Nagy társadalmi feszültség kíséri Kína átalakulását (1. rész)

Több száz milliárd a pártvezéreknek

2010 májusában kínai munkások sztrájkot szerveztek, amely tovább terjedt Dél-kína szerte az üzemekben. Egy 2008-as munkavédelmi törvényre hivatkoztak, mely hallgatólagos kormányzati jóváhagyást helyezett kilátásba munkaügyi kezdeményezések esetén, és amely a munkavállalóknak jobb munkakörülményeket, magasabb fizetést helyezett kilátásba az alkalmazottak részére.

Augusztusban Ven Csi-pao (Wen Jiabao) kínai miniszterelnök nagyszabású beszédében figyelmeztetett, hogy veszélyezteti Kína gazdaságát és modernizációját, ha az ország elmulasztja, hogy belekezdjen az átfogó politikai reformokba. Októberben Nobel-békedíjat kapott egy bebörtönzött ellenzéki, Liu Xiaobo, egy azok közül, akik aláírták a 2008-as chartát, amely alkotmányos, demokratikus kormányforma kialakítását sürgeti. Mindezek az események együtt felhívják a figyelmet a kínai társadalmi, politikai reformok szükségességére.

Lefejezett elégedetlenség

Senki nem kételkedik abban, hogy a Kínai Kommunista Párt (KKP) rövidesen alapvető politikai reformokba kezd. Ven beszéde ugyanakkor felvázolja Kína középtávon bekövetkező változásait: a kínai társadalom struktúrája robusztus, erőteljes, változásokat követelő átalakulásba kezdett, melyet az autoriter berendezkedésű állam, a korábbi formák között próbál ellenőrzése alatt tartani.
 

Kényes vállalkozás. Átmennek a vízen?
 

A folyóirat egy korábbi, 2001-es cikkében már utalt az egyre erősödő feszültségre Kína állami vezetése és a társadalom között, amely társadalmi és politikai reformokhoz vezet. Bármely mulasztás a szükséges reformok terén felerősíti a társadalmi konfliktusokat, veszélyezteti a gazdasági növekedést és aláaknázza a KKP kormányzóképességét. Ugyanebben az időszakban a folyóirat aggodalmát fejezte ki, hogy Kína átalakulása hosszabb és viharosabb lehet, mint amire eredetileg számítottak.

2001-től kezdve Kína gazdasága folytatta a növekedést, emelkedett az egy főre jutó nemzeti össztermék. A kínai kormányzat lépéseket tett a társadalmi elégedetlenség leszerelésére, több terhessé vált adónem eltörlésével, vidéki beruházásokkal. Peking valósággal lefejezte az elégedetlenséget a lakásépítés, az infrastruktúra-fejlesztés, a szociális háló alaposabb kiépítése által.

Biliárd dolláros lopás

Azonban 2001 óta sok területen nőtt a szembenállás. A politikai rendszer következtében csalások, gyanús meggazdagodások sorozata következett be, ami még inkább arra figyelmeztette a társadalmat, hogy védje érdekeit. A Kínai Társadalomtudományi Főiskola (CASS) becslései szerint 2001-ben mintegy 40 ezer alkalommal volt mérhető jele a társadalmi nyugtalanságnak, ezeknek az eseteknek a száma 90 ezer fölé emelkedett 2009-ben. A CASS hozzáteszi, hogy az incidensek egyre kiterjedtebb, erőszakosabb jelleget öltöttek, gyakrabban terjedtek túl a tartományi határokon, s a résztvevők köre, illetve az ellenük elkövetett sérelmek listája is bővült.

A kínai állami fejlesztések kutatóintézete szerint az Ázsiára jellemző úgynevezett haveri kapitalizmus modellje érvényesült, állami hivatalnokok és baráti körük kezére került évente mintegy 4 ezer négyzetkilométernyi föld. Ugyanebben az időszakban 80 ezer paraszt veszítette el otthonát. Yu Jianrong, az intézet rangidős kutatója szerint a földügyek jelentik a legkeményebb politikai válságot, amivel a kínai kommunista pártnak szembesülnie kell.

A jövedelmi olló kinyílásáról is igen szemérmesen beszélnek a kommunista állam hivatalos statisztikái. A média egy 0.47-es adatot közöl, mely önmagában sem hízelgő, a latin-amerikai országokéra emlékeztet, mivel ebben a régióban a legnagyobb Földön a társadalmi egyenlőtlenség. Csakhogy, mint azt a Kínai Reform Alapítvány országos gazdasági kutatóintézetének igazgatóhelyettese, Wang Xiaolu véli, a valóságos adatok sokkal rosszabbak ennél. Becslései szerint bevallatlanul marad évi 1,3 biliárd dollárnyi jövedelem, ez a kínai GDP 30 százaléka.

A rejtett jövedelmek több mit 60 százaléka Kína legtehetősebb 10 százaléka között oszlik el; ez a réteg többnyire a kommunista párt vezetőiből áll.

Biztosítás, biztonság...

Azért,hogy a tisztázatlan eredetű vagyonukat eltitkolják, az elvtársak Kínában is előszeretettel alkalmaznak „security-s” csapatokat. A biztonsági őrök száma kétmillióval emelkedett, a 2002 óta alapított magán „őrző-védő” cégek 1,2 milliárdos üzletet képviselnek.

(Forrás: foreignaffairs.com)

Udvardy Zoltán

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére