Társadalom
2010-11-18 13:48:00
Káros mellékhatásokkal járhat a „hamburgeradó”Népszerűbb lehet a sodort cigaretta
A cigaretta jövedéki adójának és így árának emelkedésével egyre népszerűbbé válik a sodort cigaretta még azok körében is, akik eddig csak dobozosat szívtak. Mára a kézzel tekert cigaretta a teljes dohánypiac több mint 20 százalékát teszi ki.
Miközben a jövedéki adó emelésére készül a kormány, az egészségügyi szakemberek igencsak egészségtelen intézkedést szorgalmaznak. Egyes elképzelések szerint a cigaretta jövedéki adójának egy részét a káros szenvedélyek rabjainak a kezelésére kellene fordítani, vagyis az egészségügyi ellátórendszer büdzséjébe kéne visszaforgatni. A Csiba Gábor kórházigazgató nevével fémjelzett, „szenvedély-, illetve hamburgeradóként” is emlegetett koncepciónak csupán egyetlen, ám annál nagyobb szépséghibája van: a károsabb, kézzel sodort cigaretták vásárlására ösztönzi a dohányosokat.
A gyári, dobozos cigaretták jövedéki adója jóval nagyobb, mint a zacskós dohányé, egy-egy dobozon már most is több mint 300 forint az árelőny, ami a tervezett intézkedés nyomán várhatóan még tovább emelkedik. Egy nemrég készített norvég felmérésből kiderült, hogy a kézzel sodort cigaretta sokkal nagyobb kockázatot jelent a tüdőrák kialakulásában, mint a gyári csomagolású. A válaszadó tüdőrákos betegek csupán 6 százaléka nem dohányzott soha, viszont a dohányosok döntő többsége (88 százalék) saját maga készítette cigarettáját.
Érdekes tény, hogy a sodort cigarettát szívók körében annak ellenére volt több tüdődaganatos betegség, hogy ők kevesebbet, - átlagosan napi 15 szálat - szívtak el, a gyári csomagolásút kedvelők egy teljes dobozával szemben. A rák kialakulásának, illetve a kockázat növekedésének hátterében minden bizonnyal az áll, hogy az otthon sodort cigaretta a gyárihoz képest lazább szerkezetű és több dohányt tartalmaz. Ennek következtében lényegesen nagyobb mennyiségű kátrány és akár tízszer több nikotin kerülhet egy saját készítésű cigarettát elszívó dohányos tüdejébe.
A kutatók elsősorban a szénmonoxid mennyiségét és a cigaretta utáni vágyat vizsgálták. Az eredmények szerint a kézzel sodort cigarettát szívók 25 százalékkal több füstöt szívnak le, és hat másodperccel tovább szívják a cigarettát, mint a dobozos dohánytermékeket fogyasztók.
A sodort cigaretta papírjának az elégetése, továbbá a magas hő (700 C fok), és a dohány égése során körülbelül 700-800 db rákkeltő anyag keletkezik - állítja Brugós László tüdőgyógyász. A szakember úgy véli, egyre nagyobb a veszélye annak, hogy a dohányzási formák közül pontosan a legkárosabb terjed el, mert iparilag ezt lehet a legkönnyebben és legkevesebb ráfordítással előállítani, ám a legnagyobb haszonnal eladni.
Az adók sodorják bajba a dohányosokat
Évek óta folyamatosan emelkedik a csomagolt dohány piaci részesedése a dohánytermékek piacán, ami aggodalommal tölti el az egészségügyi döntéshozókat és a dohányzásellenes szervezeteket. Mára minden ötödik szál cigarettát maguk sodornak meg a dohányosok.
A sodort cigaretta térnyerése a dohánytermékek általános drágulása mellett amiatt van, hogy a zacskós dohány és a cigaretta közötti adókülönbözet folyamatosan emelkedik. Egy csomag átlagos cigaretta és 20 szál sodort ára közötti különbség 2005 óta 280-300 forintról, 350-370 forintra emelkedett. Míg egy doboz Sopianae 580 forintba kerül, addig egy körülbelül negyven szál cigaretta előállítására alkalmas zacskó dohányért 430 forintot kell csak fizetni.
A zacskós dohány terjedésére rásegített a pénzügyi válság is, amit jól mutat a regionális különbség. Míg az ország keleti felében minden negyedik elszívott cigarettát kézzel sodornak, addig Budapesten és Pest megyében csak minden huszadik cigaretta készül zacskós dohányból. A fogyasztók a drágább cigaretták helyett is az olcsóbbakat vásárolják, de a keleti országrészben már a csempészett fekete cigaretták forgalmát is veszélyezteti a sodrott dohány - derül ki az AC Nielsen Magyarország adataiból.
Míg a dobozos cigaretta tartalma legalább ellenőrzött, a nikotin, kátrány és szénmonoxid kibocsátás kötelezően szerepel a dobozokon, - a fogyasztó legalább tudja, hogy mit szív -, addig a sodort cigarettát szívóknak fogalmuk sincs arról, hogy mennyi káros anyagot visznek be a szervezetükbe. A zacskós dohányt szívók jellemzően nem használnak füstszűrőt, így a füst mindenféle szűrés nélkül kerül a tüdejükbe.
A felemásra sikeredett adóemelés az illegális piac fokozott térnyeréséhez is vezethet. Míg tavalyelőtt körülbelül 16 milliárd szál cigaretta fogyott el a magyar dohánypiacon, azóta folyamatos, mintegy 3-6 százalékos a visszaesés.
Szigeti Ildikó
|
