- Címlap
- Társadalom
- Világhír
- Életmód
- Kultúra
- Tudomány
- Sport
- Egyház
- Beszállhatok?
- Blogok
- Fórum
- Dossziék
- Film
- Videók
- Játék
- RSS
Mai morzsa
|
Kultúra
2011-11-01 21:00:00 Teátrálisan jeleníti meg az élet és halál témakörétZene a szomorúság idejéreHa az ember szomorú, és meg akar vigasztalódni, Mozart Requiemjét érdemes meghallgatnia – ha nem akar, akkor Mahler Dal a Földről című művét.Jelen cikk Mozart Requiemjét mutatja be a halottak napi elcsendesedésre való tekintettel. A requiem a gyászmise latin neve, mert ezekkel a szavakkal kezdődik a miseszöveg (Requiem aeternam dona eis Domine), ami magyarul azt jelenti, hogy „Adj nékik, Urunk örök nyugodalmat!” Mivel az egy évvel ezelőtti Verdi Requiem-cikkben rövid összefoglaló olvasható a gyászmise zene történetéről, most csak e műfaj első nagy állomásáról szólunk.
Mozart előtt is íródtak már zenekart és énekkart egyaránt foglalkoztató requiemek, jóllehet, azok zenei jelentősége meg sem közelíti az övét. Zenetörténész körökben sokáig nagy felfedezésnek számított, hogy a fiatal Mozartot tanító Michael Haydn (1737–1806) 1771-es Requiemje döbbenetes hasonlóságot mutat tanítványa remekművével. Sőt, Michael Haydn élete végén komponált (1805–1806) második requiemje szintén befejezetlen, mint a 15 évvel azelőtt meghalt tanítványáé. Ezekből az összefüggésekből számos elmélet, elemzés vagy éppen összeesküvés-elmélet született már, amelyeket itt nem részletezünk, egyet viszont jól jeleznek: a zenekari- oratorikus requiemek kora elérkezett!
Másik nagy legendakör, hogy ki is írta a művet? Vajon Mozart végigírta, csak titkolnia kellett? Vajon segített-e Antonio Salieri, ahogy Milos Forman mutatja be azt az „Amadeus”-ban? Vajon minden Lacrimosa utáni részt Franz Xaver Süssmayer komponált-e?
Mozart jelen tudásunk szerint 1791-ben, halálának évében kezdte meg requiemjét komponálni, amelyet már nem fejezett be. A mű tervezete (és jelenlegi, befejezett változata) szerint 8 nagy részből áll (Introitus, Kyrie, Sequentia, Offertorium, Sanctus, Benedictus, Agnus dei és Communio), de a sok tételrész tagolása ismertebb, amely szerint 17 részletből áll. Az Introitus (Requiem aeternam) első 7 üteme még azokra is hat, akik szerint Quesha a zene királynője – oly őszinte fájdalom és oly megkérdőjelezhetetlen lendület együttese kiált reánk vadul. A Dies irae még a romantikához szokott fülünknek is dinamikusnak tűnik, s a tétel által felvázolt világvége sokkal valósabbnak hat, mint Hollywood évente kibocsátott Armageddon-filmjei.
Jellegzetes Mozart hangszerelése is. Csak azokat a hangszereket hagyta meg a nagy szimfonikus palettából, amelyek a gyász hangulatot ki tudják fejezni. Így hiányzik az orgona, az oboa, de még a szerző által oly szeretett kürt is. Csak basszusklarinétok (basszetkürtök), fagottok, trombiták és harsonák, valamint üstdobok kerültek be a vonósapparátus mellé. A trombiták a drámaiság fokozásában kaptak jelentős szerepet, míg a többiek sötét színük révén a mélységes bánatot tudják hallhatóvá tenni. Ezenkívül egy nagy vegyeskórus, és négy szólista a főszereplője ennek a élet-zenedrámának.
A nyitókép innen
|
Hírsor
A hét java
|
|