A labdarúgóknál nem népszerű a több országot érintő bajnokság

Játék határok nélkül

Az öreg kontinens sportéletében egyre meghatározóbb szerepet játszanak a nemzetközi ligák, melyek fenntartásához komoly tőke kell, ám optimális esetben a profit sem elhanyagolható. A mintát legtöbbször az észak-amerikai bajnokságok (NBA, NHL, NFL) szolgáltatják, s a cél természetesen ezek utolérése nézettségben, bevételben s persze színvonalban.

KHL: amerikai minta alapján

A legkomolyabb ilyen sorozat a KHL, azaz a Kontinentális Hoki Liga. A 2008-ban életre hívott bajnokság az egykori szovjet jégkorongligára épül, 19 orosz csapat mellett egy-egy kazah, fehérorosz, lett és szlovák együttes indul a jelenleg is zajló szezonban, melynek bajnoka a Gagarin-kupa birtokosa lesz. A KHL majd mindenben az NHL-t próbálja követni, csak éppen a pénz sokkal kevesebb, ám tegyük hozzá, hogy mindössze a negyedik idényénél tart a sorozat, azaz van idő a fejlődésre. A névben szereplő kontinentális jelző mindenesetre arra utal, hogy szeretnék bővíteni a bajnokságot, s financiális szempontból az lenne a legjobb, ha svéd, finn, német és svájci csapatok is csatlakoznának a ligához, erre azonban rövid távon nincs komoly esély. Nagy dobás lenne, ha a KHL és az NHL bajnoka megmérkőzne egymással. A párharc megszervezésében segíthet a rettenetes tragédia. Mint emlékezetes, a KHL első fordulójára utazó Lokomotiv Jaroszlav repülőgépe lezuhant, valamennyi játékos éltetét vesztette, a Lokotiv nem is indult el a 2011/12-es szezonban. Az emlékezés jegyében, no meg jótékony céllal lehetne tető alá hozni a Staley Kupa-győztes, Gagarin Kupa-győztes meccset, amelyből akár hagyomány is lehet!

Igazi nemzetközi sorozattá nőtte ki magát az elmúlt bő fél évtizedben az osztrák jégkorongbajnokság (EBEL), melyhez 2006-ban csatlakozott az első külföldi együttes, a szlovén Jesenice. Egy évvel később érkezett az újabb szlovén gárda, a Ljubljana s az Alba Volán azóta pedig az EBEL-ben szerepel a horvát Medvescsak Zagreb és a cseh Znojmo is. A jelenleg 11 csapatos mezőnyt hat osztrák és öt külföldi klub alkotja. A honi csapatok többsége a MOL-ligában, azaz a magyar–román közös bajnokságban szerepel, amely mind gazdaságilag, mind színvonalában jóval az EBEL-nívó alatt van, ám így is hasznos sorozat.

Elérte célját a szakadár szervezet

A kosarasoknál a hivatalos európai szövetségtől való elszakadás jegyében jött létre a kilencvenes években a független szervezet, az ULEB, amelybe folyamatosan léptek be a legerősebb európai bajnokságok képviselői. A helyzet akkor fordult komolyra, amikor 2000-ben útjára indították a FIBA-Europe-tól (azaz a hivatalos szövetségtől) független Euroligát. A FIBA hiába fenyegetőzött, a szakadárok ligája érdekelte az embereket, a hivatalos sorozatok érdektelenségbe fulladtak. Aztán eljött a kiegyezés, ma közösen szervezik az európai klubtornákat, ám az ULEB ma is működik, s puszta léte elég az európai szövetség kordában tartásához. Regionális alapon is működnek nemzetközi ligák, így az ex-jugoszláv tagállamok legjobbjait tömörítő Adriatic Liga (kiegészülve az izraeli Maccabi Tel Aviv csapatával), s a balti államok csapatai számára létrehozott Balti-liga. A röplabdázóknál magyar csapatok is szerepelnek a több országot érintő Interligában (férfi) és Közép-európai Ligában (női). Interligával a vízilabdázók is próbálkoztak, ám ez érdeklődés és pénz hiányában megszűnt, maradt az Adria Liga, amelyben a jugoszláv utódállamok mellé az olasz Pro Recco is beszállt. A kézilabdázóknál is a Balkán a nemzetközi ligák fő színtere, a férfiaknál először a MEHL-kupa nevű sorozattal próbálkoztak (itt indult anno a Pick-Szeged is), ám ez megszűnt, ma a SEHA fantázianevű sorozatban szerepelnek szerb, horvát, bosnyák csapatok, s itt játszik a szlovákiai Eperjes is.

Kivédték a G–14 támadását

A labdarúgóknál a G–14 nevű szervezet létrehozása jelentett komoly konkurenciát az UEFA számára. A 14 legerősebb európai klub 2000 szeptemberében tömörült egységfrontba (később még négyen csatlakoztak, de az eredeti nevet megtartották), s bár az alapítók mindig is tagadták, egyértelmű volt, hogy a hivatalos cél egy kontinentális szuperbajnokság létrehozása. Úgy tűnik, az UEFA ezt ügyes diplomáciával meg tudta akadályozni, ám a lehetőség mindig ott van a levegőben. A túlzsúfolt versenynaptárba még regionális ligák szervezése sem fér bele. Skandináviában próbálkoztak a Royal Liga nevű sorozattal, nem sok sikerrel, így jelenleg Európa legjelentősebb, határokat átívelő labdarúgó bajnoksága a Balti Liga, lett, litván és észt résztvevőkkel.

M. B.

• Cimkék:
KHL jégkorong kosárlabda labdarúgás

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére