„Az útvonaltervező készülék sem veszekszik, ha letérünk a helyes irányról”

Böjte atya négypontos magyarságmentő terve

 Böjte Csaba előadása elején a navigátor készülékek példájával vezette be az általa kidolgozott, magyarságmentő Szent István-tervet. Ahogy a GPS sem veszekszik velünk, ha netalán le is mentünk a helyes útról, hanem csak annyit mond, hogy „újratervezés”, ugyanígy nekünk sem az elmúlt nyolc vagy húsz év hibás kanyarjait kell számba vennünk, hanem alázattal a pillanatnyi helyzetünket ismerve, újra kell tervezzük a következő évek útirányát! – fogalmazott a szerzetes, akit – mint megjegyezte – mindig zavart, hogy az erdélyi magyarokra jellemző a múltba nézés és a panaszkodás, ahelyett, hogy megpróbálnának változtatni vagy a jövőre koncentrálni.

Cigaretta vagy rózsatő?

„A magyarországi Széchenyi-terv például úgy látom, hogy a társadalmunk gerincét adó polgári réteget célozta meg jótékonyan. Én a társadalom alsóbb, periférián élő rétegeinek gondjait tartottam szem előtt, számukra próbálok utat keresni” – fejtette ki Csaba testvér, majd arról beszélt, hogy miként Jézus Krisztus sem szégyellte ácsként leélni az életét, mindenkinek járható út Erdélyben, hogy a tíz körmével dolgozva, becsületes munkával éljen meg.

Böjte Csaba „magyarságmentő” terve szerint először a népneveléssel kellene kezdeni, hiszen az erdélyi települések virágzása a lelkiismeretes népnevelők és lelkipásztorok munkájának köszönhető. A második lépés a szegények és a gazdagok szerepének újragondolása lenne, míg a harmadik a városok lepusztult utcáit, roncsházait felújító Szép ház program bevezetése lenne.

„Gyermekeimnek mondtam, hogy egyetlen doboz cigaretta árából, két rózsatő vásárolható tavasszal a piacon. Egy doboz cigaretta elfüstölése, körülbelül egy órát vesz el tőlünk naponta. Képzeljék el, ha itt a Kárpát-medencében, ha csak egy millió ember, nap mint nap elültetne egy rózsatőt, és ha mindannyian egy-egy órát kertünk gondozására fordítanánk, mi történne? Képzeljük el, milyen egészségesek lennénk, és milyen szép lenne ez a táj” – érvelt Csaba testvér, majd azt is megjegyezte, hogy a düledező viskókat kalákában fel lehetne újítani.

Kinek építsünk egyetemet?

A szerzetes a terv negyedik pillérének a demográfiai egyensúly helyreállítását tartja. Csaba testvér szerint ma már szinte senki sem vállalkozik a gyermekvállalás „nemes feladatára”, holott minél több gyermek vállalására kell buzdítani a fiatalokat, mert „hiába építünk egyetemet, ha nincsen, kinek”.  Egy gyerek egyedül ráadásul nem is érzi jól magát – jegyezte meg az atya, aki egyébként a romániai magyar politikusoknak címezte vitaindítóját, és arra kérte a döntéshozókat, vegyék fontolóra javaslatait.

„Ha ennek a tervnek utat akarnak nyitni, szervezzenek okos vitaesteket, keressenek bölcs tanítókat, papokat, olyanokat, akik a létért való küzdelemben már győztes csaták után vannak, hogy mint igaz tanúkra hallgassanak rájuk az emberek” – fogalmazott a szerzetes arra is felhívva a figyelmet, hogy „a vesztett csaták tábornokai hallgassanak, hiszen ők csak kudarcaikat próbálnák megmagyarázni”.


Hargitai Mátyás

 

• Cimkék:
Böjte Csaba magyarság GPS Jézus rózsatő cigaretta

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére