Katamaránokat állítanának a főváros tömegközlekedésbe

Dunai hajók a pesti dugók ellen

A Duna Express Konzorcium egyedi ötlettel enyhítené a főváros túlterhelt közúti közlekedését: 40 dunai hajóval napi 40 ezer utast szállítanának Budapesten és agglomerációjában. A tervek szerint csúcsidőben 3-5 percenként fordulnának a „vízi buszok”, ehhez 28 kikötőt vennének igénybe. A fővárosban 11 állomással számolnak. A katamarán felépítésű, 165 fő befogadására alkalmas vízi járművek teljes útvonala Százhalombatta és Tahi, illetve Százhalombatta és Vác-Visegrád lesz.

Három-négy évvel ezelőtt még sok ellenzője akadt a tervnek − közölte a jelenleg hét kisvállalkozást magába foglaló Duna Express Konzorcium vezetője, Götz Sándor. Az Eötvös Loránd-díjas hajómérnök és logisztikai szakértő hozzátette: a projekt megvalósulásával a forgalom mentesítésére nyílik lehetőség. A fővárosban mindennapi gondot okoz az autók nagy száma, a 15-17 km/órás átlagsebességgel toporgó dugók; továbbá a tény, hogy az összes munkába bejáró ingázó 65 százaléka személygépkocsival jár be Budapestre. Amennyiben ennek a forgalomnak 10 százalékát sikerülne áthelyezni a Dunára, az országos szinten évenként 2-3 százalékos energiamegtakarítást jelentene. Különösen fontos ez, mivel az EU-részére tett vállalásunk szerint 2020-ig kell, hogy energiamegtakarításunk elérje a 20 százalékot. Ennek a felét a közlekedés átszervezésével kell elérni.

Energia-megtakarítás, gyorsaság

„A konzorcium 32 méter hosszú, óránként átlagosan 32 kilométer megtételére képes hajókkal számol. Így várhatóan jelentősen csökkennének a dugók, javulna a főváros levegőjének minősége; nem volna szükség annyi parkolóra. Ez a terv megegyezik az EU „közútról a vízre”-programjával, az ott megcélzott dugómentesítéssel, az összehangolt közlekedéssel, amely a jövőben a Batthyány-téren például óránként 3500 fős utasforgalmat tenne lehetővé egy automata rendszerű kikötési móddal. Elgondolásunk még Európában is új, mondhatni példa nélküli” – hangsúlyozta a szakmérnök.

A terv megvalósításához páratlan lehetőséget jelent Magyarország 2011. első félévi, soros EU elnöksége. 2011. május 8-án, hazánkban írják alá a Duna-stratégia alapokmányát, ami a 2013. és 2020. közötti összes fejlesztést tartalmazza. Ez biztosítaná a hajózhatóságot a Fekete-tenger és a Balti-tenger között, így a Duna melletti államok önálló régiós tömbbé válhatnak, ami 14 ország 110 millió lakosát, valamint Moldávia és Ukrajna bekapcsolódását is jelentheti.
A fejlesztés kapcsán kiderült: egyre sürgetőbb ukrán érdek a tiszai hajózás, a Duna-Tisza-II. csatorna megépítése a két folyó közötti víztározókkal, amelyek az árvízveszélyt csökkentenék, és egyben biztosítanák a terület mezőgazdasági öntözését, valamint jelentősen rövidítenék az ukrán áruk hazai vízi úton való szállítását is. Ezzel egyben a Duna-Tisza-közi homokhátságon lassíthatnák a kiszáradást, segítenék a mezőgazdasági öntözést.

Környezetkímélő hajók, volvós kényelemmel

A katamaránok biogázzal üzemelnének – a Volvo-csuklósbuszok kényelemét biztosítva. Téli üzemmódra felkészítve – szükség esetén – törni tudnák a jeget is. Merülésük viszont, figyelembe véve a Duna-meder sajátosságait is, igen sekély: mindössze 1,2 m; a katamarán hajószerkezet miatt ugyanakkor borulásbiztosak.

A hajókra terveznek biciklitárolókat; a jármű alkalmas lesz kerekesszékesek befogadására; a nagy áteresztőképességnek köszönhetően nem kell tolongani sem a járművön, sem a közlekedési csomópontokon; a tévé, az internetelérés és a büfé a felszerelés része lesz. 2012. végéig 12 hajó megépítését tervezik, 2013-tól 4-6 hajó tömegközlekedésbe állítására kerülne sor. A prototípus megépítéséhez egy magyar befektető már be is szállt. Akad orosz érdeklődő is, aki a Moszkva folyón való közlekedtetésben érdekelt, illetve szerb, aki Belgrád és környékének közlekedésébe vonná be a Duna Express Konzorcium által kidolgozott koncepciót.

Boor Bálint

• Cimkék:
Götz Sándor dunai hajózás katamarát tömegközlekedés Duna kikötő Budapest Volvo Duna-stratégia propellergőzös

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére