Társadalom
2011-04-30 14:30:00
Megérdemli-e a kormány a munkavállalói demonstrációkat?A munkaválallók és a kormány harcából a Jobbik kerülhet ki győztesen
Disszonáns a csaknem folyamatos szakszervezeti demonstrációk kormányzati visszhangja, az általunk megszólaltatott elemzők szerint teljesen érthetetlen, hogy hatalmi pozícióban miért mellőzik az érdekegyeztetést.
„Elfogadhatatlan, hogy a munkásokkal akarják megfizettetni a pénzügyi válság költségeit, miközben a bankvezetői jutalmak tavaly átlagosan 27 százalékkal nőttek” – fogalmazott John Monks, az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) főtitkára a budapesti, ötvenezer fő részvételével zajló demonstráción. Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke úgy fogalmazott: „Nem hagyjuk így tovább menni a dolgokat!” A Fidesz-kormány tehát létrehozta, amire a munkavállalói érdekképviseletek maguktól nem voltak képesek: a szakszervezeti összefogást. Az „eredmény”: az álláskeresési járadék (korábbi nevén munkanélküli segély) csökkentése, a Jobbik előretörése… Úgy tűnik, hogy hiába a rendvédelmisek egyhetes akciósorozata, a foglalkoztatottság szempontjából maradunk utolsók Európában.
Az együtt gondolkodásért
„A nemzetközi demonstráción nem voltak túlreprezentálva a magyar szakszervezetek. Az utóbbi húsz évben a magyar munkavállalók leginkább érdekképviseletre szoruló tömegei mindvégig az egzisztenciális kiszolgáltatottság és a szervezetlenség állapotában voltak. Megfélemlítettség-érzésük most tovább nőtt, és ez a többségnél még nem csapott át az elkeseredésnek a minden-mindegy fázisába” – mondta a mindennapi.hu-nak Boros László, az ELTE Nemzetközi Tanulmányok Intézetének szakigazgatója.
Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője azt állította: a tüntetések nem a magyar kormány ellen irányultak, mivel annak politikájával „kifejezetten összeegyeztethetetlenek a megszorítások”. Minderről először három olyan szakszervezeti vezetőt kérdeztünk, aki maga is részt vett a demonstráción.
Földiák András, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének elnöke úgy fogalmazott: „Az elsorvasztott közszolgáltatások pénze rendre eltűnik az áttekinthetetlen költségvetésben. Megmarad a hiány, és soha nem mutatkozik meg az elvonások haszna. Az elbocsátott közszolgák pedig a munkanélküliek számát növelik.” Szerinte az újabb költségvetési megszorítások következtében az emberek befizetett adójuk ellenértékeként még kevesebbet kapnak az államtól, mint eddig. De ha nem lennének hazai okai a demonstrációnak, akkor is lépnének, a szakszervezetek között ugyanis igen erős a szolidaritás. Ez az egyik legfontosabb erőképző tényező. Magyar szakszervezet csak akkor várhatja el, hogy az európai szövetség is minden tőle telhetőt megtegyen − például keményen harcoljon a neoliberális gazdaságpolitika mindent privatizáló, kiszervező vagy megszüntető túlzásai ellen −, ha részt vesz a tüntetéseken.
Az MSZP-vel korábban választási szövetséget kötő MSZOSZ elnöke, Pataky Péter megfogalmazása szerint olyan javaslatot várnak a kormánytól, ami munkalehetőséget ad, és nem elvesz, ami „enged dolgozni, nem pedig hátráltat abban”. Most leginkább a bérből és fizetésből élő átlagkeresetűek tömegét sújtó megszorító csomag képe bontakozik ki, pedig kizárólag az állampolgárok és a gazdaság szereplői által is támogatott reformok lehetnek sikeresek.
A szociális párbeszéd fontosságára az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalának soros elnökségét a közelmúltban három hónapon át betöltő Munkástanácsok Országos Szövetsége úgy véli: a kormánynak sem lenne haszontalan a felelősség megosztása, az együtt gondolkodás és döntés demokratikus lehetőségének megadása, mert ez a munkabéke záloga.
Munkáltatói szempontból
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége főtitkára portálunknak azt mondta: szabad országban mindenki az ellen tüntet, ami ellen akar, a jogszabályok és a közrend betartásával akár az európai szakszervezetekkel közösen, akár azok nélkül, de úgy véli, az utcai demonstrációk nem célra vezetők, nem hatékonyak. Sajnálatosnak tartja, hogy a kormány mindeddig semmilyen módon nem egyeztetett olyan fontos kérdésekről, mint például az új munka törvénykönyve vagy az új közbeszerzési törvény.
„Elemzői szemmel teljesen érthetetlen, hogy egy ilyen kormányzati pozícióban miért kellett mellőzni az érdekegyeztetést, és miért kellett tovább rontani az amúgy is alacsony jövedelműek helyzetét. Egy ilyen példátlan államhatalmi beágyazottságú kormányzat különösen kedvező helyzetben lenne a jól működő és a saját érdekeit is szolgáló munkabéke megteremtésében. Az eredményes érdekegyeztetésből adódó kiszámítottságnak rövid távon ára van, de ez gyorsan megtérülő társadalmi befektetés” – fejtette ki a mindennapi.hu-nak Boros László.
Külön elégedetlenkednek
A kormány intézkedései és a parlament döntései ellen tiltakozók energiái jelenleg egyáltalán nem adódnak össze, sőt, kifejezetten szétforgácsolódnak. A demokratikus ellenzéki hangok, így az LMP, az MSZP, a szakszervezetek, a civil mozgalmak mind külön fejezik ki elégedetlenségüket. Minden tiltakozó egyelőre inkább elhatárolódni, semmint szövetkezni akar. Sokkal többet emlegetik korábbi vélt és valós sérelmeiket egymásnak, mint az esetleges összefogás lehetőségét.
Ha az indulatok összeadódnak, akkor az egy irányba fog mutatni, mégpedig a szélsőjobb irányába. A legelmaradottabb megyék legkiszolgáltatottabb lakossága már a tavalyi választásokon is a Jobbiknak adta a második helyet a pártok rangsorában…
B. B.
|
