A vélelmezett értékmegsemmisítés miatt egyelőre óvatos az építészszakma

Milyen lesz az új Puskás-stadion?

Új forgatókönyvet valósítana meg az a kormányzati döntés, amely ötmilliárdból bontatná le a műemlék jellegű, sziluettjét tekintve ikonikus Puskás Ferenc (született: Nép-) Stadiont és a helyére 30-40 milliárdból húzatna fel egy kisebb újat. Az utóbbi összeg a szakma szerint egyébként nem igazán tükrözi a valóságot, a végszámla sokkal többre rúghat majd, de ez, művészet- és építészettörténeti szempontból a legkisebb baj. Az érték megsemmísítése annál nagyobb.

Fricska a giccses szocreálnak

A II. világháború utáni országépítés emblematikus épülete tudniillik távolról sem csapnivaló szocreál, mégha a lelátókaréj jelenleg nyomorúságos állapotban van is. Aki járt már valaha a stadionban, az tudja, hogy a Rákosi-éra tervutasításos kapkodásában csak a stadion mellett hangsúlytalan öltözőtorony készülhetett el a formájában szocialista, tartalmában nemzeti stílben. Illetve a stadionhoz vezető, a Magyar Ifjúság Útjának elkeresztelt „dromosz”, amelyen 16 – sportjelenetet, éneklő, népitáncoló fiatalokat, gránátvető katonákat és mezőgazdasági brigádokat ábrázoló – szobrot állítottak fel. Ma már nyilvánvaló fricska, hogy a másfélszeres életnagyságú figurákat a szobrász Pátzay Pál javaslatára családi ház magasságú téglatestek tövébe tették – kiemelve a letisztult modernizmus és a giccses szocreál ellentétét.

Szabotázsvád a tervező ellen

Maga az épület viszont a funkcionalitást előtérbe helyező modernizmus egyik eklatáns hazai példája. A Népstadion főépítésze, a névjegyét a repülőgépet formázó ferihegyi 1-es utasterminállal, és a nemrégiben parádésan felújított MOM kultúrházzal (http://momkult.hu/galeria.html) Dávid Károly és társai (Borosnyay Pál, Harmos Zoltán, illetve Fecskés Tibor) kiváló munkát végeztek. Pedig gyakran szinte improvizálva kellett megoldani a menet közben fellépő problémákat. A helyszínen gyártott vasbeton elemekből álló pilonoknak például a silány alapanyagok, illetve a rohamtempó okozta balesetveszély miatt többször újra neki kellett állni. Az építészeti modernizmus stílusában megálmodott, áttört rács szerkezetű, 30 méter magas falak a szerkezeti tervezést vezető Gilyén Jenő munkáját dicsérik – akit egyébként a silány alapanyagok okán elkövetett többszöri áttervezés miatt szabotázsváddal fel is jelentettek. A pilonok egyébiránt ma is tökéletesek, csak a nézőtér szerkezetéhez kellene hozzányúlni. A stadion további finomsága például az is, hogy Dávidék akkor is szükségből kovácsoltak erényt, amikor a játékteret lesüllyesztették. A gyep így olyannyira közel került a talajvíz szintjéhez, hogy locsolása csak a legvadabb kánikulák idején vált szükségessé, a homokos aljzatnak és a gondosan kiszámolt vízelvezetésnek köszönhetően ugyanakkor tartós esőzés esetén sem vált mocsárrá.

Nem dózerolni, megmenteni kellene

Az elmúlt két évtized építészeti trendjei szerint az efféle objektumokat nem eldózerolni, hanem megújítva megőrizni illenék – ráadásul ez többnyire olcsóbb is, mint a bontás. Berlinben például nemcsak a tényleg a Sztálin-barokk minden ismérvét magán hordozó Karl Marx Allee bérpalotáit és közintézményeknek helyet adó házait nyilvánították védendő műemlékegyüttesnek, de a Harmadik Birodalom egyik ikonikus épületét, az 1936-os világjátékokra átadott, virtigli nemzetiszocialista berlini olimpiai stadiont is az utókorra hagyták. A hidegháború időszakában a nyugat-berlini fociéletet szolgáló arénát a 2006-os futballvébére készülve sokan ugyan el szerették volna törölni a föld színéről, ám az építészszakma nyomásának engedve végül csak átépítették. A stadion pazar tetőszerkezetet és 74 ezer ülőhelyes nézőteret kapott, miközben megtartotta eredeti formáját. Olcsóbb volt így eljárni, mint például Londonban, ahol a viktoriánus stílben épített ikertornyos öreg Wembley Stadion helyére tervezett csillagászati összegből felépülő új arénát, Sir Norman Foster. A megőrizve megújítás jellemezte a 40 ezer férőhelyével ma már szerénynek mondható Helsinki olimpiai stadionjának 2004-es renoválását is, amely a skandináv visszafogottság jegyében nem kapott monumentális tetőt, csupán a nézőtér egy részét és a VIP-páholyokat fedték le.

Beleépítenek egy kisebb stadiont?

Korábban egyébiránt felvetődött, hogy a mostani karakteres épületet megtartanák (már csak azért is, mert az 1953. augusztus 20-án átadott komplexum helyi védettség alatt áll), és beleépítenének egy új fociarénát. Egy legendás fővárosi sportépítményt már sikerült hasonló öszvér megoldással agyonvágni. A Kincsem Park 1925-ben átadott patinás galopptribünjét ugyanis a közvetlenül elé, dél-francia (!) típusterv alapján felhúzott lelátó megfosztja bármiféle utóhasznosítás lehetőségétől.

Márton Félix

• Cimkék:
Népstadion Puskás Ferenc Stadion MLSZ

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére