták”.
 

 Kórházholding-koncepció
Immár csaknem harmadszor porolják le a fővárosi kórházholding tervét, amelynek eredeti változatát (igaz, centralizációs törekvések címén) az SZDSZ-es Szolnoki Andrea terjesztette be még a ’90-es évek végén a Közgyűlés elé, azt először Horváth Csaba, MSZP-s, majd legutóbb a Fideszes Pesti Imre főpolgármester-helyettesek élesztették újjá. A legfrissebb holding-tervben a 12 fővárosi kórházat négy egységbe vonnák össze, 2012 végéig pedig ez a négy egység olvadna össze egyetlen holdinggá. Csak a szakmai felelősség maradna a kórházaknál, a pénzügyi és egyéb gazdálkodási feladatokat a holding vállalná át. A „holding” kifejezés csak itthon jelent újdonságot az egészségügyben. A klasszikus vállalatcsoport működési analógiája Európa számos országában igen hatékonyan működik. A holdingba szervezés lényege Budapesten annyit jelentene, hogy egy központi, irányító szervezet koordinálná a tagkórházak működését, az intézmények önállósága ezáltal némileg csökkenne, de a gazdálkodással járó felelősséget is minimalizálni lehetne. A „holding” formában való működéstől Pesti Imre 20-30 százalékos megtakarítást, a mainál sokkal racionálisabb kapacitás- és ingatlanhasznosítást remélt. Jelenleg a főváros 12 kórháza 99 telephelyen működik. A tervek szerint ez a felére csökken, miközben az ágyak száma nem változna.


Tarlós István a mindennapi.hu kérdésére csak annyit mondott: nem biztos, hogy fővárosi tulajdonban maradnak a kórházak. Információnk szerint a főpolgármester abban bízik, hogy megvalósítják azt a korábbi koncepciót, miszerint az állam átvenné az önkormányzatoktól a kórházakat.

A „visszaállamosítás” lényegében annyit jelentene, hogy az önkormányzatoknak (így a fővárosnak is) a későbbiekben nem önállóan kell állniuk az intézmények működési és fenntartási költségét, hanem az állammal megosztva. A működési költségeket egyébként már most is az állam fizeti az Egészségbiztosítón keresztül, az ellátási teljesítmény függvényében. A szakállamtitkárság tájékoztatása szerint a terv az, hogy az ellátást 1-1,5 millió lakosonként szerveznék meg. Kialakítanának kilenc nagytérségi központot, pontosan meghatároznák a háziorvosok, a járóbeteg-ellátó központok, a városi és megyei kórházak és a központok szerepét. Az átalakításhoz létrehozzák az adott nagytérséghez tartozó szakemberekből, önkormányzati képviselőkből a Nagytérségi Egészségszervezési Igazgatóságokat. Az ő feladtuk lesz a kapacitások áttekintése, összevonása, a betegirányítás megszervezése és az ellenőrzés. Létrehozzák az Állami Egészségszervezési Központot is, amely az előbbi igazgatóságok munkáját felügyelné.

A mindennapi.hu értesülései szerint az egészségügyi államtitkárság és a főváros vezetése között jelenleg nincs egyetértés a kórházak működtetésének mikéntjét illetően. Az egészségügyért felelős főpolgármester-helyettes rámutatott arra, hogy előbb az intézményi struktúrát kellene átalakítani és csak ezután lehetne a betegutak egységes szervezésén gondolkodni.

A betegek szakszerű irányítása ugyanis nem eredményez költségcsökkentést, hiszen ugyanaz a beteg várhatóan ugyanazokat az ellátási szinteket járja majd végig, mint eddig. A vita fókuszában az ellátás-szervező kiléte áll majd, míg az államtitkárság külön szervezetet hozna létre erre a célra, addig a főpolgármester-helyettes a háziorvosok kompetenciájába utalná a „kapuőr” szerepet.


Kórházak a tönk szélén


A legfrissebb adatok szerint a tucatnyi kórház lejárt tartozásainak összege meghaladja a 2 milliárd forintot, melyből a 60 napon túli tartozásállomány csaknem 700 millió forint. A csőd elkerülése érdekében eddig két kórházba delegált a főváros önkormányzati biztost, és valószínű, hogy a Károlyi Sándor Kórház és Rendelőintézetben is csődbiztos felügyeli majd a költéseket.                                                                                                                                                                         

A fővárosi kórházak helyzetéről és jövőjéről főosztályi szinten az elmúlt időszakban nem történt személyes egyeztetés az Egészségügyi Államtitkársággal – tudatták a sajtóosztályon, ahol gyorsan hozzátették azt is, hogy ennek ellenére a budapesti egészségügyi intézmények problémái ismertek a tárca előtt. A közeljövőben további egyeztetések várhatóak.

Az országos szinten tervezett, regionális betegút-szervezés kapcsán azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a betegutak szervezésének feladatát az ágazatirányítás egy új, most kiépülő struktúrába kívánja megvalósítani. Ettől függetlenül az új rendszer megvalósításának érdekében az intézményi struktúrát mielőbb átláthatóvá kívánják tenni, és a régió más szolgáltatóival együttműködésre lépnek.


Füstbe ment terv 300 millióért

Csaknem pontosan egy éve annak, hogy 600 millió forintot szavaztak meg a városatyák a kórházak támogatására azután, hogy a Fővárosi Közgyűlés felfüggesztette a Budapesti Egészségügyi Modell (BEM) alappillérét alkotó Fővárosi Egészségközpont Zrt. működését. A központnak az lett volna a feladata, hogy összehangolja a 12 önkormányzati fenntartású kórház egységbe szervezését. Erre a célra 2009-ben 12 millióról 434 millió forintra emelték a társaság törzstőkéjét és az integráció megvalósítására további 1,5 milliárd forintot különítettek el a 2010. évi büdzséből.

A fővárosi koalíciós szakítást követően a Fővárosi Közgyűlés szabad demokrata és fideszes tagjai ritkán látott egyetértésben megszavazták azt a Pesti Imre (Fidesz) nevével fémjelzett előterjesztést, amely hatályon kívül helyezte a (Horváth Csaba korábbi főpolgármester-helyettes által szorgalmazott) BEM-mel kapcsolatos döntést. Arról is határoztak, hogy a fővárosi kórházreform megvalósítására elkülönített 588 millió forintot úgymond „visszavezetik” a 2010. évi büdzsébe. Ebből az összegből az eredeti tervek szerint 250 millió forintot a műszerpark korszerűsítésére, míg 338 milliót a csődközelben lévő kórházak támogatására használnak fel. A tervekből azonban nem sok valósult meg.

Érdekes tény, hogy miközben az eredetileg jóváhagyott 588 millió forint átcsoportosításáról döntöttek, ebből a pénzből korábban (egy 2009. decemberi rendelet alapján) 57 millió forintot már átutaltak a Fővárosi Központi Egészségügyi Beszerző és Szervező Kft. (FEBESZ) számlájára azért, hogy a BEM indulásáig ez a társaság végezze a kórházak közbeszerzési feladatait.
Az általunk megkérdezett kórházvezetők szerint egyre aggasztóbb a helyzet, ráadásul szinte átláthatatlanok a döntések. Annyi bizonyos, hogy eddig sem műszerkorszerűsítésre, sem csődmentésre nem kaptak támogatást a fővárostól.

A BEM-pénzek úgynevezett telemedicinára történő felhasználásával összefüggésben annyit mondtak: a megszorító intézkedések következtében az intézményeknek nem az informatikai fejlesztések jelentik a legnagyobb problémát, többségük napi gondokkal küzd, van olyan kórház, amelynél a gyógyszerbeszerzések fedezete sem megoldott. Az érintettek pártokon átnyúló lobbi-érdekekről beszélnek, de részleteket nem árulnak el.

A BEM immár füstbe ment tervének előkészítése eddig csaknem 300 millió forintba került. Ebből az összegből – többek között – átvilágították a kórházakat, így egységes képet kaptak a valós helyzetről, a szükséges intézkedésekről. Emellett részletes megvalósítási tervet készítettek a fővárosi egészségügyi intézményfejlesztés kapcsán. Ez a munkaanyag elvileg rendelkezésre áll, így bármikor felhasználható. A BEM megvalósításával a becslések szerint hat év alatt mintegy 36 milliárd forintot lehetett volna megtakarítani, a működési költségek 10 százalékos lefaragásával.

Szigeti Ildikó

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.