A virágkarnevál után kezdődnek a munkálatok

Építészek a stadionberuházások ellen

Fejlődik az ország, stadionok épülnek és újulnak meg, ami a magyar labdarúgás felemelkedésének egyik záloga lehet. A felszínen csupa mosoly, ám egy kicsit mélyebbre ásva kiderül: nem ennyire vidám a helyzet.

A közbeszerzés csak lógott a levegőben

Március 19-i cikkünkben először számoltunk be a debreceni stadion építése, pontosabban a beruházást felügyelő projektcég megalakítása körül kialakult bonyodalmakról. Felmerült, hogy a tervezéssel sincs minden rendben. Íme, az akkor cikk két rövid részlete: „A beruházás állami finanszírozásának bejelentésekor sokan kész tényként kezelték, hogy a létesítmény Kováts Ákos debreceni főépítész tervei alapján valósul majd meg − a kiváló szakember több hasonló volumenű stadiont is tanulmányozott, ennek alapján álmodta meg az új debreceni arénát −, csakhogy a Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) nyílt levélben szólította fel a leendő építtetőt egy nyílt pályázat kiírására. (…) Kósa Lajos a MÉSZ tiltakozására megjegyezte, hogy természetesen mindent a jogszabályok adta kereteken belül fognak megvalósítani, ám az utóbbi években több példa is akadt a tervpályázat nélküli beruházásra…” Mint megírtuk, Papp László alpolgármester a helyi DTV Köz-ügy című műsorában a Nagyerdei Stadion fejlesztéséhez szükséges közbeszerzési eljárásról és a pályáztatásról is beszélt, csak − szavai szerint − „még annyira az elején vagyunk a folyamatnak”…

Augusztusban kezdődnek a munkálatok

A projektcég sorsa rendeződött Debrecenben, a tervezés pályáztatásáról azonban továbbra sem beszélnek, pedig az építkezés immáron nagyon közeli. Augusztus 20-án még a régi Nagyerdei Stadionba fut majd be a virágkarneváli menet, de néhány nappal később elkezdődnek a munkálatok. Nos, ez nem tetszik a magyar építészek krémjének, ezért saját érdekképviseleti szerveiknek címzett, de a politikusoknak és a nyilvánosságnak is szóló nyílt levelet fogalmaztak meg: „A debreceni »Loki-stadion« építésének ügye már több éve napirenden szerepel.

Ilyen lehet a megújult Puskás-stadion
 

A 2008-as Eb-pályázat részét képezték a stadion átalakítási tervei. Aztán 2010 novemberében Debrecen főépítésze által már elkészített tanulmánytervről, 2011 májusában már kész tervekről, a munkálatok ez év augusztusi kezdetéről, közel háromszorosára duzzadt állami beruházásról és a projektcég megalakulásáról lehetett olvasni. Hogyan lehet az, hogy az elmúlt években zajló stadiontervezési programból az építésztársadalom egésze kimaradt? Ki és milyen megbízásból készítette az Eb-pályázatra a terveket? Hogy lehet az, hogy az egyenlő esélyeket és minőségi kiválasztást biztosító országos, nyílt építészeti tervpályázat az évek folyamán elmaradt? Kik és milyen terveket készítettek az elmúlt évek során? Hogyan kaphat direkt megbízást a város főépítésze (Kováts Ákos) a tanulmánytervek elkészítésére? Hogyan biztosítható az építészeti minőség, ha a tervek ingyen készülnek? Hogyan lehet az, hogy egy ilyen volumenű beruházásról csak utólagos, felszíni ismertetést kapunk, leszámítva a MÉSZ erőtlennek tűnő, egyszeri tiltakozását?” − olvasható a nyílt levélben.
 

A Puskás-stadion körül sincs minden rendben

Azt korábban is lehetett tudni, hogy a debreceni építkezés, annak tálalása és Kováts Ákos főépítész személye nagyon nem tetszik a szakmának, ám a nyílt levél következő bekezdéséből kiderül, hogy a Puskás-stadion átépítése kapcsán is akad az építészeknek gondja. „Kulcsprojekt tervpályázat nélkül – 2? Napi sajtóhírekből és a hazai sportvezetők nyilatkozataiból kiolvasható, hogy az ország egyik legjelentősebb sportlétesítménye, a Puskás Ferenc Stadion sorsa megpecsételődött: bontása az október 11-i magyar–finn összecsapást követően várható.

Az előzetes információkból arra következtethetünk, hogy a létesítménnyel kapcsolatos tervek – mellőzve az ilyenkor szokásos és a feladat jelentősége által megkövetelt nyílt építészeti pályáztatást – már most készülnek. A létesítménnyel és a területtel kapcsolatban ugyan előzőleg volt eredményesen lezárt, a kormányzati döntéshozás megalapozását segítő ötletpályázat, de ez műfajánál fogva nem jogosít végleges építészeti tervek kidolgozására, ill. arra irányuló megbízásra. Hogy lehet az, hogy mindezt a MÉK (Magyar Építész Kamara − a szerk.) és a MÉSZ eddig lényegében szótlanul hagyta?” − teszik fel az újabb kérdést a levélírók.

Magyarországon a szakmai érdekképviseletek lázongása persze általában semmire nem elég, mégis kellemetlen, hogy az építésztársadalom elégedetlen két nagyberuházással, amikor azok még el sem kezdődtek, s hogy összefogás helyett esetleg önös érdekekről szólhat a történet. Persze azt se felejtsük el, hogy tízmilliárdokról van szó…

M. B.

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére