A magyar történelem sötét eseményei

Ők az új alaptörvény díszkiadásának festői

Hatvanöt különböző festmény, díszíti majd az alaptörvény díszkiadását. A sorozat 15 kiegészítő festményét Kerényi Imre, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium miniszteri megbízottja rendelte meg. A napokban közzétett listán ismert és kevésbé ismert magyar festők is szerepelnek, három kép azonban mindenképp kiemelkedik majd. A magyar történelem hatvanöt jelentős pillanata közé ugyanis bekerült a 2006-os lovasrendőr-attak, a vörösiszap-katasztrófa és az új alaptörvény születésének pillanata is.

A kollekció alapját ötven festmény adja, amelyet a kor legnagyobb festői, köztük Munkácsy Mihály és Benczúr Gyula készítettek az 1986-os millenniumi ünnepségekre. A sorozat a magyar történelem legszebb és legsötétebb pillanatait mutatja be. A második világháború, a holokauszt, a tanácsköztársaság és a trianoni diktátum tematikája, amely illeszkedik a történelemoktatás kánonjába, három új és viszonylag ellentmondásos képpel is kiegészül majd, a vörösiszap-katasztrófa, a 2006-os rendőrattak és az új alkotmány születése kapcsán. Kerényi Imre külön ki is emelte a Népszabadságnak, hogy történelmi „metszéspontnak” tartja a 2006-os eseményeket.

A tizenőt kiegészítő kép összesen húszmillió forintjába kerül majd a minisztériumnak, és az Alkotmány Asztalának központi helyét elfoglaló alaptörvény díszkiadását fogják majd illusztrálni. Az eredeti képeket 2012 januárjától nyolc hónapon át a Nemzeti Múzeumban állítják majd ki, ahonnan később a Parlamentbe vagy a Sándor-palotába kerülhetnek majd. Az Alkotmány Asztalánál ingyen megrendelhető alaptörvény azonban nem tartalmazza majd őket, itt csupán ahhoz az alapkiadáshoz lehet hozzájutni, amit Kövér László személyesen dedikált. A díszkiadást már csak pénzért lehet megrendelni, de a tervek szerint ez lesz az egyik olyan hivatalos állami jutalom is, amit például az érettségiző diákoknak osztanak majd.
 

Oda a hiperrealizmus

A három unorthodox történelmi pillanatból különleges képek születhetnek majd. A vörösiszap-katasztrófát megfestő Szentgyörgyi József például kifejezetten a témához illő, kolorista stílusban fest, amit alapvetően a színek, viszonyaik és a színfoltok arányai határoznak meg, miközben festészetében meghatározó elemként szerepel az európai keresztény kultúra. Így várhatóan, de korántsem meglepő módon a vörösiszappal kapcsolatos képeken nagyrész a vörös szín dominál majd. A hiperrealista, az eseményeket fotószerű hűséggel visszaadó képekre várók csalódni fognak.

Egy Korényi-ikon. Kép innen.

A 2006-os rendőrattak, amelynek nem csupán történelmi fontossága, de várható ábrázolásmódja is ellentmondásos, valószínűleg nem a riportfotóknak megfelelő dokumentáció lesz. A felkért festő, Korényi János munkásságának hangsúlyos részét adja az ikonfestés, így nem elrugaszkodott dolog azt feltételezni, hogy a rendőrattakról készült képeken megjelenik majd az ikonokra jellemző statika és kompozíció. Az éppen „kardlapozó” rendőrök így, szigorúan a felületek maximalizálása miatt, egyenes, a néző felé fordított felsőtestükről fordítják majd hatérozott arcéleiket a tüntető tömeg felé.

Szintúgy realizmust várhatnánk attól a képtől is, amely az új alkotmány születését ábrázolja, azonban valószínű, hogy megint csalódni fogunk. A készítésre felkért Szkok Iván munkásságát ugyanis elsősorban az expresszív domborművek határozzák meg (nyitóképünkön egy falfestménye). Kiválóan képes lehet persze visszaadni azt a giccs határait súroló pátoszt, amit az alaptörvény elfogadásának napján érezhetett a Parlamentben járó érdeklődő. Remélhetőleg, a Fidesz–KDNP koalíció képviselőinek sugárzó tekintete és a Simon Dénes vezetésével tökéletesen elénekelt Himnusz is kiolvasható lesz majd a festményből.

Szentgyörgyi József színei. Kép innen.

Nagy Imre unokái már korábban tiltakoztak, mert a nagyapjuk újratemetésén elmondott beszédével – szerintük – Orbán Viktor kormánya politikai célokra használja fel a temetést. Úgy gondolják, az, hogy a politika átveszi a hatalmat a képzőművészet felett, a Rákosi-korszakra emlékeztet. Nyilatkozatban közölték, hogy a 89-es eseményt nem kellene a „kialakulni látszó új szocreál kultúrhullám államilag kierőszakolt témájává" tenni.

KMZs

A nyitókép innen.

• Cimkék:
festmény Kerényi Imre vörösiszap tüntetés zavargás alaptörvény kultúrpolitika

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére