Társadalom
2011-09-09 08:00:00
Elfogadták az új felsőoktatási tervezetet?Drasztikus hallgatói létszámcsökkenés a felsőoktatásban
Sajtóhírek szerint visszadobta, a mindennapi információi szerint csupán nem utasította el a kormány az új felsőoktatási törvény tervezetét, amely többek között jelentősen csökkentené a felvételi keretszámot.
Az új felsőoktatási törvényről a kiszivárgott hírek alapján annyi tudható, hogy még augusztusban levették napirendről a tervezetről szóló egyeztetést, mivel nem találták elég megalapozottnak. Információnk szerint azonban a legutóbbi kormányülésen már nem utasították el az új koncepciót, amely a parlamenti munka során némileg módosulhat, azonban az országgyűlés őszi ülésszakán már zöld lámpát kaphat, ami azért lenne fontos a jogalkotónak, hogy akár 2012-ben hatályba léphessen.
Megkerestük a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) elnökét, Nagy Dávidot, aki érdeklődésünkre elmondta, hogy nincsen hivatalos információja arról, hogy a kormány elfogadta volna az új felsőoktatási törvényt. Amíg a hivatalos verzió nem lát napvilágot, addig nem szeretné véleményezni a tervezetet. Egyébként a HÖOK is a sajtóból értesül a fejleményekről, hivatalosan nem kapnak tájékoztatást.
Előnyben a vidéki egyetemek?
Egy neve elhallgatását kérő egyetemi vezető elmondta a véleményét a mindennapinak a felsőoktatási törvény koncepciójáról. Meglátása szerint már most nyilvánvaló, hogy a jelenlegi formában nem finanszírozható tovább a rendszer. „Jelenleg nagyjából ugyanannyi hallgatót kevesebb pénzből kell tanítani, mint a korábbi években, aminek következményeként romlik az oktatás minősége. Első körben még a működésre fordítandó költségeket vágjuk meg, ha már az sem elég, akkor jöhetnek az elbocsátások. Az egyetemi vezető szerint a vidéki felsőoktatási intézményeket valószínűleg nem vágják úgy vissza, mint a budapestieket, mert azzal teljesen elsorvasztanák a nem fővárosi egyetemeket.
A felsőoktatási szakember szerint az államilag támogatott képzéseken és azon belül a különböző divatos és kevésbé kedvelt szakokon a hallgatói létszám csökkenése érzékenyen érinthető néhány intézményt. Például, ha 4900 főről egyharmadára csökkentik a gazdálkodástudományi szakokon a létszámot, akkor országosan már csak 1900 főt vehetnek fel. Ebben az esetben a fővárosi egyetemeken nagyobb arányú létszámcsökkenés is előfordulhat, ami kevesebb oktatót és épületet feltételez. Ez eredményezheti, hogy növelik a költségtérítéses hallgatók számát, azonban a gazdaság válság közepén erre nem építhetnek, hiszen az arányuk már most is eléri 25 százalékot.
A névtelenséget kérő egyetemi vezető véleménye szerint az ösztöndíjas rendszer sem segít, vagyis nagyon gyorsan ki kell találniuk valamit a problémára. Az, hogy nagyobb cégek néhány tucat hallgató tanulmányait azért finanszírozzák, hogy az egyetemről kikerülve megfelelően képzett szakemberhez jussanak, biztosan nem jelent megoldást a hallgatói létszám drasztikus csökkenésére.
Átalakul a finanszírozás
Az MTI-hez került javaslatban részletesen ki van dolgozva, milyen átalakítások szükségesek a felsőoktatás átalakításához. Például egy felvételi eljárásban legfeljebb három jelentkezést engedélyeznének, átalakulna a finanszírozás, és fokozatosan csökkennének az államilag támogatott felvételi keretszámok is.
Az MTI birtokába került javaslat az elkövetkező évekre vonatkozóan a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) javaslatának megfelelően 2012-ben 40 ezer fő, 2013-ben 35 ezer fő, 2014-ben 30 ezer fő felvételi létszámmal számol. A finanszírozás szempontjából a várható létszámok és a képzési támogatás követné a képzési szinteket és a finanszírozási szakcsoportokat. Kitér arra is, hogy a jelenlegi 50 százalékos képzési támogatás, 25 százalékos tudományos és 25 százalékos fenntartói normatíva elosztást tartalmazó finanszírozási szerkezethez képest a 70 százalékos fenntartói, a 15 százalékos képzési és a 15 százalékos tudományos célú támogatás elosztást tartalmazó finanszírozási modell váltaná fel.
A javasolt intézményrendszer átalakítás 2014-ig fokozatosan éreztetné finanszírozási hatását. A felsőoktatási intézmények költségvetési támogatása a jövő évben 189,3 milliárd lenne a jelenlegi források alapján, ugyanakkor feltüntet a javaslat egy csökkentett számot is, ami 177 milliárd lenne 2012-ben, míg 2013-ban 160 milliárd, 2014-ben 153 milliárddal gazdálkodhatnának a felsőoktatási intézmények. Az is rögzíti ugyanakkor, hogy 2012. szeptember 1-jével megkezdi működését a felsőoktatás új rendszere, s az Új Széchenyi Terv 285 milliárd forintnyi forrást tartalmaz oktatással kapcsolatos beruházásokra, fejlesztésekre és felújításokra.
Újra lesz szóbeli
Az államilag finanszírozott képzések esetén új elemként ismételten bevezetné a jelentkezők egy részének szóbeli meghallgatását, ami azonban nem az érettségi keretében már írásban és szóban bizonyított tárgyi tudást vizsgálná, hanem az alapműveltség, a motiváció, a pályakép, a választott szakterület iránti fogékonyságot és érdeklődést. A meghallgatás követelményeit, értékelési kritériumait és eljárási rendjét az azonos szakon képzést folytató felsőoktatási intézmények közösen határoznák meg és hoznák nyilvánosságra. A javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy a szóbeli felvételi vizsgát csak az adott intézménybe, szakra jelentkezők egy része számára szervezze az intézmény, így biztosítva a kiemelkedő ponteredményt elérő jelentkezők részére a meghallgatás alóli mentességet.
A meghallgatás megszervezése miatt módosításra szorul a felvételi jelentkezésekre vonatkozó hatályos szabályozás is, a jelenleg még korlátlan számú jelentkezés egy felvételi eljárásban legfeljebb három jelentkezésre módosul. Az új felvételi eljárás az érettségi vizsgaszabályzat módosulásával egy időben, legkorábban 2013-ban, reálisan 2014-ben kezdődhet.
A rászorulókat továbbra is támogatnák
A hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő, vagy gyermekük gondozása miatt fizetés nélküli szabadságon lévők, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülő jelentkezőknek külön keretszámot biztosítanának a jelenlegi többletpontok helyett. Képzési – állami ösztöndíjjal támogatott, vagy önköltséges – formától függetlenül el kell bocsátani azt a hallgatót is, aki tanulmányai végzéséhez a szakképzési és kimeneti követelményeiben meghatározott képzési idő másfélszeresét már igénybe vette, és nem szerzett végbizonyítványt.
Anyagilag rászoruló, tehetséges hallgatók számára az önköltséges képzés költségeinek részben vagy egészben történő biztosítására közösségi, egyházi, alapítványi, a gazdasági és pénzügyi élet szereplői által alapított ösztöndíjak folyósíthatóak, illetve a Diákhitel II. program keretében kölcsön vehető fel.
Az állami szerződésben biztosított ösztöndíjak, illetve az önköltséges képzés keretében működő szakok listáját, illetve az azokra felvehető hallgatók létszámát a Felsőoktatási Tervezési Tanács véleményének mérlegelésével az oktatásért felelős miniszter állapítja meg.
Több külföldi hallgató
A magyar felsőoktatás nemzetközi hírnevének fenntartása, illetve erősítése, nemzetközi versenyképességünk javítása és a mobilitás biztosítása érdekében – ahol arra kereslet és megfelelő oktatógárda biztosított – fontos szerepet kap a külföldi hallgatók önköltséges képzésének bővítése. Az önköltség díjának bevételét az egyetem saját képzési, kutatási céljaira és a magyar hallgatók külföldi tanulmányainak támogatására fordíthatja. A hallgatói mobilitás erősítése céljából a felsőoktatási rendszer támogatja a magyar hallgatók külföldi részidős tanulmányait: 2020-ra az államilag támogatott képzésben részt vevők legalább 20 százalékának biztosít legalább 1-3 hónapos időtartamú ösztöndíjas részképzést.
Aschenbranner Sándor
|
