Kevés az esély a magyar sportfinanszírozási modell EU-engedélyezésére

Brüsszel alighanem beint

Tavaly egy törvénymódosítás révén páratlan lehetőséghez jutott a magyar sport, ugyanis a tervezet szerint a cégek a jövőben levonhatják társasági adójukból a sportra fordított támogatást, magyarul adókedvezményhez juthatnak. A jogszabály öt sportágat, az úgynevezett látványsportágakat emelte ki, így a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda és a jégkorong reménykedhetett az adókedvezményekből befolyó forrásokban. Szakértői becslések szerint néhány év múltán a támogatás összege meghaladhatja a négy, ötmilliárd forintot, vagyis valóban brutális nagyságrendű javulást várhatnak a sportági szereplők a törvénymódosítástól.

Torgyán-féle támogatás

Már abban az esetben, ha minderre áldását adja az Európai Unió, ugyanis az efféle kivételezés elvileg tiltott, mivel a többi terület, mondjuk a filmesek vagy a művészeti tevékenységet folytatók versenyhátrányát jelentené a sportolókkal szemben. Az EU-szakértők érvelése szerint a sport a szórakoztatóipar része, ekként ugyanazok az elvek vonatkoznak erre a területre is, mint mondjuk a zenészekre vagy épp a filmesekre. Ha megélnek a profitból, szponzoraikból, jegybevételeikből, semmi akadálya működésüknek, de közpénzt nem szabad fordítani fenntartásukra. Az érvelés egyrészt érthető, mert tényleg rosszul venné ki magát, ha az állam közpénzzel támogatná mondjuk a Ferencváros labdarúgó-csapatát (sajna volt erre példa a nem is annyira régmúltban, a Torgyán-féle időszakban, de hosszan lehetne még folytatni a sort...).

Kevés az esély

A magyar javaslat azonban ennél sokkal összetettebb: nemcsak a kiemelt látványsportágakra vonatkozik, hanem a létesítmények fenntartására, üzemeltetésére, a szabadidősportra, az ifjúsági és diáksportra és az iskolai testnevelésre is. Utóbbiakra vélhetően meglesz az engedély, de a kiemelt csapatsportokra és a profi versenyzők, edzők személyi kifizetéseire aligha. A magyar koncepció, a társasági adóból levonható sporttámogatások ötlete ráadásul teljesen új Európában, és engedélyezésére a jelenlegi információk szerint kevés az esély. Ugyanakkor korlátozottan mégiscsak lehetséges az engedélyezés, Brüsszel áldását adhatja a nem profi sportra szánt összegek adócsökkentő voltára.

Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere, a Fidesz országgyűlési képviselője, a javaslat egyik megalkotója nemrég kijelentette: – A sportegyesületek és a versenyzők sem számolhatnak az idén reálisan az adókedvezményekből beérkező többletforrásokkal... Ugyanakkor elismerte, a magyar sportvezetői gyakorlatban egyáltalán nem ismeretlen gyakorlat a túlköltekezés, mint mondta: sokszor nem az adott forrásokhoz igazítják kereteiket, hanem álmaikhoz, ergo eleve kódolva van a gazdasági ellehetetlenülés. A magyar sportban egyáltalán nem vízió az olyan szerződéskötés, amikor az asztal mindkét oldalán ülő, vagyis a játékos és az elnök is tudja, nincs annyi pénz a kasszában, amiből kiegyenlíthető volna a versenyző fizetése. Mégis aláírják a szerződést...

Háromból kettő már siker

Szalay kifejezetten sikernek értékelné, ha a három pont közül kettő átmenne a brüsszeli rostán: ebben az esetben az utánpótlás-nevelésre, a létesítmények felújítására, építésére és működtetésére évtizedek óta nem látott nagyságrendű pénz juthatna. Brüsszelben két hét múlva döntenek a magyar sportfinanszírozási modellről.

S. V. A.

• Cimkék:
Sporttámogatás EU Brüsszel sportbiznisz szerződés

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére