- Címlap
- Társadalom
- Világhír
- Életmód
- Kultúra
- Tudomány
- Sport
- Egyház
- Beszállhatok?
- Blogok
- Fórum
- Dossziék
- Film
- Videók
- Játék
- RSS
Mai morzsa
|
Sport
2011-09-24 20:00:00 Ha orvosra szüksége van egy versenyzőnek, jogász miért ne kellene neki?Magyar sportvezetők: jogukban áll hallgatniFelmenthető-e a tudatlanul doppingoló? Igaz-e, hogy Londonban nemcsak a sportolók, hanem a paragrafusokkal vívó jogászok is versenyeznek egymással?Nehéz azt állítani, hogy a sportjogászok nagy nevettetők volnának, mert olyan címen rendeznek nemzetközi konferenciát, amitől épphogy el nem sírja magát az ember, pedig… A modern sport olyan jogi problémákat is felvet, amelyek esetenként akár a sportolók teljesítményét is beárnyékolják. Ez indokolta, hogy tíz hónappal a londoni rajt előtt a sport és jog különböző kérdéseit taglaló nemzetközi konferenciát rendezzenek. A Magyar Sporttudományi Társaság, az MTA Orvosi Tudományok Osztálya és a Magyar Olimpiai Bizottság szervezésében szeptember 29. és 30. között a Magyar Tudományos Akadémia ad otthont az „Olimpia – Verseny – Sport – Jog – a sport versenyjogi és egyéb jogi aspektusai” elnevezésű konferenciának.
A kétnapos előadássorozaton jogászszemmel közelítenek például a magyar válogatott olimpiai felkészüléséhez. A szervezők úgy tartják, ha egy válogatott sportoló felkészülésénél teljesen természetes az orvos, akkor ugyanúgy szükség van a speciális ismeretekkel bíró jogász jelenlétére is. Tudniillik a sportolónak, edzőnek, sportvezetőnek nem feladata, hogy eligazodjon a szabályok rengetegében. De a munkáltató (klub) és a munkavállaló (sportoló) között esetlegesen kialakult konfliktus feloldása is ugyanolyan fontos feladat, mint a versenyző fizikai felkészítése. Konkrétan: az előadásokon például szó esik arról, hogy vajon egy klubnak jár-e pénz azért, mert elengedi sportolóját a válogatottba? A nemzeti csapatban való szereplés természetesen sokkal többet jelent egy szimpla meccsnél, hiszen az országot, a hazát, a közösség értékrendjét képviseli a kiválasztott versenyző. A klub fizetett alkalmazottjaként azonban a válogatott edzőtáborok, selejtező-sorozatok, világversenyek idején nem tud megjelenni csapatánál, holott a fizetését onnan kapja. A civil szférában teljességgel ismeretlen az ilyen eljárás, ott minden tulajdonos jogi abszurdumként tekintene arra, ha alkalmazottja hetekre eltűnne, de fizetését neki kellene folyósítania.
De az illegális teljesítményfokozást is igyekeznek körbejárni: a nemzetközi doppingügynökség korábbi elnöke arról fog beszélni, hogy a hiányos ismeretek nem mentik fel a sportolót. Sokan nem tudják, ha egy versenyző háromszor megszegi a rendelkezésre állási szabályt (az ellenőrök nem találják a megjelölt helyen), akkor az ugyanúgy doppingvétségnek minősül, mintha valakiről bebizonyítják, hogy kokszolt. Mivel az élsport egyre inkább a szabályozottság felé tart, ezért sportjogi szempontból is kötelező a felzárkózás a világ élvonalához. Kié a sportoló? – teszi fel a kérdést az egyik előadó. Az egyesületé? A szurkolóé? A nemzeté? A szponzoré? A válaszokat – többek között – olyan neves előadók prezentálják, mint az UEFA jogi tanácsadója, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság jogi igazgatója, a Nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) főtitkára, vagy a WADA elnökségi tagja.
S. V. A.
|
Hírsor
A hét java
|
|