Vans napszemüvegek
Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Sport
2011-04-29 06:00:00

A hitről, az életről, a gyógyulásról és az életmódról

Monspart Sarolta: Istennel döntetlenre állok

Monspart Sarolta már harminc éve „hirdeti az igét”, és tízezreket győzött meg a sport életminőséget javító hatásairól.

Sportolóként legenda övezte, hiszen először neki sikerült megtörnie a skandináv hegemóniát tájfutásban. Világbajnoki címe lenyűgözte a szakembereket, emellett tizennégyszeres magyar bajnok, és még sífutásban is hatszor lett országos első. Az első nő volt Európában, aki három órán belül futotta a maratont. Sportkarrierjét egy kullancs okozta betegség törte ketté, halálközeli állapotból jött vissza. Fél évig bottal járt, aztán lassan javult állapota, de a lába már soha nem lett a régi, az élsportnak befellegzett. Ma emberek tízezreit buzdítja az egészséges életmódra.


Elherdáljuk az ingyen kapott egészséget

Mint mondja, egyre többen fogadják el, hogy a test is tőke, ezt bizonyítja, hogy a 26. Vivicitta városi futóversenyen minden korábbi várakozást felülmúló, soha nem látott tömeg, 15 ezernél is több ember indult. Szavaival élve elől futnak a cerkák, utána a radírok, majd a dupla radírok és a legvégén azok, akiken látszik, hogy sosem edzettek. „Pedig aki sportol, annak az egész élete jobb lesz: az egészséget ingyen kapjuk, de elherdáljuk. Ez óriási hiba!” – figyelmeztet a futókörökben egyszerűen Saciként ismert életmód-tanácsadó, aki nem számolja, hány embert „térített meg” harminc év alatt. Az egészség egyik, de nélkülözhetetlen alapja a mozgás, ennek legegyszerűbb formája a futás, ehhez csak egy jó cipő és elhatározás kell.

Döbbenetese, de a magyarok fele az iskolában sportolt utoljára
Fotó: futanet.hu

A Vivicitta csúcsdöntése ellenére is leszögezte, hogy borzasztó az átlag magyar egészségi állapota. Kevesen sportolnak rendszeresen, legfeljebb a lakosság nyolc-tíz százaléka. Ez nagyjából egymillió ember, de ebbe a statisztikába persze beletartoznak a diákok százezrei is a maguk heti két testnevelésórájával. Skandináviában ez az arány hatvan-hetven százalék! „Rendben, azt mondom, ezt mi ne vegyük alapul, mert egészen más a közeg, a kultúra. Az viszont döbbenetes, hogy a magyar felnőtt lakosság több mint fele az iskolában sportolt utoljára” – sorolja a lehangoló tényeket Saci.


Ezrek indulnak egyszerre

Az egykori világbajnok sikerekről is beszámolhat, hiszen harminc év alatt ő is hozzájárult ahhoz, hogy tömegek ismerhessék fel a sport életmódjavító hatásait. A nehézséget az okozza, hogy az alacsonyabb iskolai végzettségű, illetve alacsonyabb társadalmi státusú embereket szinte lehetetlen kimozdítani megszokott életükből. A futók nagy része felsőfokú végzettségű vagy még tanuló, legalábbis a nevezési listákkal birtokukba került adatok elemzésekor erre a meglepő felismerésre jutottak. „Pont azt a réteget nem sikerül elérni, amelyik a rizikófaktorok − a dohányzás, az alkohol, a túlsúly és a stressz − miatt a legsérülékenyebb. Ezen bőven van még mit javítani” – összegezte a tennivalókat.

Az utcai futóversenyektől nem kell félni, nyugtatott meg Saci, nem az eredményhajszolás, hanem a teljesítés, a jókedv a lényeg. „Leírhatatlan feelingje van, amikor ezrek indulnak egyszerre. Egy közösséghez tartozónak érzi magát az ember, pedig csupa-csupa idegen veszi körül. Szuper dolog, igazi társadalmi esemény.”

Gyerekkorban rögzül az életmódszokások fele, ha most sportol, felnőttként is fog
Fotó: futanet.hu

Mivel egy gyerek életmódszokásainak a felét hatéves koráig a családban veszi fel, ezért mindig örül, ha nagyszülőket lát az unokájukkal: „Nagyon jót tesznek a gyerekkel, hiszen felnőve szülőként is így fog élni.”


A hite mindig töretlen maradt

Monspart Sarolta gyerekként vallásos nevelést kapott, és a hit élete legnehezebb időszakán is átsegítette. „Rendszeresen jártam gyónni és áldozni a templomba, nagyon vallásosan neveltek” – mesél gyerekkoráról, ám nem tagadja: volt – szavaival élve – link korszaka is. „Fiatal tájfutóként vasárnap délelőttönként a versenyeket választottam. Az esti misékre egy darabig elmentem, de olyan fáradt voltam, hogy majdnem elbóbiskoltam. A hitem töretlen maradt, ám egy idő után már nem jártam minden vasárnap templomba. De ahhoz, hogy a betegségből újra feléledhessek, a Jóisten segítsége is kellett.”

„A Jóisten segített rajtam”
Fotó: delmagyar.hu

Sacit akkoriban nagyon meglepte, hogy csodaszámba illő gyógyulása után százak közölték vele: imádkoztak érte. Az egy hétig tartó kóma-szerű állapotból váratlanul tért magához, az orvosok nem találtak magyarázatot a gyógyulására. „Azt mondták, élsportolói szervezetem kivételes regenerációs képessége miatt annyira erős, hogy képes volt legyőzni a betegséget. Biztos, volt benne igazság, de én tudtam azt is: a Jóisten segített rajtam. Amikor a négy, öt esélyes közül én lettem a világbajnok, akkor is úgy gondoltam, nem csak én kellettem hozzá, Isten segített: 1-0 volt nekem. Aztán amikor megbetegedtem, maradt egy sánta lábam, akkor egyenlő lett, vagyis Istennel egy-egyre állok, maradjunk így sokáig."

 

 

S. V. A.
 

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.