Társadalom
2011-09-01 18:32:00
A cukrot és a koffeint mással helyettesítikChipsadó: több tucat munkahely hiúsult meg
Mától él a népegészségügyi termékadó, amit a közvetlenül a gyártóknak kell megfizetniük, akik ezt áthárítják a fogyasztókra. Közben az előállítók új receptúrákkal kísérleteznek, amelyekben a koffeint és a cukrot más anyagokkal helyettesítik.
Szeptember elsejétől vezeti be a kormány a chipsadóként elhíresült népegészségügyi termékadót, melyet a gyártóknak kell megfizetniük az üdítők, energiaitalok és édességek után. A törvény úgy fogalmaz, hogy belföldi termék esetén az előállítónak, külföldi terméknél az első magyarországi forgalomba hozónak kell megfizetnie. Már a bejelentésekor számos kritika érte az új adót, amely bevezetésétől évi 20 milliárd forintot vár a kormány. Ellenzői úgy vélik, nem éri el a célját, hatására nem csökken jelentősen a cukros, sós és magas koffeintartalmú élelmiszerek forgalma, helyette munkahelyek szűnnek meg a gyártók átcsoportosítása miatt.
Reagáltak a gyártók
A feltételezések egy része mára valóra vált. Két élelmiszer-előállítással foglalkozó vállalkozás is a mai napra tartogatta a bejelentését. A chipseiről ismert Chio német tulajdonosa közölte, hogy a népegészségügyi termékadó miatt a tervezett popcorngyártó sort és mogyorós termékek gyártócsarnokát nem Magyarországra telepíti. Ezzel egy újabb milliárdos beruházás és több tucat munkahely hiúsult meg.
A Hell energiaital gyártó cég szintén a törvény hatályba lépésének napján jelentette be, hogy „lecseréli” a koffeint és természetes összetevőkkel – mate teával és teobrominnal – készülő új terméket dob piacra. Ezzel a lépéssel megspórolják a chipsadót, bár a cég közleménye szerint azért váltanak, mert egészségesebb irányvonalat szeretnének képviselni, ezért a Hell „New Generation” bevezetését követően már csak az új terméket gyártják és forgalmazzák Magyarországon.
Jönnek a helyettesítők…
Az élelmiszergyártókat aggasztotta, hogy néhol pontatlanul fogalmazott a törvény. Például az sem volt világos, hogy az augusztus 31-ig kiszállított, ám szeptember 1-jétől értékesített termékek után kell-e adót fizetniük. Mostanra kiderült, hogy nem, de erről a lényeges pontról - többek között – a hatályba lépést megelőző nap egy rendeletben kaptak információt az érintettek.
A chipsadó bevezetésétől a szakértők 20-50 százalék körüli drágulásra számítanak, de a készletek kifutása miatt a vásárlók várhatóan csak októberben találkozhatnak a magasabb árakkal. A sajtónyilatkozatokból azonban látszik, hogy két út lehetséges. Vagy átterhelik a gyártók és kereskedők a fogyasztókra a többletterhet, vagy kísérletezésbe fognak, hogy olyan termékeket állítsanak elő, amelyek nem esnek a népegészségügyi termékadó hatálya alá.
Szakértők szerint a multinacionális márkák kivételével tehát megindulhat egyfajta kísérletezés a receptúrákkal. Főleg a cukrot és koffeint helyettesítő anyagokkal, ám előre borítékolható, hogy ezek nem ugyanazt az élményt adják. Közben félő, hogy olyan helyettesítő anyagok is forgalomba kerülnek, amelyek többet ártanak, mintha cukor vagy só felhasználásával készült volna a termék.
Kinek a céljait szolgálja?
A legnagyobb ellenzéki párt is megfogalmazta véleményét az új adóról. Az MSZP úgy véli, hogy a kezdeményezés nem szolgálja az egészségvédelmet, miközben a gyártók adóztatásával munkahelyeket sodor veszélybe. A szocialisták szerint a chipsadó nem forrásokat teremt az egészségügynek, hanem szimpla költségvetési célokat szolgál. Kritikájuk szerint a magas cukor-, só- vagy koffeintartalmú élelmiszerek helyett vagy azok mellett a zsírokra, zsiradékokra, adalékanyagokra és tartósítószerekre is vonatkozhatna a termékadó.
A Magyar Márkaszövetség júniusi felmérése szerint a népegészségügyi termékadó miatt négy magyarországi gyár zárhat be, körülbelül 2 ezer ember veszítheti el a munkáját.
A.S.
|
