Get Adobe Flash player
Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Egyház
2012-01-19 08:30:00

Theos: ugyanolyan eszközöket használunk, mint más szervezetek

Senki sem sajátíthatja ki a kereszténységet

A Theos az egyik legismertebb brit kutató- és elemzőintézet, mely fontos társadalmi és közéleti kérdésekre igyekszik megtalálni az értékelvű válaszokat. Interjú Paul Bickley vezető kutatóval.

– Nagy Britanniában – Magyarországhoz hasonlóan – jó pár társadalmi és közéleti témával foglalkozó think tank működik. A Theos annyiban különbözik a többi intézettől, hogy hangsúlyosan felvállalja keresztény mivoltát. De miben különbözik egy keresztény think tank szekuláris társaitól?

– Erre kétféle választ tudnék adni. Az első szerint semmiben, mert ugyanolyan eszközöket használunk, mint más szervezetek, akik kulturális vagy politikai téren akarnak valamilyen befolyást szerezni. Mi is érdekes ötletek és elméletek után kutatunk, és ehhez ugyanúgy a szociológia, a kulturális antropológia és más társadalomtudományos diszciplínák eszközeit vesszük igénybe. Feltevéseinket és elméleteinket azután igyekszünk minél színvonalasabban kidolgozni, és a média segítségével minél szélesebb körben megismertetni. Másfelől azonban a Theos valóban egyedülálló abból a szempontból, hogy ötleteihez a keresztény teológiából is meríteni próbál – és a használható, ámde egyházi eredete miatt került elveket a mainstream politika felé közvetíti. Én úgy gondolom, valóban a Theos egyedisége abban áll, hogy XXI. századi think tank-ként a szekuláris politikát a keresztény hagyományban ma is élő bölcsességről és igazságról akarja meggyőzni.

– A honlapjukon olvasható alapelveik között szerepel, hogy a Theos elutasítja a vallásos és szekuláris szféra közé emelt falat. Hogyan kell értenünk ezt a markáns állásfoglalást?

– Véleményünk szerint a szakrális-szekuláris megkülönböztetés – akár világi, akár egyházi oldalról jön – gyakran káros dogmává merevedik, és megakadályozza az értelmes társadalmi párbeszédet. Ennek egyik példája, mikor a harcos ateisták azt állítják, hogy a vallás egy „irracionális” és „veszélyes” jelenség, ezért karanténba kell zárni. A szekularizmus eszméje meglehetősen bonyolult – kevesen tudják, hogy a világiság és hit elválasztása maga is keresztény gyökerekkel rendelkezik –, de az biztos, hogy mi nem értünk egyet azzal a szekuláris elvvel, hogy a hitnek nincs helye a közügyeinkről szóló diskurzusban. A hit rengeteg bölcs belátást tartalmaz az emberei természetről, melyeknek igenis van helye a közgondolkodásban.

– Egy, a Mindennapi által is ismertetett írásban a Theos kutatója, Jonathan Chaplin a multikulturalizmus keresztény szemszögből való be- és elfogadása mellett érvel. Ezt olvasva felmerül a kérdés: hogyan tarthatja meg egy társadalom a keresztény értékeit, ha közben relativista módjára válogatás nélkül elfogad minden más vallási és kulturális jelenséget?

– Jonathan Chaplin nem ért egyet azzal az elgondolással, mely a multikulturalizmust az erkölcsi relativizmussal azonosítja. Ő inkább a neves filozófust, Charles Taylort követve azt mondja, hogy minden kultúra megérdemli a tiszteletet és az elfogadást, de egyetlen kultúra vagy tradíció sem vonhatja ki magát a kritikai vizsgálat alól. Ezenkívül azt is szem előtt kell tartanunk, hogy egyetlen kultúra vagy társadalom sem sajátíthatja ki magának a „keresztény” jelzőt. Nagy-Britanniába a hatvanas években például nagy számban érkeztek bevándorlók a karib-tengeri volt gyarmatokról, akik bár teljesen más kulturális preferenciákkal rendelkeztek, mégis keresztények voltak, egyáltalán nem „rosszabbak”, mint angliai hitsorsosaik.

– Mit gondol arról a követelésről, mely szerint a valódi integráció, vagy legalábbis a súrlódásmentes beilleszkedés érdekében az európai moszlimoknak néhány vallási eredetű szokásukat le kellene vetkőzniük – gondolok itt elsősorban a nők hátrányos megkülönböztetésének gyakorlatára?

– Én ebben az esetben is arra intenék mindenkit, hogy gondosan válassza el a kulturális eredetű szokásokat a vallási parancsolatoktól, mert néha a diszkriminatív gyakorlatok nem feltétlenül magából a vallásból származnak, hanem inkább a kulturális tradíciókból. Az Egyesült Királyságban is van olyan moszlim közösség, mely a nők akaratuk elleni kiházasítását az Iszlámmal ellentétes gyakorlatnak tartja. Magára az Ön által felvetett problémára egy sablonosnak tűnő „recepttel” tudok szolgálni: az efféle dilemmák eldöntésében a kulcs az, hogy meg kell találni a helyes egyensúlyt a vallás által diktált erkölcsi elv, a közösségi érdek és az egyéni jogok között. Ez az egyensúly a keresztény tradíció által befolyásolt országokban valóban megköveteli mindenkitől, hogy tisztelje az egyéni méltóságot, de,mint mondtam, ez az elv nem áll feltétlenül szemben az iszlámmal.

– A Theos szerint a hit jelentős szerepet játszhat – ahogy alapelveikben fogalmaznak – a közösségek „virágzásában”. De az elmúlt évszázadok során nemcsak a vallásos, hanem a „fejlődésbe” és a „technikába” vetett hitnek is jelentős szerepe volt az emberiség sikereiben. A Theos ezeket a – mondjuk úgy: szekuláris – hiteket is egyenrangúnak tartja a vallással?

– Az egyik legfontosabb üzenet, amit közvetíteni akarunk, hogy minden átfogó gondolati rendszer a hiten alapul. Erről az alapvető szabályról a racionalitás hívei hajlamosak megfeledkezni, és elfelejtik, hogy az ész használata sem nélkülözheti a hitet.

– Milyen értékek hangsúlyozásával segítheti elő a kereszténység a posztmodern társadalom békéjét, stabilitását és virágzását, és mely keresztény vallási és erkölcsi gyakorlatok és tanítások váltak a Theos szerint elavulttá, netán károssá a XXI. századra?

– Ez nehéz kérdés. Az biztos, hogy a kereszténységnek nem szabad visszafordítania az idő kerekét, nem szabad a korábbi hegemonikus pozícióba képzelnie magát. De a pluralizmus elismerése nem jelenti azt, hogy a keresztény egyházaknak meg kell szabadulniuk hagyományos értékeiktől és véleményüktől. Éppen ellenkezőleg: a keresztény tradíció egyes közösségekre gyakorolt hatásának felmutatásából derülhet ki számunkra az, mely vallási elemek voltak jó, és melyek rossz hatással.

– Hisz ön abban, hogy vannak olyan közös értékek, melyeket minden nagy múlttal rendelkező világvallásban meg lehet találni? Ha igen, melyek ezek az „univerzális” értékek?

– A Theos tagjai sokféle keresztény felekezetből verbuválódnak, és sok más vallású emberrel is együtt dolgozunk. És úgy érzem, sok olyan pont van, melyben megtaláljuk egymással a közös hangot, én az emberi méltóságot, a társadalmi igazságosságot és a vallás szabad gyakorlását mindenképpen ilyen közös elvnek tartom. Persze vannak köztünk világosan felismerhető különbségek is, ezért gondolom hamisnak azt – az elsősorban a politikában jelentkező – tendenciát, mely a világ vallásai közti nem elhanyagolható különbségeket igyekszik egybemosni.

– David Cameron brit miniszterelnök tavaly decemberben, az első angol bibliafordítás 400. születésnapjára rendezett cambridge-i ünnepség alkalmával igen megfontolandó gondolatokat osztott meg a kereszténység közéleti szereplésével kapcsolatban. Én úgy éreztem, mintha a Theos kereszténységfelfogása köszönne vissza Cameron gondolataiból. Volt valami köze a Theosnak ehhez a beszédhez?

– Nem, nem volt, de annak mindig örülünk, hogy ha egyes gondolatainkat vezető közéleti személyiségektől halljuk viszont, mert ez annak a jele, hogy jó úton járunk. Nick Spencer, a Theos kutatási igazgatója írt egy témába vágó könyvet a Biblia angol politikára gyakorolt hatásáról „Szabadság és Rend” címen, én úgy gondolom, a miniszterelnök beszédének megírásakor ennek felvetéseiből és megállapításaiból meríthetett.

– Egyébként a Theos vállal politikai tanácsadást, beszédírást vagy más marketingtevékenységet – akár kizárólag valláspolitikai ügyekre korlátozva?

– Az nagyritkán előfordul, hogy egyes területeken szakmai felvilágosítást adunk néhány közintézménynek, de a direkt befolyásra törekvő kommunikáció nem a mi asztalunk, és pláne távol áll tőlünk a beszédírás. Mi sokkal tágabb perspektívában, sokkal kevésbé manipulatívan és sokkal interaktívabb módon kívánjuk az emberek véleményét befolyásolni.


Az Eleai Vendég

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.