Szálasi nem lesz az alaptörvényben

Alkotmányozási kisokos: mi volt eddig és mi várható?

Orbán Viktor május közepén egy Magyar Nemzetnek adott interjúban jelentette be, hogy az újonnan megalakuló országgyűlés teljesen új alkotmányt fog létrehozni, ami 2011 nyarára készül el. A nyár közepére már az intézményi előkészítés is elindult, ugyanis Lázár János és Balsai István benyújtotta az alkotmány-előkészítő eseti bizottság létrehozásáról szóló határozati javaslatot a parlamentnek.

Mi történt eddig?

Az országgyűlési frakciók képviselőiből álló bizottság elnöki posztjára a kereszténydemokrata Salamon László jogászprofesszor került, és gyorsan munkához is láttak a honatyák, létrehozva hét munkacsoportot a különböző témák szerint. Ezen kívül különböző szervezeteket is felkértek javaslatok megtételére, közülük talán a legnagyobb visszhangot a köztársasági elnök és az Állami Számvevőszék elnökének javaslatai váltottak ki, de szerepeltek egyetemi tanszékek és kisebbségi önkormányzatok is a felkért intézmények között, sőt a pártok is megjelölhettek 5-5 szervezetet, akik ily módon megküldhették ötleteiket. Így kapott lehetőséget például a TASZ (LMP) vagy éppen a Nyugdíjasok Országos Szövetsége (MSZP), sőt még a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Szövetsége is kapott felkérést a Jobbiknak köszönhetően, de a bizottság ezt később visszavonta, ugyanis a javaslatokat megfogalmazó e-mail tartalmazott egy Szálasi- idézetet.

Orbán Viktor létrehozott egy saját tanácsadó testületet is hat ismert közéleti személyiség részvételével, kifejezetten abból a célból, hogy miniszterelnökként aktívan részt vehessen az alkotmányozási folyamatban. Bár a testület létrejöttekor az egyik tag, Szájer József még arról beszélt egy interjúban, hogy a feladatuk az alkotmány kereteit meghatározni, a későbbiekben erről a szerveződésről nem lehetett sokat hallani, az egyetlen emlékezetes szereplés az egyik tag, Boross Péter ex-miniszterelnök nevéhez fűződik, aki többek között a királyság visszaállításáról beszélt egy nagy port kavart interjúban. Ehhez az első szakaszhoz tartozik még egy kisebb jelentőségű mozzanat, amikor is Szájer József létrehozta az alkotmany.postr.hu oldalt, abból a célból, hogy bárki elmondhassa véleményét és megfogalmazhassa javaslatait a készülő tervezetről.
Ősszel viszont jelentős törés volt, amikor az Alkotmánybíróság hatásköreinek csorbítása miatt az MSZP és az LMP visszahívta képviselőit az alkotmány-előkészítő bizottságból, majd nem sokkal később a Jobbik is követte a másik két ellenzéki párt példáját, mert úgy érezte, hogy javaslataikat a kormánypártok rendszeresen lesöprik az asztalról. A Fidesz és a KDNP így egyedül maradt a Salamon-bizottságban, amely decemberre elkészítette az alkotmánykoncepciót.

Az újabb fordulópont a februári siófoki összevont Fidesz-KDNP frakcióülés, ahol az előkészítő bizottság szövegét leminősítették egyszerű, bár irányadó véleménynek és új frontokon indult meg az alaptörvény készítése. Létrehoztak egy háromtagú szövegező bizottságot Szájer József vezetésével, amelybe az alkotmányozás addigi legaktívabb három arca került be: az EP képviselő mellett a fiatal fideszes Gulyás Gergely, illetve KDNP-s Salamon László. Ennek a bizottságnak lett a feladata a normaszöveg elkészítése, amelynek eredménye a szerdán nyilvánosságra hozott tervezet. Siófokon egy másik testületet is létrehoztak szintén Szájer József vezetésével, melynek a feladata az új alkotmány előkészítésével kapcsolatos nemzeti konzultáció lefolytatása, melynek keretében a napokban mindenki kézhez kaphatta a 12 kérdésből álló kérdőívet, amely konkrét kérdéseket tesz fel a választópolgároknak. Ebben a testületben kapott szerepet a volt szocialista Szili Katalin is, és külön miniszteri biztost is neveztek ki a konzultációval kapcsolatos logisztikai feladatok elvégzésére.

A parlamenti munkában a tavaszi ülésszak megnyitásával megindult a vita az Alkotmány szabályozási elveiről és hétfőn el is fogadták az erről szóló határozati javaslatot. (Érdekesség, hogy Szili Katalin, aki egyre aktívabban vesz részt az alkotmányozási folyamatban, az ellenzéki képviselőkhöz hasonlóan csak tartózkodott a zárószavazás alkalmával). Ebben a vitában az MSZP és az LMP már nem vett részt, ugyanis a két ellenzéki párt feltételei az alkotmányozással kapcsolatban nem teljesültek, így bejelentették a teljes alkotmányozási folyamatból való kivonulásukat.

Hogyan tovább?

Az alkotmánytervezetet március 15-ig kell benyújtani az országgyűlésnek, de ez nem fog gondot okozni, ugyanis a héten már a nyilvánosság is megismerkedhetett a koncepcióval Az már Siófokon eldőlt, hogy egyéni képviselői indítvány formájában fogják beterjeszteni a normaszöveget, ugyanis a kormány nem kíván élni ezzel a lehetőségével. Az ellenzéki pártok és a független képviselők is eddig az időpontig nyújthatnák be saját tervezeteiket, viszont nagy valószínűség szerint sem az MSZP sem az LMP nem fogja ezt megtenni, dacára annak, hogy rendelkeznek saját alkotmánykoncepcióval, a Jobbik viszont nem is készített ilyet, mondván nem lát esélyt arra, hogy bármi is megvalósulna belőle. Ezzel szemben viszont Szili Katalin csütörtökön bejelentette, hogy az általa vezetett Szociális Unió tervezetét független képviselőként beterjeszti. Innentől kezdve az országgyűlés kormánypárti kommunikáció szerint „alkotmányozó nemzetgyűléssé” alakul (természetesen jelképesen, bár szó volt korábban ünnepélyes deklarációról is) és az alaptörvény április 18-i elfogadásáig nem is fog mással foglalkozni, de természetesen az ellenzéki jogosítványok, azaz a napirend előtti felszólalások, interpellációk és azonnali kérdések lehetősége továbbra is megmarad.

Az alkotmány 2012 január 1-én léphet hatályba, de előtte még fontos feladatok várnak a honatyákra. Ugyanis az Alkotmány sok témáról nem rendelkezik közvetlenül, ezeket az ún. sarkalatos törvények hivatottak szabályozni, amelyek a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazata alapján fogadhatóak el . A héten megjelenő alkotmánytervezet több, mint húsz témában hivatkozik a sarkalatos törvényekre, mint ami pontosan rendelkezik az adott területről. Ilyenek a választási rendszerről, a köztársasági elnök, illetve az Alkotmánybíróság jogköreiről vagy éppen a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló sarkalatos törvények. Ezeknek a megalkotása is meg fog történni az alaptörvény hatályba lépésének időpontjáig a miniszterelnök ígérete szerint. Az Alaptörvény aláírása minden bizonnyal ünnepélyes keretek között fog történni, nagy valószínűség szerint Semjén Zsolt javaslatának megfelelően Ópusztaszeren, ugyanis tavaly éppen erre az okra hivatkozva szavazott meg az országgyűlés 300 millió forint támogatást az emlékpark számára.

Bene Márton

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére