Tudományos aktivitásra serkentett oktatók, önköltséges hallgatók?

Borzolta a kedélyeket az új felsőoktatási tervezet

Nem fogadta túl nagy lelkesedés az új felsőoktatási törvénytervezetet, ami például önköltséges hallgatókkal növelné a továbbtanulók számát. Az MTI birtokába került munkaanyag az eddigieknél szigorúbb kritériumokat szab az intézmények alapítására és működtetésére, megkülönböztet tudományegyetemet, egyetemet és főiskolát, illetve célul tűzi ki az államilag támogatott képzésben részt vevők külföldi ösztöndíjas képzését.

Fontos fokozatok

A munkaanyag részletesen szól a felsőoktatási intézmények kategorizálásáról. A tudományegyetem kritériuma a több mint 15 ezres hallgatói létszám, továbbá, hogy az intézményt legalább nyolc kar alkossa, amiből legalább öt szervezett idegen nyelvű képzést is folytató egyetemi kar legyen, az oktatók legalább kétharmada tudományos fokozattal bírjon, egyetemi tanárainak pedig legalább az egyharmada rendelkezzen az MTA doktora címmel.

Az egyetem kategória feltétele, hogy az intézménynek legyen legalább öt akkreditált doktori iskolája, ahol legalább száz hallgató már fokozatot szerzett, és öt év átlagában legalább 150 hallgató szerezzen doktori fokozatot. Tartson fenn tudományos diákköröket, szakkollégiumot, szakkönyvtárakat vagy összevont szakkönyvtárakat, működtessen tehetséggondozó programot, rendszeres, széles körű hozzáférést adjon a tudományos adatbázisokhoz, kutatói nemzetközi szintű publikációs tevékenységet folytassanak, évente legalább 400 publikációt jelentessenek meg, legalább kétharmadát nemzetközi folyóiratokban.

Főiskolán az oktatók legalább egyharmada tudományos fokozattal rendelkezzen, az intézmény három képzési programja pedig a négyéves, hagyományos főiskolai, a közvetlen munkavállalásra felkészítő gyakorlati alapképzés és a felsőfokú szakképzés.

A középosztályt erősítik?

A munkaanyag szerint a kormánynak a középosztály megerősítése a célja, aminek az elérésében fontos szerepet játszik a felsőoktatás átszervezése. A tervezetben ez áll: „Jogkövető kormányzati munka mellett csak a kora ősszel elfogadott törvény esetén hozhatók meg fontos strukturális változtatások a 2012 szeptemberében induló tanévtől, a törvényalkotás késlekedése esetén a változások kezdő dátuma 2013 szeptemberére tolódna ki.”

A nemzeti felsőoktatási rendszerben a kormány dönt az állami felsőoktatási intézményrendszer méreteiről, kapacitásának szakmai, földrajzi eloszlásáról, intézmények megszüntetéséről, összevonásáról, új intézmények alapításáról, a költségvetésből finanszírozott képzések kereteiről és a kutatások támogatásáról, valamint a kizárólag önköltséges képzések arányairól és az önköltség mértékéről.

A magánegyetemek és -főiskolák fenntartásához, működéséhez az állam a finanszírozás oldaláról csak különleges, nemzetstratégiai szempontból indokolt, egyedileg elbírált esetekben, szerződés alapján járulna hozzá. A hallgatói mobilitás erősítéséért a felsőoktatási rendszer támogatná a magyar hallgatók külföldi, részidős tanulmányait: 2020-ra az államilag támogatott képzésben részt vevők legalább 20 százalékának garantálna egy−három hónapos ösztöndíjas képzést.

Megváltozik a pedagógusképzés

A koncepció kitér arra: a következő három évben az érettségiző korosztályok 30 százalékát meghaladó mértékben kell meghatározni az államilag finanszírozott felvételi keretszámot azért, hogy a 30−34 évesek 30,3 százalékának legyen diplomája, s ezt az arányszámot a későbbiekben 40 százalékra kell emelni. A cél eléréséhez szükséges „többletet” a terv szerint az önköltséges hallgatók adják.

A pedagógusképzés jelentősen változik az elképzelések szerint, ugyanis az általános iskolákban és a szakiskolákban tanítóknak négy- plusz egyéves, a középiskolai tanároknak öt- plusz egyéves képzés indulna 2012 szeptemberétől. Mindkettő mesterszintet képvisel, a rendszer pedig átjárható lesz a tervek szerint. A dokumentumban leszögezik: a rektor a felsőoktatási intézmény egyszemélyes vezetője, „az állam által kinevezett, magas szintű vezető, akinek a kinevezéséhez az oktatásért felelős miniszter egyetértése szükséges”. A felsőoktatási intézmények gazdasági igazgatóit, főigazgatóit a rektor és a nemzetierőforrás-miniszter véleményének kikérését követően a nemzeti fejlesztési miniszter, a kincstári felügyelőt a nemzetgazdasági miniszter nevezi ki.

– Az állam az eddig nem megfelelően működő ellenőrzések rendszeressé tételével is gyakorolja a tulajdonosi jogait. A felsőoktatási intézmények gazdálkodásának és működésének átláthatóságát egy egységes országos informatikai rendszer biztosíthatja, amelynek kiépítése uniós forrásokból megvalósítható. Az informatikai rendszer működéséhez történő adatszolgáltatás az intézmények számára kötelező érvényű, annak elmulasztása szankcionálható – áll a felsőoktatási törvény koncepciójában.
 

Két hét múlva kerül napirendre

Sajtóhírek szerint augusztus 4-én levették a napirendről az új felsőoktatási törvényt. Valószínűleg további változtatások várhatók, de legalábbis politikai egyeztetések előzhetik meg a tárgyalását, amit egyelőre augusztus 17-re halasztott a kormány.

Szerettük volna megismerni a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) álláspontját, de Nagy Dávid elnök érdeklődésünkre azt mondta, mivel a felsőoktatási koncepció lekerült a napirendről, és a hivatalos verzió egyébként sem látott napvilágot, nem szeretné kommentálni a tervezetet. Amint megjelenik a hivatalos anyag, a HÖOK véleményezni fogja azt.

Az LMP erősen bírál

Az MTI beszámolója szerint az LMP-s Osztolykán Ágnes élesen bírálta a felsőoktatási koncepciót, mivel az „fiatalok tömegeit zárná ki a felsőoktatásból, ráadásul a tervezett intézkedések élesen szemben állnak Magyarország európai uniós kötelezettségeivel és az ország érdekeivel”. Véleménye szerint a felsőoktatáshoz való hozzáférést korlátoznák a hallgatói létszám mesterséges csökkentésével. Az ellenzéki párt nehezményezi, hogy nyelvvizsgához kötnék az egyetemi jelentkezést, miközben a közoktatásból is forrásokat vonnak ki, és nem garantálnak megfelelő színvonalú nyelvtanítást, így azok nagyobb eséllyel jutnának be az egyetemre, akiknek telik magánnyelvtanárra. A közlemény a kutatás-fejlesztési támogatás felére csökkentésének a tervét is bírálja. Az LMP álláspontja szerint a tervezett intézkedések élesen szemben állnak az ország európai uniós kötelezettségeivel, Magyarország ugyanis a diplomások arányának a növelésére vállalt kötelezettséget.

AS

• Cimkék:
felsőoktatás egyetem koncepció höok

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére