A miniszterelnök Görögország adósságáról beszélt egy interjúban

A Heti Válasz magyarázza Orbán bibliai állítását

 Orbán Viktor szombaton interjút adott, az osztrák Krone Zeitungnak. Ebben elítélően szólt a görögökről, mondván: az adósságok bűnök, és most olyan időket élünk, amikor a bűnöket megbüntetik. Mindezzel a kormányfő a görögök felelősségét akarta hangsúlyozni, holott a görög adósságlavinát nem csak a görög állam okozta, de az országnak fedezet hiányában hitelező német bankok is hozzájárultak a jelenlegi állapotokhoz - írja a Heti Válasz.

A hetilap megemlíti, hogy Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter jelezte: a görög államcsőd elkerülésében a pénzintézeteknek is szerepet kell vállalniuk. Jelenleg ugyanis úgy néz ki, hogy a görög válságnak mind a görög, mind a német állam kárvallottja lehet - a bankok azonban a pénzüknél maradnak. A görög állam ugyanis immáron nem a felvett hitelek, hanem azok kamatainak visszafizetése miatt került szorult helyzetbe, ezért javasolta a német pénzügyi vezetés az állam adósság-állományának újraszabályozását, a lejárati idők kitolását, a kamatok csökkentését.

A német és európai adófizetők pénze, amelyet Görögország kap és kapni fog (immáron újabb 120 milliárd eurós segélycsomagról hallani) elsősorban arra megy el, hogy Görögország eleget tudjon tenni a kamatfizetési kötelezettségeinek a főleg németországi bankok, így a Commerzbank, irányába. Azaz a német bankok mentesülnek saját felelőtlenségük következménye alól, és saját meggondolatlan kihelyezési, hitelezési politikájuk árát kizárólag a görögökkel, pontosabban a görögöket megsegítő európai államokkal fizettetnék meg - írja a Heti Válasz.

 

A Heti Válasz szerint Orbán bibliai utalása így elkendőzné a valóságot: nem a hitelfelvétel, hanem a kamatfizetés nagysága és a hitelkihelyezés ellenőrizetlensége okozta a görög válságot - így bűnnek legfeljebb csak ez, de nem maga az adósság megléte, tartható.

A Heti Válasz magyarázata szerint a Biblia, amire a magyar kormányfő hivatkozott, sem szól másképp. Miközben Orbán szerint a Biblia „bűnnek" tartja „az adósságot", ilyen passzus nem szerepel ott. A zsidó hagyomány az adós szempontjából tartja rossznak az adósságot, és éppen ezért a Tóra úgy rendelkezik, hogy minden hetedik évben el kell engedni azokat.

Ahol az adósság szó előfordul az Újszövetségben (csak néhány példa: Máté 5,42; Máté 18,27; Máté 18,32; Lukács 6,34; Lukács 11,5), ott tehát vagy eleve az adósság elengedéséről van szó, vagy az adósság rossz kezeléséről. Egyébként maga Jézus is adós lett, amikor Virágvasárnap kölcsönvett egy szamarat. Az adósság egyben bizalmat is jelent, nem véletlenül vallja magát Pál apostol a zsidók és a barbárok adósának (Róm 1,14).

Orbán Viktor minden bizonnyal a Rómaikhoz írt levél egy sorát érthette talán félre. Itt Pál apostol azt írja, hogy „ne legyetek senkinek semmivel adósa, csak a szeretettel" (Róm 13,8). Valójában azonban itt sem bűnként jelenik meg az adósság - elvégre a szeretet esetében az adósság kifejezetten helyeslendő. Ráadásul a felszólítás mintegy tanácsként hangzik csak el. Egyértelműen megállapítható tehát, hogy az adósság önmagában véve - ellentétben Orbán állításaival - a Bibliában sehol sem jelenik meg bűnként.

A kamatszedést kezeli csak bűnként a Biblia - ez azonban éppen nem az adósnak, hanem a hitelezőnek címzett felszólítás. Lukács evangéliumában például ezt olvashatjuk: „szeressétek ellenségeiteket, és tegyetek jót, és adjatok kölcsön, semmit ne reméljetek érte". A középkorban többek között erre hivatkozással ítélték el a kamatszedést, amit így, némileg képmutató módon - elvégre gazdaságilag azért mégiscsak szükséges intézményről van szó - átengedtek a zsidóknak.

Elegánsabb megoldással élnek az iszlám államok. Szaúdi-Arábiában például nem kamatot szednek, hanem a ténylegesen realizált hasznon osztozik a hitelező és a hitelezett. (Megjegyzendő azonban, hogy Irán viszont iszlám országként is ismeri a kamatot.) Ha ezt a muzulmán szabályt alkalmaznák a görög válságra, a német bankok nem kérhetnének kamatot, elvégre pénzüket olyan helyre fektették - és erről nekik is kellett volna tudniuk -, ahonnan nem származott haszon. Eszerint a szabályozás szerint a görög államnak csak az egykor felvett hitelösszeg mai értékét kéne visszafizetnie, így nem kamattal, hanem csak az inflációval megterhelten.

A Bibliából, de az euró-övezet érdekeiből sem következik más - fejezi be elemzését a Heti Válasz.
 

(forrás: Heti Válasz) 

• Cimkék:
orbán biblia görögök válság német bankok

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére