Vans napszemüvegek
Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Társadalom
2010-11-26 10:38:00

Trükköznek a biztosítók és az alkuszok a kgfb-kampányban

Drágább lehet az olcsóbb kötelező

Könnyen pórul járhatnak az autósok, ha csak a kötelező felelősségbiztosítással kapcsolatos, harsogó reklámokra hallgatnak. Ami bizonyos: a biztosítók és az alkuszok a 40-50 százalékos díjcsökkentés mellett is jól járnak.

„Ha már kötelező, legyen olcsó.” „Mi a jó a kötelező biztosításban? Az, hogy egyre olcsóbb.” Ilyen, és ehhez hasonló szlogenekkel bombázzák az autósokat az év végi kgfb-kampány idején. A csekély részigazság mellett jókora csúsztatást tartalmazó szlogenek feladói mindent megtesznek, hogy elfedjék a lényeget. Mert egyfelől persze ki az, aki akár egyetlen forinttal is többet fizet egy szolgáltatásért, mint amennyit feltétlenül kell? Ezekben az esetekben azonban gyakran nem egy-két forint, hanem tíz- és százmilliók kerülnek kockára.

Megtörtént eset: balesetesünk kölcsön kapott, nagy teljesítményű autóval száguldozott, rosszul mért fel egy előzést, és frontálisan ütközött egy külföldi mikrobusszal. Hónapok múlva került ki a kórházból, majd hónapokat töltött börtönben. Rászolgált. De mert az általa vezetett autó rendelkezett felelősségbiztosítással, nem kellett megfizetnie az okozott kárt. Nem is tudta volna, esélye sem lett volna rá. A balesetet szenvedett kisbusz Nyugat-Európából érkezett. Hét utasa közül több elhunyt, némelyik több hónapos kórházi kezelés után. Az életben maradottak közül volt olyan utas, aki maradandó károsodást szenvedett, és élete végéig, vagyis évtizedeken át jogosult járadékra. A nemzetközi biztosító magyar leányvállalata kis híján belerokkant a baleset következményeinek viselésébe. Rossz elgondolni, mi történik, ha a balesetet okozó nem rendelkezik felelősségbiztosítással – élete végéig fizetheti a kártérítést.

Ezrek biztosítás nélkül

Könnyen megeshet, hogy a legjobb szándék mellett is fedezetlenül marad az ügyfél. A tavalyi kampány során ugyanis megtörtént, hogy az egyik biztosító, amely az új ügyfelek megszerzésében dobogós helyezést ért el, még idén márciusban is azzal volt elfoglalva, hogy elkészítse a kötvényeket. Így aztán meglehetősen nagy késéssel szedte be az első biztosítási díjat, s ezzel veszélyeztette az ügyfelek anyagi fedezetét. Ennek következtében például idén márciusban ezrek autóztak biztosítás nélkül. Több tízezer forint bírságot is kaphatott az, akiről kiderült, gépjárművének egyáltalán nem volt kötelező biztosítása, vagy nem tudta bizonyítani a befizetést, illetve szerződésének érvényességét. Ha innen nézzük, már egyáltalán nem biztos, hogy valóban megérte olcsóbb díjat kínáló biztosítóhoz szerződni.

Ennél is nagyobb bajba kerültek a MÁV-ÁBE biztosító ügyfelei. Mint ismert, a vállalkozás 2008 nyarán csődbe ment. Nemcsak az ügyfeleit hagyta a pácban, akik befizették a díjat, de mégsem volt biztosításuk. Azok az autósok kerültek igazán bajba, akik MÁV-ÁBE-ügyfelekkel karamboloztak.

Amikor az olcsó a drágább

Mindezekből jól látszik, hogy a felelelősségbiztosítás az a terület, ahol az olcsó bizonyos esetekben sokkal drágább. A kgfb biztosítója, természetéből adódóan, többnyire „a másik autósnak” nyújt szolgáltatást. Előfordulhat azonban, hogy az ügyfélnek magának is dolga akad vele: elkeveredett díjhátralékok, zöldkártya, azaz igazolás a biztosítás meglétéről külföldi út esetén, vagy épp a szerződéskötés, -módosítás miatt. Sok szerződőt ilyenkor ér kellemetlen meglepetés. Kiderül, hogy kedvenc biztosítója valahol a város szélén bérel egy félreeső irodát, ahol "egyablakos" a kiszolgálás, de annál az egy ablaknál több tucatnyian állnak sorba.

Sokan alig a felét fizetik jövőre, mint tavaly. Elképzelhető, hogy jövőre olcsóbban javítanak a műhelyekben, vagy leszállítják az alkatrészek árát? Nem valószínű, így két eset marad: vagy a tavalyi díjunk volt reális, és akkor idén tönkremennek a szolgáltatók, vagy az idei korrekt, és akkor tavaly a dupláját fizettük annak, mint ami elégséges lett volna.

A MABISZ szerint a tavaly versengő biztosítók összesített első félévi számai szerint a bevételüknek csak 42 százalékát fizették ki a károk rendezésére. Volt olyan cég, amelyik 27 milliárdból csak ötöt fordított az autósokra. Igaz, akadt olyan kis cég is, amely elszámolta magát, és 83 milliós bevételéből több mint 400 milliót kellett volna kifizetnie. Összességében azonban a biztosítók jól jártak. Mint ahogy nem kell aggódnunk a milliós ügyfélkört kezelő biztosításközvetítő szakmáért sem.

Az autóbiztosítási piac átláthatóságáért lobbizik régóta a gépjárműipar és -kereskedelem érdekvédelmi szervezete, az Autós Nagykoalíció (ANK). A szervezet elnöke, Knezsik István kérdésünkre elmondta, hogy a kárrendezésnél a javítóműhelyek számlaadásának kikényszerítésével a biztosítók hozzájárulhatnának a háttéripar kifehérítéséhez. Az ANK ezért arra kérte a jogalkotót, hogy a Közúti Közlekedési Törvény és a GFB törvény pontosításával gátolja meg a javítási munkák szürke- és feketegazdaságba csatornázását. Az állam és a legális javítói szakma elemi érdeke – hangsúlyozta Knezsik István – hogy a biztosítók nyereségérdekeltsége ne az egyetlen szempont legyen a jogalkotásban.

Vashegyi András

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.