- Címlap
- Társadalom
- Világhír
- Életmód
- Kultúra
- Tudomány
- Sport
- Egyház
- Beszállhatok?
- Blogok
- Fórum
- Dossziék
- Film
- Videók
- Játék
- RSS
Mai morzsa
|
Sport
2011-10-25 06:30:00 A Csülkös Stefi Bt. nem kérheti vissza fű alatt a pénzt a klubtólVeszít 25 milliárdot a költségvetés, de mit nyer?Még nem teljes a magyar sport által benyújtott társaságiadó-kedvezmények összegzése, de már most látni: a klubok, egyesületek minden korábbi kalkulációt meghaladó összegre, 25 milliárd forintra tartanának igényt.A társaságiadó-kedvezmény speciálisan magyar találmány, ilyesmire még nem akadt példa az Európai Unióban, ezért a brüsszeli szakértők nyolc hónapig egyeztettek a kormánnyal arról, hogy a magyar adófizetők pénzét milyen formában lehet visszaáramoltatni a sportba. A végeredmény megszületett, törvényerőre emelkedett, e szerint a cégek, vállalkozások társasági adójuk 70 százalékát leírhatják,ha az öt látványsportág (foci, kézi-, vízi-, kosárlabda, jégkorong) valamelyikét támogatják. Az EU azért vizsgálódott ilyen sokáig, mert egyik alaptörvénye szerint adófizetői pénz, azaz közpénz nem fordítható élsportra, mivel az állami támogatás versenyhátrányt okozna mondjuk a művészeti életben tevékenykedőkkel szemben. Az elfogadott szabályozás szerint azonban utánpótlásra, infrastruktúra-fejlesztésre lehet költeni, ami az előzetes szakértői számítások szerint nagyjából 20 milliárddal könnyíti meg a magyar költségvetést. Csakhogy más a tervezés, és más az élet: a mindennapi.hu információi szerint már 25 milliárdnál tart a sportegyesületek, klubok, szakosztályok által benyújtott igénylés.
A befolyó összeg jelentős részét a létesítmény-fejlesztési beruházásokra kell fordítani: ezekhez 70 százalékban lehet igénybe venni a társaságiadó-kedvezményt, tehát csak 30 százalék önerőre lesz szükség. Az utánpótlás-nevelés esetében ennél is magasabb az arány, a költségek 90 százalékát lehet fedezni az adótámogatásból, tehát mindössze 10 százalék önerőt kell majd ehhez biztosítani. A rendszerbe komoly biztosítékokat építettek be, amelyik klubról kiderül, hogy nem a gyerekekre, hanem mondjuk élsportolói fizetésére fordítja a támogatást, az a visszafizetés mellett még az igényelt összeg ötven százalékának megfelelő büntetésre is számíthat. Ezentúl pedig három évre kizárja magát a további pályázatokból.
A pályázati pénzek elosztása sem úgy megy, ahogy többen gondolták: mondjuk a Csülkös Stefi Bt. sem dönthet arról, hogy a falu széli sportklubot támogatja, mert akkor nagy a kísértés, hogy a leírt társasági adót kéz alatt visszakérje… Mivel nem kívánják ilyen helyzetbe hozni a klubokat és a vállalkozókat, ezért a felajánlásokat a MOB, illetve az illető szakszövetségek osztják el a pályázók között. A szövetségek feladata a támogatási igazolás kiadása, vagyis annak eldöntése, hogy adott településen valóban létezik-e olyan csapat, és arra is fogja fordítani a pénzt, amire kapta. Csak azután lehet felhajtani a leendő támogatót, ha ez az igazolás a klubvezetés kezében van! A beérkező pályázatok mérlegelése az összes szövetségben igen szigorú feltételek mellett zajlik, a bírálók minden esetben ellenőrzik, hogy a kérvény megfelel-e a sportágfejlesztési koncepciónak. Mivel a korábbi gazdasági év adatait is bekérik, ezért rögtön kitűnik, ha egy klub irreálisan nagy fejlesztést szeretne végrehajtani.
Volt olyan kézilabdás egyesület, amelyik tavaly 20 milliót fordított utánpótlásra, de most 200 milliót kért ugyanerre, ígérve, hogy megszázszorozza (!) a gyerekek számát, ami a település és vonzáskörzetét ismerve lehetetlen vállalás. Információink szerint a kormányzat úgy kalkulál, hogy valahol a 25 milliárdos határnál húzza meg a társaságiadó-jóváírásból sportra fordítható összeg nagyságát. Ergo: a következő évi költségvetés ekkora összegtől esik el. Cserébe tíz év múlva egy sportosabb, egészségesebb, mentálisan és fizikailag erősebb generáció hagyhatja el az utánpótláscentrumokat.
Simon V. Attila
|
Hírsor
A hét java
|
|