Vallási esemény, sport rendezvény, politikai nagygyűlés

A tömeghatás szedi áldozatait

A nagyobb tömegben létrejövő pánikszerű tolongás okozta tragédiák kétféleképpen jöhetnek létre. Vagy valamilyen hirtelen esemény, szájról-szájra adott hír, esetleg az emberre is jellemző csordaszellem miatt indul el – és gázol át embertársain – a tömeg, vagy sok ember kényszerül egy irányba tartani oly módon, hogy a rendelkezésére álló tér hirtelen beszűkül, elfogy.  Számos ilyet jegyzett fel a történelem, vagy a közelmúlt krónikája.

II. Miklós orosz cár 1896. május 26-i koronázási ünnepségén, a Moszkva melletti Hodinka-mezőn a tömegben elterjedt, hogy fogyóban az alkalomra osztogatott ingyen perec. 1389 embert tapostak halálra. 1990. július 2-án 1426 zarándok fulladt meg a Mínát és Mekkát összekötő gyalogos alagútban. Utólagos becslések szerint nagyjából ötvenezren lehettek azok, akik egyszerre akartak átjutni rajta.

1872-ben, Jom kippurkor a lengyelországi Ostrów Wielkopolski zsinagógájában 19 nő és gyermek vesztette életét. A balesetet az okozta, hogy a világítás meghibásodása miatt elsötétült az imaház és a nők egyszerre indultak le a lépcsőn, a részükre elkülönített karzatról. 1991-ben a mexikói Chalmában, hamvazószerdán 42 ember vesztette életét, amikor többen akartak egyszerre bejutni a templomba, hogy a pap az előző évi szentelt barka hamujából keresztet rajzoljon a homlokukra.

A mekkai zarándoklat során – melyet minden muszlimnak életében egyszer meg kell járnia – rendszeresen alakul ki hasonló tömegkatasztrófa. A hagyomány szerint a Mekkától 8 kilométerre fekvő Mína völgyében kísértette meg Ábrahám prófétát az ördög. A hadzs harmadik napján a muszlim hívek erre emlékeznek az ördögöt jelképező három oszlop kavicsokkal való megdobálásakor és a legtöbbször ezen a helyszínen alakult ki halálos tömegpánik. 1994-ben 270-en, 1998-ban 118-an, 2004-ben legalább 244-en vesztették életüket.

Indiában szinte évente történik tolongásos tömegszerencsétlenség a hindu ünnepeken. Az okok között keresendő, hogy általában több százezeren gyűlnek össze a jeles alkalmakkor, különösebb biztosítás vagy a tömeget irányító szervezés nélkül. A helyzetet rontja, hogy a hindu szentélyeket általában meredek hegyoldalon lehet megközelíteni, elég, ha valaki elfárad, megáll és a továbbhaladó tömeg fellöki esetleg elesik, megcsúszik a földúton. A kialakuló pánik során az emberi massza dominóként dől le a mélybe, többeket magával sodorva.

2008-ban a Dzsodpur melletti Csamunda szentélynél történt tolongásos pánikról a hatóságok szerint szintén az tehetett, hogy többen megcsúsztak a meredek úton, a tömegben viszont az terjedt el, hogy bombát rejtettek el a templomban. Ahogy a budapesti esetnél sem lehet pontosan tudni, hogy a késelésről szóló információk vezettek pánikhoz, vagy az már a baleset után terjedt el a tömegben magyarázatként, úgy a dzsodpuri eseményeknél sem tudták utóbb rekonstruálni, hogy a rémhír volt-e előbb vagy a 147 áldozatot követelő katasztrófa. A West Balkánban történt halálos tömegpánik előtt épp egy nappal az indiai Kerala államban 102 embert nyomtak agyon a Sabarimala szentély közelében, ugyanott, ahol 1999-ben 50 ember halt meg ugyanilyen körülmények között.

Tálos Lőrinc

 

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére