Társadalom
2010-11-04 12:05:00
Törvény kötelezné a kórházakat szociális feladatok ellátásáraNagymamákkal lesznek tele a kórházak?
Álszent az, aki változásként értelmezi a kórházak szociális ellátási kötelezettségének lehetőségét felvázoló javaslatot - állítják az intézményvezetők. A kapacitás eddig is rendelkezésre ám pénzük csak akkor volt, ha a „beteg” hozzátartozója állta a számlát.
Törvénnyel vagy anélkül, magától értetődő, hogy az egészségügyi intézményekben szociális ellátást is kell végezni. A kórházakban szinte mindig van olyan, jellemzően idős ember, aki gyógykezelésre nem, inkább szociális ellátásra szorul. A rossz szociális helyzet kényszerű velejárója a rossz egészségi állapot, tehát a kettőt gyakorta egységesen kell kezelni.
Noha az intézményvezetők mindig is következetesen tiltakoztak a szociális ellátási kötelezettség ellen, és szorgalmazták a feladatkörök egyértelmű szétválasztását, mégis hallgatólagos beleegyezésüket adták ahhoz, hogy orvos-szakmai indok nélkül is felvegyenek „beteget” az általuk vezetett kórházba.
Elfektető kórházak
„Most a hálapénz, a későbbiekben pedig a törvény készteti az intézményeket az idősgondozásra” - mondta az egyik fővárosi kórházigazgató azzal összefüggésben, hogy az egészségügyi törvényjavaslat szerint a kórházaknak a jövőben szociális feladatokat is vállalniuk kell.
A portálunknak nyilatkozó intézményvezető szerint mindennapi jelenség, hogy a család - némi hálapénz ellenében - a nagyszülő felvételét kéri egy-két hétre, mert ugyan orvosi felügyeletre nem szorul, de nincs kire bízni az idős hozzátartozót például üdülés idejére. A kórházakban azonban nemcsak „családi” okokból helyeznek el ideig-óráig időseket, sokszor az erre hivatott és fizetett intézmények úgymond „áttolják” azokat a gondozottakat, akiknél a gyógykezelés szükségessége felmerül, ugyanis a szociális intézményekben három-négyszeres a túljelentkezés.
A kórházvezetők korábbi tiltakozását aligha tükrözi a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) elnökének a napokban tett kijelentése. Rácz Jenő az egészségügyi salátatörvény-tervezet szakmai vitáját követően jelezte: elképzelhető, hogy a kórházaknak szociális feladatokat is vállalniuk kell, igaz, csak akkor, ha ezt külön kasszából finanszíroznák.
Szociális nővérek?
A Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (MSZ EDDSZ) elnöke ugyan örül a törvényi szabályozásnak, de sérelmezi, hogy a döntéshozók nem egyeztettek velük. Cser Ágnes kérdésünkre elmondta: a kórházaknak rendelkezésre áll a kellő infrastruktúra a szociális ellátáshoz.
A kérdés csak az, hogy a pluszfeladatokhoz ki és milyen pénzt társít, az egészségügyben dolgozók ugyanis az alapfeladatuk reális honoráriumát sem kapják meg, így félő, hogy az európai átlag alatti fizetésükért a jövőben a jelenleginél is több munkát kell majd végezniük. Az elnök szerint aggályos lehet, hogy a nővéreket, ápolókat úgy kötelezik szociális ellátásra, hogy a - hasonló végzettségű - szociális ágazatban dolgozó kollégáik náluk jóval többet keresnek.
A változtatástól Cser Ágnes nemcsak a kórházi kapacitások jobb kihasználását várja, hanem azt, hogy a törvény végre rendet tesz a szociális ellátásban jelenleg uralkodó káoszban. Példaként említette az engedély nélkül működő idős otthonokat, gondozóházakat, amelyek veszélyét egyre többen ismerik fel.
A legfontosabb az, hogy a feladatokat és a forrásokat egyértelműen definiálják, mert nem szerencsés, ha a funkciók és a pénzek összemosódnak, még akkor sem, ha egy épületen belül többféle ellátást kell biztosítani - tette hozzá az érdekképviselet vezetője.
„Egyetértve Cser Ágnessel, szerencsétlen ötletnek tartom, hogy a kórházak részt vállaljanak az
idősgondozásból. Nem a kórházakra kell bízni ezt a feladatot, hanem például erőteljesebben
fejleszteni az otthoni ellátást: szakápolási és gondozási rendszert.
Rengeteg a középkorú, munkanélküli nő, akiket – rövid kiképzés után – jobban be lehetne vonni az
idősek gondozásába, hiszen sokszor nem szakápolásról, hanem gondozási feladatokról van szó.
Jelenleg a gondozási rendszer egy-két órás segítséget jelent az idősek számára, ezt az időt lehetne
megnövelni és akkor sokkal több idős ember maradhatna az otthonában.
Ugyanígy az otthoni szakápolási és hospice ellátási feladatok számára is nagyobb OEP keretet
kellene elkülöníteni, hogy a szakfeladatok nagyobb része is ellátható legyen otthon, és ne háruljon
a kórházakra” – kommentálta a hírt dr. Hegedűs Katalin, a hazai hospice mozgalom meghatározó
személyisége, a SOTE Magatartástudományi Intézet igazgatóhelyettese.
Szigeti Ildikó
|
