A kullancsok sem csípik a vörösiszapot

Cégek nyerészkednek a devecseri katasztrófán

A Baxter Hungary Kft. az adományozás első hullámáról és a vele együtt járó reklámlehetőségről lemaradva sajátos kampánnyal csalogatja a katasztrófaturizmusra fogékony újságírókat. „Ha szeretné saját szemével látni a mai Devecsert, csatlakozzon médiakampányunkhoz Ön is!” – áll a Baxter Hungary és a Hungaropharma Zrt. közös meghívójában.

Az említett cégek nem üres kézzel érkeznek a településre, 20 millió forint értékű oltóanyagot visznek magukkal. A katasztrófában szinte mindenüket elvesztő helyiek kullancs elleni védőoltást kaphatnak a felajánlás jóvoltából. Az akció hasznosságát megkérdőjelezi a tény, hogy a vörösiszaptól érintett területen nem hogy a kullancsok, de a vérszívóknak otthont adó növények is kipusztultak a lúgos környezetben. Az utólag épített gáton kinövő fákat pedig rendszeresen kivágják, mert gyökereikkel veszélyeztethetik a talaj stabilitását.

A kampányt szervező cég anyavállalata korábban az influenza világjárvány körüli túlzott pánikkeltés kapcsán híresült el. A nagylelkű felajánlás, vagyis az oltóanyag felhasználhatósági idejére figyelmeztet körlevelében a kistérségi tiszti főorvos, aki azt javasolja, hogy legkésőbb február 28-ig be kell adni az első oltást. A mindennapi.hu kereste a Baxter Hungary képviselőjét, de csak az eseményt szervező kommunikációs ügynökséget találta.

Kicsi kullancs, nagy veszély?

A kulancs-encephalitis, vagyis a főként az erdőkben, buja növényzetben tanyázó vérszívók terjesztette agyvelő- és agyhártyagyulladás következtében hazánkban évente körülbelül 46-84 megbetegedés fordul elő – tudtuk meg Benda Judit egészség-tanácsadótól. Tájékoztatása szerint leginkább azok a középkorú felnőttek vannak kitéve a fertőzés veszélyének, akik munkájukból adódóan gyakran találkozhatnak kullanccsal (erdészek, favágók, vadászok). A betegség ugyan súlyos tünetekkel jár, de általában teljes gyógyulással végződik.

A kullancs-encephalitis kórokozója főleg Magyarország délnyugati, nyugati és északi területein található. A tisztiorvosi szolgálat adatai szerint ezeken a helyeken minden ezredik vérszívó hordozza a megbetegítő vírust. Egyéb területeken 5-10.000 kullancs közül csak egyben található kórokozó. Ebből következően a fertőzés, különösen a súlyos megbetegedés lehetősége rendkívül csekély. A védőoltás kockázatai (főként, ha azt gyermekek kapják) igen komolyak lehetnek, például erősítik az autoimmun betegségben szenvedők tüneteit és lázgörcsöt okozhatnak. Ráadásul a Magyar Kullancsszövetség támogatója Baxter, ám a cég vakcinája a rettegett Lyme-kór ellen nem véd – állítja a szakember. 
 

Szemfüles cégek, valódi segítség

Miközben egy egész ország gyászolta a tavaly októberi vörösiszap-katasztrófa áldozatait, néhány PR-os remek lehetőséget látott a rendkívüli eseményben. A nemzetközi sajtót is „megmozgató” hírek új horizontot kínáltak marketinggel foglalkozó szakembereknek. A 2010. október 4-én bekövetkezett tragédiát követő két hónapban (erről az időszakról van csupán összegzés) 15.235 alkalommal említették a médiában a vörösiszap-katasztrófát, csaknem 3 ezer cikk jelent meg a nyomtatott és elektronikus médiumokban. A nyomtatott sajtó 1251 alkalommal adott hírt a tragédiáról és szinte megszámlálhatatlan, hogy a blogbejegyzésekben hányszor szerepelt Devecser, Kolontár és a többi érintett település.

Az IMEDIA médiafigyelő cég elemzése rámutatott arra is, hogy a 10 ember életét követelő ajkai iszapömléshez hasonló ipari katasztrófa több mint 20 éve sem Magyarországon, sem világviszonyban nem történt. Minden bizonnyal ezzel magyarázható, hogy az eset hatalmas visszhangot váltott ki a sajtóban, a legtöbb vezető offline és online médium folyamatosan bemutatta a fejleményeket.


Ez itt a reklám helye

Az emberi tragédiák bemutatása mellett a cégek felajánlásai is előkelő helyen szerepeltek a sajtóban, anélkül, hogy a megnevezett vállalkozásoknak nem kellett külön erőfeszítést tenniük, hiszen ezeknek a beszámolóknak még a legszigorúbb szerkesztők is zöld utat adtak. Számos társaság kihasználta a ritka lehetőséget és az egyébként reklámra szánt milliókat ezúttal adományként ajánlották fel. Akadtak azonban olyanok is, akik visszaéltek az ingyen hírveréssel.

Az elemzésből kiderül az is, hogy az egyes médiaszereplések száma sok esetben nem tükrözte az adományozott összeg nagyságát, mert míg a K&H által adományozott 8 millió forintról 12 alkalommal tett említést a sajtó, addig a Samsung által felajánlott 20 millió forintos összegről például csupán 3 cikkben számoltak be.

A magyar kormány által létrehozott Kármentő Alap – amelyre az egész világból várták a felajánlásokat – összesen 209 alkalommal szerepelt a magyar sajtóorgánumokban. Eközben a két segélyvonal, a 1752 és a 1749 fej-fej melletti megjelenésszámot ért el, de közösen jóval túlhaladták a Kármentő Alap említésének darabszámát.

Az elemző cég felmérése szerint a vizsgált időszakban a legnagyobb adományt adó karitatív szervezetek a Magyar Vöröskereszt és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat voltak. A Magyar Vöröskereszt a katasztrófával kapcsolatban 557 alkalommal szerepelt a sajtóban, míg a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nevét csupán 81 alkalommal említették meg.
 

Szigeti Ildikó

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére