Újraértelmezik a nemzetközi meccsek eredményei a magyar bajnoki rajtot

Kis csapatok alázták a magyar labdarúgókat

Négy meccs: egy sovány győzelem, két vérszegény iksz és egy kieséssel majdnem felérő vereség a mérlege az európai kupák selejtezőiben pályára lépő magyar csapatoknak: az odavágókon a tizenkét megszerezhető pontból ötöt sikerült abszolválni úgy, hogy három csapat is itthon kezdett. A rémisztően erős ellenfelek között volt két norvég, egy kazah és egy osztrák együttes. A kérdés demagóg, de jó: mit csináltak egész nyáron a magyar labdarúgók, edzők, tulajdonosok, ha ennyit sikerült kiizzadni magukból?

A tulajdonosok asszisztálnak a helyben járáshoz

A tényszerű eredményeknél maradva: Graz (osztrák)–Videoton 2-0, FTC–Aalesund (norvég) 2-1, Paks–Tromsö (norvég) 1-1, Kecskemét–Aktobe (kazah) 1-1. A meccsek előtti banális nyilatkozatok a szokásos forgatókönyv szerint szóltak, mindenki nagyon bízott „az elvégzett munkában”, és persze „nem szabad lenézni senkit”, míg a szánalmas rajt után egybehangzóan azzal magyarázkodtak az érintettek, hogy a „párharc két meccsen dől el”, és különben is nagyon meleg volt. A magyar futball az idei nyári szünetet sem tudta felhasználni a fejlődésre, motivációs téren pedig súlyos aggályok vetődnek fel, amikor a legjobb hazai csapatok vezetői már az első (!) bajnoki forduló elhalasztását indítványozták, mondván: a kazahok, a norvégok és az osztrákok ellen fáradtan lép pályára együttesük, ha a focistáknak közben a magyar ligában is játszaniuk kell. Következésképp maguk a klubtulajdonosok asszisztálnak a leginkább ahhoz, hogy ne legyen előrelépés, és játékosaiknak még véletlenül se kelljen az Európában általánosan bevett gyakorlat szerint szerda-szombat ritmusban játszaniuk.

Csak magyar sportvezető kér halasztást

A Magyar Labdarúgó Szövetség reagálása még döbbenetesebb volt: a sportág országos szervezete ahelyett, hogy zsigerből elhajtotta volna a kérvényezőket, a Videotonnak engedélyezte a halasztást, a Fradinak és a Kecskemétnek azonban már nem. Épp ezért nem meglepetés, hogy a kivételezett és érdemtelenül ajnározott Videoton kieséssel felérő vereséget szenvedett Ausztriában, hiszen a játékosok már a rajt előtt elhitték: valóban különbek a többieknél. Márpedig ez a tulajdonosi felfogás felfoghatatlanul sokat árt a magyar futballnak, hiszen a lehetőségét is kizárja annak, hogy a sportág közelítsen az európai középszinthez. Messiék 60−80 tétmeccset nyomnak egy szezonban, egy magyar focista ennek nagyjából a felét, de inkább annyit sem. Konkrétan: Messi a 2010/2011-es szezonban 55 (bajnoki, kupa-, Szuperkupa-, és BL-) meccsen lépett pályára a Barcelona színeiben, s ehhez jöttek még a válogatottbeli partik. Érdekes, de sem az argentin kapitánynak, sem a Barca mesterének nem jutott az eszébe, hogy meccshalasztást indítványozzon, ilyesmi csak és kizárólag magyar sportvezetők fejében fordul meg.

A pályán kiderül, ki mennyit ér

A magyar bajnoki rajt a Videoton elvtelen pihentetése miatt kapásból csonka forduló lesz, de ennél nagyobb baj, hogy a csapatok közti viszonylagos gazdasági egyensúly felbomlását nem a piac idézte elő: nem azért lett nagyságrenddel több pénze egyik-másik klubnak, mert több bevételt generált a nézőszám növelésével vagy játékosai eladásával, hanem azért, mert jobb volt az érdekérvényesítő képessége a szponzoroknál. Az egyenlőtlen gazdasági versenynek látszólag vannak nyertesei, de mondjuk, egy kazah vagy egy osztrák ellenféllel szemben csak addig lehet a gyepszőnyeg alá söpörni a problémát, amíg a fiúk ki nem futnak a pályára. Ott úgyis kiderül, ki mennyit ér.

Simon V. Attila

• Cimkék:
labdarúgás bajnokság NB I rajt foci futball

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére