Társadalom
2011-03-02 14:12:00
Áramtermelés síkvidéki duzzasztóművekkel – teljesen elfogadhatatlanA Duna befolyása sorsunkra
A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa felhívta a kormányt és az önkormányzatokat a Duna-völgy jövőjének átgondolására és tervezésére. Az ombudsman szerint az ivóvíztartalékok sorsa nemzetstratégiai kérdés.
– Magyarországnak nincsenek olyan nemzetközi jogi kötelezettségei vagy a vízi szállítással kapcsolatos gazdasági érdekei, amelyek indokolnák a hajózási szempontok kiemelt kezelését a környezeti szempontokkal szemben. Kockázatosnak tartotta, hogy a Duna hajózhatóságáról szóló magyar jogszabály jóval szigorúbb követelményeket támaszt, mint amilyenekre az országot a nemzetközi megállapodások kötelezik - mondta Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa.
A környezetbarát közlekedésért és szállításért az ombudsman azt javasolta, hogy a folyó hajózhatóságával kapcsolatos beavatkozások tervezésekor érvényesüljön az élőhely-védelmi irányelv és a víz keretirányelv. Minden esetben meg kell vizsgálni, hogy a tervezett megoldásnak létezik-e környezetileg kedvezőbb, gazdaságos alternatívája – tette hozzá.
Az ombudsman állásfoglalásában kitért arra is, hogy a regionális együttműködési kezdeményezések és a kormányprogram vitája kapcsán ismét felmerült a Duna vízenergia-potenciáljának hasznosítása duzzasztóművekkel. Mint emlékeztetett, az elmúlt évtizedek tudományos vitáiban túlsúlyba került álláspont szerint a síkvidéki duzzasztóművekkel megvalósuló áramtermelés a súlyos környezeti károk miatt elfogadhatatlan. Ezért a biztos megnyugtatónak tartotta a kormány februári nyilatkozatát, amely kizárja ilyen erőművek építésének lehetőségét a folyó magyarországi szakaszán.
A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerről szóló jogvita kapcsán úgy vélte: a Duna 1992-es egyoldalú elterelése óta állandó a politikai feszültség az ügyben, és a működő rendszer folyamatosan súlyosbodó környezeti károkat okoz. Ezért Magyarországnak az igényét képező vízmennyiséget teljes egészében az eredeti folyómederbe kellene juttatnia, lemondva a bősi áramtermelésből való részesedéséről – fogalmazott.
Fülöp Sándor szerint fontos érdeke Magyarországnak, hogy a határokat átlépő vízfolyások védelmére irányuló európai együttműködés minél hatékonyabb legyen. A nagybányaihoz hasonló balesetek megelőzésére az országgyűlési biztos azt javasolta a kormánynak, hogy az EU soros elnökeként kiemelten foglalkozzon a Duna Eurorégió létrehozásának kérdésével. Mint kifejtette, az érintett országoknak integrált vízgazdálkodási tervet kell elfogadniuk a Tiszáról és vízgyűjtő területéről, és ezt be kell építeni a régió környezetvédelmi stratégiájába. A tervnek kötelező előírásokat is tartalmaznia kell a veszélyes létesítmények biztonságos működéséről – fűzte hozzá.
Mindezeken túl megkülönböztetett figyelemmel kell kísérni az Európai Bizottság vizsgálatát a cianidos bányászatról, és el kell érni a technológia betiltását – javasolta az ombudsman.
Fülöp Sándor úgy vélte, a kormányt arra kötelezik az ország elemi érdekei, valamint szerződésben vállalt kötelezettségei, hogy megakadályozza a nélkülözhetetlen természeti források további romlását. Az ivóvíztartalékok sorsa nemzetstratégiai kérdés – hangsúlyozta.
Az ombudsman szerint a Dunának nagyobb a hatása a régió sorsára, mint azt az emberek általában gondolják. A témában frissen elfogadott állásfoglalása olyan egyszerű elvekre épül, amelyeket gyakran rövid távú politikai és gazdasági érdekek miatt figyelmen kívül hagynak – közölte. Kifejtette: így például minden érdekelt felet be kell vonni a döntéshozatalba: amikor a Dunáról döntenek, mindenkinek az asztal körül kell ülnie. Továbbá súlyozni kell az egyes érdekeket, és a hosszú távú, a jövő nemzedékeket szolgáló célokat kell előtérbe helyezni – tette hozzá.
(mti)
|
