A visegrádi négyek között a szekularizáltabbak közé tartozunk

A magyarok negyede nem hallott II. János Pál boldoggá avatásáról!

Míg a lengyelek kiemelkedően lényegesnek tartják II. János Pál pápa boldoggá avatását, a visegrádiak közül hagyományosan szekularizáltnak minősített csehek és sajnos a magyarok számára is csekély fontosságú a történelmi jelentőségű esemény, derül ki CEORG (Central European Opinion Research Group) tudományos együttműködés keretében készült, legfrissebb TÁRKI-kutatásból. A magyarok ebben a kérdésben a szlovákokhoz állnak a legközelebb, miközben a négy ország közül nálunk a legmagasabb azok aránya, akik nem is hallottak a boldoggá avatásról. Az alulinformáltság a felnőtt népesség egynegyedét jellemzi.

A kutatóintézet tájékoztatása alapján Közép-Európa egészében eltérő fontossággal ítélik meg a 2005-ben elhunyt egyházfő május elsejei boldoggá avatását. A kutatók szerint nem meglepő, hogy a visegrádi négyek országai közül éppen a lengyelek szerint lényeges a honfitársukkal kapcsolatos egyházi eljárás: 95%-uk szerint az esemény a lengyelek számára lényeges, de tízből legalább nyolc lengyelnek személyesen fontos, illetve családja számára is kiemelkedő jelentőségű volt ez az esemény. A másik három visegrádi országban már kisebbségben vannak azok, akik saját maguk vagy közvetlen környezetük számára lényegesnek ítélik az egyházi eseményt: a szlovákok közel fele, a magyarok harmada, míg a cseheknek csak hatoda vélekedik így.

Érdekes, hogy míg a személyes és a szűkebb (családi, nemzeti) környezetre vonatkozó véleményekben nagyon jelentős eltérés van a lengyelek és a többi visegrádi országban élők: elsősorban a csehek és a magyarok között, addig abban, hogy Európa és a világ számára mennyire lényeges II. János Pál boldoggá avatása, már sokkal közelebbiek az álláspontok. Tíz lengyel közül hét, ugyanennyi cseh, magyar vagy szlovák közül pedig nagyjából öt vélekedik úgy, hogy a katolikus egyház május 1-jei szertartása az európaiak és más földrészek lakosai számára is fontos esemény.

Illyés Szabolcs 

• Cimkék:
vallásosság TÁRKI kutatás szekularizáció II: János Pál

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére