Nóniusz az előnyös fajta

Lovasparadicsommá válhat Magyarország

 Ahogy Ausztria síparadicsom, úgy hazánk ismét lovasparadicsommá válhatna, hiszen megvannak hozzá az adottságai. Erről egyeztettek a napokban a Parlamentben, ahol azt is megvitatták a találkozó résztvevői, hogyan ragyoghatna ismét régi fényében a magyar lótenyésztés.

A tanácskozás apropójául szolgált, hogy pont kétszáz esztendővel ezelőtt született Nonius Senior, a magyar nóniusz lófajta őse. Legendás, ahogy hozzánk került, hiszen a napóleoni háborúk idején zsákmányolták, de legendás az a sokoldalúsága is, ahogyan az embert szolgálta. Ezt a fajtát másfél évszázadon keresztül használták katonai célokra, de mint kiváló munkabíró jószág egyre nagyobb szerepet kapott a mezőgazdaságban is. Idővel innen is, onnan is kikopott, és ma már csak elvétve fogják eke elé. A jövő kihívása, hogy világszínvonalú, sport- és hobbifajtát formáljanak belőle. A hazai lovas szakma képviselői mindannyian nagy lehetőséget látnak a nóniuszban, mert adottságai: emberszeretete, nyugodtsága, kezelhetősége, kiváló munkabírása alkalmassá teszik, hogy családok számára „hobbiló” legyen; a lovas turizmusban vagy iskolákban - gyerekek mellé terápiás lónak „szerződtetve” is - kiválóan megállja a helyét.

A szakemberek abban bíznak, hogy amennyiben megvalósul a most körvonalazódó nemzeti lovas program, akkor hazánkban megkétszereződik a lovak száma, azaz a jelenlegi 65 ezres lóállományunk - ami éppen a fele az uniós átlagnak - közel 130 ezerre nő. A magyar lovak központi szerephez juthatnának azáltal is, hogy mind több magyar emberben és tenyésztőben ébredezik a nemzeti öntudat, és egyre többen keresik majd ezt a fajtát. A nóniusz mellett egyébként a kisbéri, a lipicai, a gidrán és a mezőhegyesi félvér szintén őshonos magyar fajta, és sajnos egyikről sem mondható el, hogy tenyésztése manapság divatos.

Valló László
 

• Cimkék:
lótenyésztés nóniusz lovasparadicsom

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére