A felszabaduló pénzek az egészségügyi béreket növelhetik

Az SZDSZ-es miniszter ötletét valósítják meg?

Néhány hónapja csupán sejtés volt, mára bizonyosság: a kormány rábólintott az egészségügy radikális átalakítását célzó Semmelweis tervre. A koncepció egyik alappillére az egészségszervezési intézményrendszer, amely lényege, hogy 1-1,6 millió lakos ellátásáért felelős centrumokat hoznak létre. Jóllehet, az egészségügyért felelős államtitkárságon nem erősítették meg azon felvetésünket, miszerint a korábbi, liberális tárcavezető nevéhez köthető, úgynevezett Irányított Betegellátási Rendszer (IBR) egyfajta újraértelmezésének lehetünk a tanúi.
 

Nem lesz több hiba?

Szócska Miklós államtitkár (akinek előző munkahelye, az Egészségügyi Menedzserképző szakértői részt vettek az IBM megalkotásában és értékelésében) néhány hete úgy fogalmazott a mindennapi.hu kérdésére, hogy a modell hibáit nem ismétlik meg. Ugyanakkor azt is mondta: értelmetlen lenne ezeket a tapasztalatokat mellőzni egy rendszerjavító egészségpolitikai program kidolgozásában.

Most már biztosra vehető, hogy az egészségügyi kormányzat országos szintre terjesztené ki a néhány éve Veresegyházon tesztelt, majd csúfos véget ért, úgynevezett Irányított Betegellátási Modellt (IBM). Az SZDSZ-es Horváth Ágnes nevéhez köthető kísérletet azóta is számtalan szakember bírálta, sőt, átfogó vizsgálatot is indítottak az úgynevezett „betegút-szervezők” között elveszett milliárdok felkutatására.

Az Irányított Betegellátási Modell (IBM) alappillére az egészségmenedzser, alfája és omegája a betegutak lerövidítése. Az IBM egyik elvitathatatlan érdeme, hogy a kísérletben részt vett személyek nem bolyongtak céltalanul az egészségügyi ellátórendszerben, hanem – a menedzserük jóvoltából – lényegében azonnal oda kerültek, ahol a problémájukat a leghatékonyabban tudták orvosolni.
 

Hatékonyság minden áron

A modell költséghatékonyságának az oka az általánosan jellemző párhuzamosságok megszüntetése, azaz a beteg indokolatlanul nem megy el például mellkasröntgenre, csak akkor, ha azt a szakorvos megalapozottnak véli. Ezzel nemcsak az egészségügyi ellátórendszer, hanem a beteg számára is kedvező, ugyanis a feleslegesen közbeiktatott állomások gyakorta felesleges (és olykor káros) gyógyszereléshez, illetve indokolatlan és (például sugárterheléssel járó) kockázatos vizsgálatokhoz vezethetnek. A betegutak racionalizálása tehát nemcsak az ágazati költségvetést, hanem a betegeket is tehermentesítheti.

Az egészségügyi államtitkár most azt hangoztatta: a hatékonyabbá váló betegellátás jóvoltából felszabaduló összeget bérkompenzációra használják fel.
 

Fegyvertelen kapuőrök

Várhatóan jelentős szerepet kapnának az új rendszerben a háziorvosok. Úgy tudni a Semmelweis-terv alapján erősíteni kívánják az alapellátásban dolgozók úgymond „kapuőr” szerepét. Szövetségük elnöke azonban kissé cinikusan szemléli a koncepciót. Balogh Sándor, az Országos Alapellátási Intézet vezetője portálunknak nyilatkozva rámutatott: mindaddig, amíg a gyógyszereknek csupán az 57 százalékát írják fel a háziorvosok, aligha beszélhetünk érdemi kapuőri funkcióról.

Miközben a mindenkori egészségügyi kormányzat szorgalmazza a háziorvosi kompetenciák bővítését, a patikaszerek döntő többségét csak szakorvosok rendelhetik, ha az adott pirulát mégis felírhatja a családorvos, csak minimális támogatás mellett válthatja ki a beteg. Amíg ez a helyzet nem változik, az ellátás ezen szintje csak papíron bír kitüntetett fontossággal.
Balogh Sándor felhívta arra is a figyelmet, hogy – mint a legtöbb orvosi szakmában – itt is komoly munkaerőhiánnyal küzdenek. A probléma oka azonban nem elsősorban az elvándorlás, hanem az elöregedés. Felmérésük szerint öt éven belül a 6800 praktizáló háziorvos közül 1200 kolléga 60 évnél idősebb lesz, mindemellett 150 tartósan betöltetlen álláshely van.
 

Aláírásgyűjtésbe kezd a szakszervezet

A Semmelweis-terv bejelentésével egy időben Cser Ágnes aláírásgyűjtésre buzdította a fehér köpenyeseket. Az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) elnöke a kötelező kamarai tagság ellen hirdetett összefogást.

Az akciótól azt várják, hogy a kormány soron kívül kezdeményezze a kötelező egészségügyi kamarai tagságot előíró törvény hatálytalanítását, szüntesse meg a kötelező kamarai tagságot.
Az ágazati munkavállalók többször is sikertelenül kezdeményeztek tárgyalást az ügyben. Nem maradt más eszközük, mint hogy országos aláírásgyűjtési akciót indítsanak, ezzel jelezve a kormánynak: hamis állítás az, hogy a dolgozók kérték és kezdeményezték a kötelező kamarák helyreállítását.

A szocialistákhoz korábban igencsak közel álló Jávor András (aki jelenleg a NEFMI közigazgatási államtitkára) és Szócska Miklós lényegében Csehák Judit álmát váltja valóra, aki azt nyilatkozta: élete legnagyobb sikerének a 3 kötelező tagságú kamarát tartja.

Cser Ágnes kiemelte: a kötelező kamarai tagság nem jelent sem erkölcsi, sem anyagi elismerést, sőt anyagi veszteséget, és hátrányos megkülönböztetést eredményez a többi munkavállalóval szemben. Példaként Angliát említette az elnök, ahol – mint mondta – 5-ször, 10-szer magasabb bérért, kötelező kamarai tagság nélkül is gyógyíthatnak, ápolhatnak a magyarok közpénzén képzett orvosok és szakdolgozók.

Szigeti Ildikó

• Cimkék:
egészségügy államtitkár semmelweis terv

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére