Így vadászták le Csornoky Viktor kairói magyar nagykövetet, Tildy Zoltán vejét

Az akasztófa alatt is Magyarországot éltette

Hiába nyerte meg fölényesen az 1945 augusztusában tartott parlamenti választásokat a Független Kisgazdapárt, a Magyarországon állomásozó szovjet erők támogatását élvező magyar kommunista pártvezetés azonnal megkezdte a legitim módon megválasztott politikai elit szisztematikus kiirtását. 1947 februárja és 1948 júliusa között a választásokon abszolút győzelmet aratott kisgazdák legnevesebb vezetőit sikerült eltávolítani a közéletből. Kovács Bélát, a párt főtitkárát a Szovjetunióba hurcolták, míg a lányát Svájcban meglátogató Nagy Ferenc miniszterelnöknek Rákosi megüzente, hogy jobban teszi, ha nem tér haza. Nem sokkal később Varga Béla a Nemzetgyűlés elnöke is inkább az emigrációt választotta a letartóztatás helyett. Ezek után már csak Tildy Zoltán köztársasági elnök állt a kommunista henger útjában.

Tildy személye önmagában véve nem jelentett olyan tényezőt, amely veszélyeztethette volna a Rákosi-féle hatalomátvételt. Azonban politikailag nem lehetetett rajta fogást találni, így elmozdítása komoly fejtörést okozott a kommunistáknak. A pártvezetés ekkoriban még tartott attól, hogy a legfőbb közjogi méltóság erőszakos leváltása nemzetközi botrányt kavarna. Ráadásul Rákosi maga mondta róla, hogy „teljesen egyetért a magyar demokrácia eddigi helyes politikájával, és azt mindenben támogatja”. A koncepció szerint ekkor jött a képbe a vő, Csornoky Viktor, aki jó ürügynek ígérkezett Tildy elmozdítására.

 

Egy ígéretes karrier – amerikai kapcsolattal

Csornoky tehetséges, két diplomás, öt nyelven beszélő, törekvő fiatalember volt, aki jövőjét a kisgazdapártban képzelte el. A párt lapjában megjelent cikkei arra engedtek következtetni, hogy egy magántőkén és demokrácián alapuló országban gondolkodott. A rossznyelvek szerint karrierjén a Tildy Erzsébettel kötött házassággal kívánt lendíteni, ám Szűcs András, a Csornoky-életrajz szakértője szerint valóban szerelemről volt szó. Mindenesetre a ’45-ös választási sikert követően apósa pártjának színeiben egyre fontosabb közéleti pozíciókba került.

1946. áprilisában bekerült az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe, majd a november 4-i választásokon nemzetgyűlési mandátumot szerzett. Még ebben a hónapban a washingtoni magyar követség első titkára lett. Az ifjú Csornoky bátran, lendületesen vágott bele a pénzügyi és diplomáciai kapcsolatok építésébe. Magabiztos és lehengerlő volt, talán túlzottan is. Állítólagos pénzügyi machinációi miatt 1946 végén hazarendelték, majd 1947. januárban visszatérhetett Washingtonba. Ebben az évben a diplomáciai kapcsolatok építésén túl a köztársasági elnök meghosszabbított kezeként állandó kapcsolatot tartott fenn a kommunisták által amerikai emigrációba kényszerített politikusokkal.

Közvetítő szerepet is vállalt, az emigránsok leveleit a Köztársasági Elnöki Hivatalon keresztül juttatta el Nagy Ferenchez. Rákosinak a kommunista titkosszolgálat segítségével természetesen tudomása volt a levelezésről. Az 1945 és 1948 közötti koncepciós perekben felvonultatott vádak kulcselemeit; a valutázást és az államrend megdöntésére irányuló szervezkedést könnyen rá lehetett húzni erre az ügyre is.
 

Az ÁVH célkeresztjében  

Csornokyt 1947. november végén kinevezték egyiptomi követté. Az ÁVH ekkor látta elérkezettnek az időt arra, hogy akcióba lépjen. 1948. február 11-én több ÁVH-ügynök érkezett kereskedelmi tanácsosi minőségben Kairóba. Feladatuk Csornoky Viktor politikai szándékainak kikémlelése volt. Csornokyt gyakorlatilag ügynökök hada hemzsegte körül, a kívánt „bizonyítékok” megszerzése csak idő kérdése lehetett. Szász Béla és Nagy Péter ügynökök a szemétkosárból halászták ki Csornoky leveleinek másolatát, melyeket a washingtoni követnek írt. Ezekben szó esett a Tildy család disszidálási szándékáról is.

Ez elegendő „bizonyítékot” jelentett a követ perbe fogására és egyben Tildy lemondatására. Hiszen be lehetett mutatni, hogy Csornoky a köztársasági elnök külföldre juttatásával a magyar emigráció szervezkedését segíti, mellyel végső soron a magyar államrend megdöntését készíti elő. A koncepciót csak erősítette, hogy Tildyné lányával, Csornoky feleségével együtt korábban Washingtonban, és ez idő tájt Kairóban is meglátogatta vejét. Tildyné egyébként útjai során sokat találkozott az emigráció képviselőivel és tárgyalt is velük. Rákosiék gondolkoztak rajta, hogy esetleg őt fogják perbe, de Csornoky emészthetőbb falatnak tűnt, ráadásul a családi kötelék miatt rajta keresztül is elintézhették Tildyt.

Miután a „bizonyíték” megvolt, a koncepció készen állt, Csornokyt 1948. július 21-én hazarendelték. Másnap a külügyminisztériumba ment, ahonnan nem tért többet vissza. Egyes jelentések szerint, amikor le akarták tartóztatni, nem adta meg magát, tűzharcba keveredett az ÁVH embereivel. A koncepciót erősítendő, Rákosiék – biztos, ami biztos – azzal is megvádolták Csornokyt, hogy kairói követként kapcsolatot tartott fenn az amerikai titkosszolgálattal.

Mindez már bőségesen elegendő volt a fiatal diplomata perbe fogásához, elítéléséhez, és kivégzéséhez, az ítéletet a per másnapján végrehajtották.. Csornoky úgy ment az akasztófa alá, hogy a független, demokratikus éltette. A lényeg azonban, hogy Csornoky-per ürügyül szolgált ahhoz, hogy Moszkva terveinek megfelelően Tildyt eltávolítsák. Erre azért is volt szükség, mert a Köztársaságból a Népköztársaságba való átalakulásnak már csak egyetlen akadálya volt: a törvényesen megválasztott köztársasági elnök személye.

A Csornoky család története Viktor kivégzésével nem ért véget. A feleség, Tildy Erzsébet férje halálhíre után elhagyta a kairói követséget, de nem tért haza, bár Rákosi különböző ígéretekkel és fenyegetésekkel próbálta erre rábírni. Kisfiával, Lászlóval egy teherhajón Amerikába menekült, ahol újra férjhez ment. Úgy tudni, hogy ma is az USA-ban élnek mindketten.

Ferkó Dániel

• Cimkék:
Csornoky Viktor

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére