Zsíroskenyér-szegénységből a hamburger-nyomorba

Az egészségmegőrző áremelés a szegényeket súlythatja

Az egészség megőrzésére fókuszál a kormány, de azt még nem tudni, hogy a menüsort ki és milyen szempontok alapján vizsgálja. Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár a napokban megerősítette, hogy extraadót vetnének ki az egészségkárosító termékekre. A káros termékek köre azonban egyelőre nem ismert.

– Az elfogyasztott mennyiségtől függ, hogy egy élelmiszer káros-e az egészségre vagy sem, egyébként nemigen lehet eldönteni a kérdést – nyilatkozta Bánáti Diána, a Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet főigazgatója, aki rámutatott: nagyon nehéz meghúzni a határt, mert nem lehet egy adott élelmiszerről egyértelműen kijelenteni, hogy önmagában egészséges-e vagy nem. Úgy tűnik, a károkozás mértéke a fogyasztási magatartás mellett az életmód függvénye.
 

Vissza a zsíroskenyér-szegénységbe?

M. Kovács Márta dietetikus a Mindennapi.hu-nak elmondta: amennyiben valaki rendszeresen sportol, kiegyensúlyozottan táplálkozik, de olykor bekap egy-egy hamburgert, kevesebbet árt az egészségének, mint az, aki ugyan egészséges élelmiszereket fogyaszt, de abból sokat és rendszertelenül.

A szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy – miközben számos illetékes úton-útfélen hangoztatja az egészséges táplálkozás fontosságát − arra csak kevesen térnek ki, hogy sajnos ami egészséges, az jellemzően drága is. Talán nemcsak a szűkre szabott ebédidő miatt vannak teli délidőben a gyorséttermek. A köztudottan egészségtelen, ám energiában gazdag étkeket kínáló gyorsétterem-hálózatok ugyanis igyekeznek az alacsony jövedelműeknek is kifizethető árakat szabni. Ezzel magyarázható, hogy míg a 80-as években az úgynevezett „zsíroskenyér-szegénységről” beszéltünk, addig manapság a „hamburgernyomorra” kell rávilágítani a döntéshozók figyelmét.

A dietetikus szerint az sem véletlen, hogy a tehetősebbek között jóval kisebb az elhízottak aránya, mint a szegények soraiban. Nemcsak társadalmi, hanem világszinten is megfigyelhető, hogy a gazdaságilag fejlettebb országokban kevesebb a túlsúlyos ember. Mindezek ellenére az elhízás és számos betegség hátterében valóban állhatnak az egészségtelen élelmiszerek, de az egészség megőrzéséért kizárólag a hamburgeradó kivetése célt fog téveszteni. Fennáll ugyanis a veszélye annak, hogy az eddig sokszor gyorsétteremben táplálkozó, szegényebb családok az „egészségmegőrző” áremelés következtében nem találnak alternatív étkezési lehetőséget. 

 

Hamarosan konyhakész a hamburgeradó

Az egészségügyért felelős államtitkárság már meg is kezdte a hamburgeradó előkészítését. Megnézheted magad! – címmel interaktív népegészségügyi kampányt indítottak, az egészség megőrzésének és az egészségtudatosság ösztönzésének hivatalosan megfogalmazott céljával.
Szócska Miklós államtitkár a kormányszóvivői tájékoztatón kifejtette: ma Magyarországon népegészségügyi katasztrófahelyzet van, és keveset beszélünk arról, hogy a polgárok saját maguk tehetnek az egészségükért. A kezdeményezéssel tükröt szeretnének tartani eléjük, üzenve, hogy rajtuk is múlik az egészségügy és a saját egészségük megmentése.

Szembesíteni szeretnék a lakosságot azzal, hogy a helytelen életmód milyen súlyos következményekkel jár. Az államtitkár úgy fogalmazott: a hazai felnőtt lakosság közel kétharmada túlsúlyos vagy elhízott, ez időskorra a nőknél 83 százalékra, a férfiaknál 76 százalékra nő. Az uniós tagállamok között a nők elhízásának problémájában az első helyen állunk. A magas vérnyomás ma 2,5 millió embert érint hazánkban; a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozást több mint egyharmaddal, a daganatos megbetegedések arányát pedig 30 százalékkal lehetne csökkenteni. A lakosság egészségi állapotának javulásához, a születéskor várható élettartam növeléséhez elengedhetetlen a táplálkozásban jelen lévő rizikótényezők csökkentése.
 

Szigeti Ildikó

• Cimkék:
hamburgeradó egészséges egészségtelen népbetegség elhízás

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére