Társadalom
2011-10-07 08:30:00
A vita látszólag a közösségi közlekedés fejlesztése körül zajlikBKV-vég: kötélhúzás a milliárdok miatt?
Látszólag arról folyik a vita, jut-e új buszokra, trolibuszokra pénz a fővárosban. Kérdés: átalakul-e a közösségi közlekedés támogatásának a rendszere, vagy marad a két évtizedes modell.
Első, nagy nyilvánosság előtt elkövetett összezördülését éli a Fidesz támogatta független főpolgármester és a fideszes kerületi polgármesterek, nem mellesleg országgyűlési képviselők alkotta lobbicsoport. A vita látszólag a közösségi közlekedés fejlesztése körül zajlik. A BKV járműveinek jelentős része kiöregedett, nullára futott, jószerivel üzemben is alig tartható. A szovjet gyártmányú HÉV- és metrószerelvények, ipari műemlék trolibuszok jól mutatnak a kosztümös filmekben, de a mindennapi üzemeltetés csaknem lehetetlen feladat elé állítja a szerelőket. Ha egyik napról a másikra vadonatúj járműre cserélnék mindet, az több százmilliárdos kiadást jelentene – ezért mondják a fővárosi vezetők, hogy a BKV 800 milliárdos belső adósságot cipel magával.
Hathatós segítség
A korszerűtlen buszok, villamosok villámgyors lecserélése persze vágyálom, de Tarlós István egyéves működése során még apró lépések sem történtek a kásahegy elhordására. A főpolgármester bizalmát élvező Budapesti Közlekedési Központ – élén Vitézy Daviddal – összeállított egy villamos- és trolibusz-beszerzési tendert 118 milliárd forint értékben, azonban azt az uniós forrást kezelő Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak jóvá kellene hagynia. A nyár eleje óta a miniszter asztalán heverő pályázat aláírást azonban Fellegi Tamás most nyilvánosan is elutasította. Tarlós István erre kilátásba helyezte, hogy rendkívül hathatós segítséget fog kérni a kormánytól a BKV ügyében.
Miközben a nagyérdemű ezeket a látványosságokat élvezheti a függöny előtt, a kulisszák mögött még keményebb csaták zajlanak. Úgy értesültünk, hogy a fideszes kemény mag – Rogán Antal belvárosi polgármester vezetésével – a BKV és ezen keresztül a főváros kiéheztetésére játszik. A közlekedési cég nehéz pénzügyi helyzetben van, lejárt adósságállománya megközelíti a 30 milliárdot – legalábbis ennyi adósság szanálását tervezte a kormány a nyáron, utóbb ezt a lehetőséget elsodorta a görög csőd –, a piacról pedig nem kap finanszírozást. Legalábbis úgy tudjuk, a napokban elutasította a cég kölcsönkérelmét az egyik kereskedelmi bank.
Zsarolási játék
A cég nem számíthat másra, csak a kormányra. A következő, ötmilliárdos támogatási összeget azonban a politikai lobbi nyomására visszatartják: a cég pénze napról napra fogy, október közepe-végére fizetésképtelenné válhat. Informátoraink szerint a jól ismert zsarolási játék folyik. Ha Tarlós nem adja be a derekát, megáll a metró, ha beadja, a kormány által kinevezett személy érkezik a BKV élére. Mivel az új vezérigazgató a pénzzel együtt érkezik, komoly felhatalmazás áll majd mögötte. Ezzel bukhat a Tarlós és Vitézy által kigondolt közösségi közlekedési irányítási rendszer. Ez utóbbiban a BKK játssza a központi, megrendelői szerepet, a BKV csupán üzemeltető, operátor. A kormány által delegált erős felhatalmazású BKV-igazgató azonban konzerválhatja a korábbi évtizedekben kialakult rendszert, amelyben a politika minden alkalommal megkérte a maga részét cserébe az állami milliárdokért.
A főváros 118 milliárdos igényét persze most, a nehéz költségvetési helyzetben könnyen utasíthatja el a kormány arra hivatkozva, hogy másnak is kell a pénz. Fellegi Tamás fejlesztési miniszter azt üzente Tarlósnak, nincs a fejlesztéspolitikai rendszerben 400-500 milliárdnyi szabad forrás. Ha a főpolgármester a pénz átcsoportosítását kezdeményezi, tudatában kell lennie, hogy ezt máshonnan, más települések jogos fejlesztési igényeit fedező forrásokból kellene elvenni. Azt is felemlegette, hogy a közelmúltban írták alá az 1-es és 3-as villamosvonal felújításáról és a budapesti közösségi kerékpárrendszerről szóló projekt támogatási szerződését.
Ezzel a kormány nyilvánvalóvá tette, hogy a fővárosi közlekedés fejlesztését a kérdés jelentőségét elismerve, azzal arányos módon segíti. György István főpolgármester helyettes ezzel kapcsolatban elismerte, hogy a Közlekedés Operatív Programhoz (KÖZOP) csak 98 milliárdot tartalmaz, de közölte, vannak még olyan összegek, amelyeket át lehetne csoportosítani, s így már nem lenne túlzó a járműbeszerzésre kért 118 milliárdos támogatás.
A peres felek most úgy tűnik, a legmagasabb fórumhoz folyamodnak döntésért. A fővárosi járműfejlesztési projekt elmaradása, a közösségi közlekedés finanszírozási rendszerének változatlanul hagyása, kormányhű BKV-vezető kinevezése a főpolgármester vereségét jelentené.
VA
|
