Bizalomépítés a fogyasztókért, a fogyasztók kihagyásával?

Címkefrász: rend kellene a védjegyek között

A Magyar Termék Nagydíj pályázatainak kiíróinak „nincs szüksége” a civilek, köztük a részvételt sürgető Tudatos Vásárlók Egyesületének véleményére és segítségére. A pályáztatók úgy fogalmaztak: a jelölt termékeket és szolgáltatásokat szakértők bevonásával értékelik. A tudatos vásárlók civil szervezete azonban régóta szorgalmazza, hogy a fogyasztók a korábbinál aktívabban vállaljanak részt a különböző vevőcsalogató védjegyek odaítélésének folyamatában. Egyébként az utóbbi 13 évben 245 pályázat csaknem háromezer terméke és szolgáltatása érdemelte ki az elismerést.
 

Civilek kezdték, aztán kihagyták őket

Az ügy érdekessége, hogy a hivatalos megfogalmazás szerint a Magyar Termék Nagydíj eredetileg civil kezdeményezésre indult, ám a pályázat kiíróinak és bíráinak névsorából egyszerűen hiányoznak a fogyasztói egyesületek és a magánszemélyek. Kormányzati szándék állítólag van rá, hogy a fogyasztók érdekeit képviselő szervezetek véleményét hamarosan, a Fogyasztóbarát Embléma odaítélésénél hivatalosan is kikérje a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság. Ez azért is különösen fontos, mert az új cím elnyerésénél a pályázónak valami olyan pluszt kell produkálniuk, ami kifejezetten fogyasztóbarát.

A Magyar Termék Nagydíjra idén 22 kategóriában lehet pályázni, akár tűzijáték, közüzemi szolgáltatás vagy orvosi eszköz is elnyerheti az elismerést. A díjnak egyébként komoly hatásai lehetnek a gazdaságban, hiszen a nyertesek akár évtizedekig is használhatják a vevőcsalogató címet. Számolniuk kell viszont azzal, hogy a későbbiekben rendszeresen ellenőrzik a cím megtartásának jogosultságát, vagyis a nyertes termék nem veszíthet eredeti minőségéből.
 

Megéri felkerülni a listára

Pintér István, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főigazgatója a mindennapi.hu-nak elmondta: honlapjukon megtalálható azoknak a vállalkozásoknak a névsora, ahol három országos vizsgálati program során a hatóság nem talált semmilyen rendellenességet, a megelőző egy évben pedig nem alkalmaztak velük szemben szankciót, illetve nem volt megalapozott panasz ellenük. A vállalkozások hatósági okmányt is kapnak a pozitív listatagságról, és azt az üzletben, vendéglőben kifüggeszthetik. A három évnél fiatalabb vállalkozások maguk is kérhetik a vizsgálatot a megyei kormányhivatalok fogyasztóvédelmi felügyelőségétől. A díjazott termék forgalmazójának vállalnia kell az esetleges utóellenőrzést.

Magyarországon egyébként jelenleg túl sok védjegy van, és a vásárlók tanácstalanul nézegetik a különböző jelöléseket. A mindennapi.hu megtudta: a Vidékfejlesztési Minisztérium mielőbb rendet akar tenni ebben a káoszban, és rendeletben tisztázzák majd, milyen termékek nevezhetők különlegesnek, prémiumnak, kiválónak vagy extrának, és azt is egyértelmű lesz, milyen termék mondható magyarnak.
 

Legalább 90 százalékban magyar alapanyag

A Tudatos Vásárlók Egyesülete üdvözli a kezdeményezést. Képviselőjük, Ottlakán Johanna kérdésünkre elmondta: a vásárlóknak fogalmuk sincs arról, hogy a különböző jelölések mögött milyen tartalom van. A legnagyobb probléma, hogy az adatok nem nyilvánosak, sokszor a védjegy használatára jogosult és a felhasználó szerződést köt, és csak a szerződésből derül ki a védjegy használatára való jogosultság megszerzésének a feltétele.

A szolgáltatók és a gyártók a védjegyekkel tehát úgy szereznek bizalmat, hogy nem követhető nyomon, mitől is jó vagy kiváló a termék (a magyar termék például attól, hogy az alapanyag magyar, vagy csak itthon gyártják, de az alapanyag nem feltétlenül hazai). A Tudatos Vásárlók Egyesületénél emlékeztetnek arra: a hungaricumtörvény előkészítésénél úgy tervezték, hogy az új típusú védjegyet az kaphatja meg, aki legalább 90 százalékban magyar alapanyagot használ. A megítélés azóta kicsit más irányt vett, ezért nem egységes és az alapanyagok szempontjából sem ellenőrzött védjegyhasználat kezd kibontakozni.
 

Szigeti Ildikó

• Cimkék:
Magyar Termék Nagydíj

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére