Az évszázados ellentét miatt elképzelhetetlen, hogy lefeküdjenek a rokonok

Miért utálják a finnek a svédeket?

A papírforma svéd sikert ígér, hiszen Ibrahimovicék a 25. helyen állnak az aktuális FIFA-világranglistán, míg a finnek a 72. helyen. Nem sok jót ígér a két csapat legutóbbi tétmeccse sem, Svédország hazai pályán 5-0-ra verte szomszédját. Ráadásul sokan úgy vélik, hogy az északi összetartás jegyében a finn válogatott békésen odaadja a három pontot ellenfelének. Na, ez az, ami nem fordulhat elő!

Évezredes viszály a két nép között

A két ország ellentéte lassan évezredes múltra (már a viking korra), tekint vissza. A XI., XII. században, a keresztes háborúk korában egyre erősebb lett a svéd állam, valamint a katolikus és az ortodox egyház érdeklődése a finnek lakta területek iránt. Nem sokkal később elindult a telepesek áradata Svédországból, miközben III. Sándor pápa elégedetlen volt a finnekkel, szerinte körükben csak nagyon lassan terjedt a kereszténység. Finnország még a XV. században is a „Svéd Keleti Tartomány” néven volt ismert. A finn területekért hosszú századokon át harcoltak a svédek és az oroszok, a két hódítóban egyvalami volt közös: a helybéliek semmibe vétele. A helyzet a XVII. században sem javult, II. Gusztáv Adolf svéd király a svéd nyelvet tette hivatalossá a Keleti Tartományban.

A svéd király alatt tovább romlott a finnek helyzete

A XIX. században aztán Oroszország fennhatósága alá kerültek a finnek, mint önálló tartomány, de továbbra is a svéd maradt a hivatalos nyelv, végül 1863-ban született egy rendelet a finn nyelv hivatalossá válásáról. Végül a 1917 decemberében lett Finnország önálló köztársaság. Három évvel később Finnországot felvették a Nemzetek Szövetségébe, s az egykori elnyomottak mindjárt meg is fricskázták a svédeket, hiszen a szervezet 1921-ben a finneknek ítélte a svéd nyelvű Ålandot. Hivatalos szinten azóta sokat javult a helyzet, a svéd iskolákban kötelező a finn nyelv, a svéd ugyanúgy kötelező a finn iskolákban, azaz mindkét ország kölcsönösen elismeri és tiszteli a másikat. Ez persze nem jelenti azt, hogy a két ország polgárai rajonganának egymásért. Sőt…

A szőkenős viccek a finneknél a svédekről szólnak

A hétköznapokban ott lappangó ellentét legjobb kifejezési formája a humor. Nos, a finnek vicctárának jelentős részében a poén a svédek kárára sül el, azok butaságát figurázza ki. Ennek legtipikusabb példája a következő finn térfa. „Hogyan kell elsüllyeszteni egy svéd csatahajót? Egyszerűen csak bocsásd vízre!” A kényszerű együttélés miatt leginkább a belgiumi flamand–vallon ellentéthez hasonlítható a két nép viszonya, amely a sportban is lecsapódik.

Ma a hokipálya a fő csatatér

A legnagyobb csatákat jégkorongban vívják a sportág északi nagyhatalmai, s ebben a nyolcszoros világbajnok Svédország a domináns. Csakhogy a legutóbbi döntő ütközetet a finnek nyerték: az idei vb pozsonyi fináléjában 6-1-re gázolták le a nagy testvért!

Finnországban százezrek ünnepelték a diadalt (ez volt a második aranyérmük a sportág történetében), s a hazatérés után csak fokozódott a vidámság. Olyannyira, hogy a világbajnoknak járó serleg is megsérült a „vad és féktelen mulatozás” közben (így állt a finn szövetség sajnálkozó közleményében). A serleg kálváriája már Helsinki repülőtéren megkezdődött, Pasi Nurminen, a csapat kapusedzője ugyanis a repülő lépcsőjéről leérve ugrott egy hasast, s ráesett a kupára.

Szóval a finnek számára nemzeti ügy a svédek elleni meccs, vissza akarnak vágni a 0-5-ért, a keresztes háborúkért, a nyelvtörvényért. Vagyis: nekik hiába tétnélküli már az Eb-selejtező, szó sincs arról, hogy ezért lefeküdnének a svédeknek. Mi pedig nem tehetünk mást, szurkolunk nekik!

M. B.

• Cimkék:
labdarúgás Európa-bajnoki selejtező Svédország Finnország

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére