Az évtized legsikeresebb magyar edzője a DVSC-nél marad

A Herczeg-korszak vége

A debreceni labdarúgás históriájának legsikeresebb edzője szakmai igazgatóként folytatja, hiszen az fel sem merült benne, hogy elhagyja a klubot. Micsoda csapat volt! Az első fordulóban vereség a Videotontól, aztán zsinórban 29 győzelem, s bajnoki cím. Ez volt Herczeg András edzői karrierjének első országos visszhangot kiváltó diadala, még 1995-ben, a 17 éven aluliak bajnokságában. Abból a csapatból Böőr Zoltán és Bernáth Csaba vitte a legtöbbre, no meg a mester, hiszen a DVSC-vel a felnőttek között is végigverte az országot, két bajnoki címet nyert három év alatt, s a csapat szerepelhetett a Bajnokok Ligájában és az Európa-ligában is. Pedig az első edzői tanfolyamra véletlenül ment el…

– Fiatal játékos voltam a Lokiban,és csapattársam, Kiss Laci éppen akkor készült a középfokú edzői tanfolyamra, hívott, hogy tartsak vele, én pedig nem sokat gondolkodtam – elevenítette fel a kezdetet Herczeg András. – Pedig akkor még nem éreztem magamban az elhivatottságot. Igaz, ha kívülről néztem egy-egy meccset, sokszor eszembe jutott, hogy én hogy állítanám össze a csapatot, mit változtatnék meccs közben, de ennél messzebb akkor még nem jutottam. Szóval a későbbi kiváló újságíró adta meg az első lökést, bár elképzelhető, hogy később magamtól is errefelé vettem volna az irányt.

A kilencvenes években egyszer már dolgozott a DVSC nagycsapatának vezetőedzőjeként, aztán 1998 őszén visszatért a kispadra a legendás Garamvölgyi Lajos, Herczeg András pedig újra a fiatalokkal dolgozott. Nem gondolt a visszatérésre, ám 2004 őszén, amikor Supka Attila vette át a Loki irányítását, őt nevezték ki pályaedzőnek, majd később a cseh Miroslav Beráneknek is ő volt a segítője, így aktív szerepet vállalt a DVSC első három aranyérmének megszerzésében. Amikor pedig Beránek elhagyta Debrecent, egy 2007. decemberi igazgatótanácsi ülés után a Loki szakmai irányítójaként lépett ki az irodából. A magyarországi edzők nagy része csak álmodozhat olyan három évről, amilyet Herczeg András átélt a csapat élén.

Két-két magyar bajnoki cím, Magyar Kupa-győzelem és Szuperkupa diadal, BL-főtábla, Európa-liga csoportkör. Ám mindezek mögött ott van az ember, aki akkor sem háborgott, ha megbántották – pedig a sikerek ellenére jócskán kijutott neki a mocskolódásból – , mindig elegánsan, visszafogottan nyilatkozott. Akkor sem méltatlankodott, amikor a 2010-es triplázás ellenére sem őt választották az év edzőjének. Pontosabban ekkor megfogalmazott három olyan mondatot, amellyel nem bántott volna meg senkit, tartalmát mégis csak e sorok írója ismeri. Beszélgetésünk befejezése után tíz perccel ugyanis felhívott: – Attila, inkább hagyjuk az egészet!
 
Csodálatos, de roppant fárasztó három évet töltött a Loki szakmai munkájának irányítójaként, hisz ne feledjük, a csapatnak a hazai európai kupameccsekre is utaznia kellett. Az utóbbi hetekben egyre biztosabbnak tűnt, hogy Herczeg András három év után feláll a kispadról, a végére azonban maradt még egy nagy dobás, a Sampdoria elleni 2:0-s siker az El-ben. A megbecsülést jelzi, hogy a klubvezetés rábízta a döntést, folytatja-e, vagy a váltás mellett dönt, s Herczeg András végül az utóbbi lehetőséget választotta: a jövőben szakmai igazgatóként dolgozik.

– A legkisebbektől az akadémián át az NB III-as és az NB II-es csapat munkáját fogom össze, tehát az első csapatot a jövőben irányító szakember önállóan dolgozhat majd – beszélt a jövőről Herczeg András. – Természetesen, ha kikéri a véleményemet, szívesen elmondom, mit gondolok. Csodálatos volt ez a három év, rengeteg felejthetetlen emlékkel lettem gazdagabb. Azt pedig, hogy milyen a viszonyom a klubbal, jól jellemzi, hogy én dönthettem el, kívánom-e folytatni a munkát. Nem mindennapi gesztus volt.

Bereczky Attila

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére