Társadalom
2010-11-02 16:50:00
Aggódnak a „végeken”Egészségügy: az államtitkár nem messiás
Az egészségügyi dolgozók egyelőre csendben figyelnek, látszólag zokszó nélkül veszik tudomásul a bejelentett intézkedéseket, jóllehet, nem mindenki bízik az ágazat gyógyulásában. Elsőként a falusi körzeti orvosok hallatták a hangjukat.
„Szócska Miklós nem messiás.” Ezt immár nemcsak a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma (NEFMI) egészségügyért felelős államtitkára hangoztatja önmagáról, de az ágazatban is egyre többen kezdik felismerni. Ennek ellenére, ha csodát nem is, de legalább egy reform értékű beavatkozást várnának a gyógyítók a kormánytól.
A választási ígéretekhez híven, amint lehetőség nyílt rá, megtették az első lépéseket az egészségügy rendbetételének irányában. Az Egészségbiztosítási Alapban talált 27,5 milliárd forint csupán afféle életmentő elsősegély, ám korántsem jelent megoldást. Ennek a többszörösére (majdnem a tízszeresére) lenne szüksége a fekvőbetegellátó intézmények látványos gyógyulásához.
A kasszamaradvány elosztásáról szóló bejelentést hatalmas adósságokat maguk előtt görgető kórházvezetők vegyes érzelmekkel fogadták. Örömükbe jókora üröm is vegyült, amikor kiderült: az összegnek csak egy részét használhatják majd közvetlen adósságcsökkentésre, a fennmaradó hányadot teljesítmény-növelésre, és a várólisták csökkentésére kell fordítani.
A szakmai szervezetekkel való egyeztetést követően a NEFMI szűkszavú közleményben tudatta: a konszolidációért cserébe az intézmények vállalják az adósságjelentési rendszerben való folyamatos részvételt, a területi struktúraátalakítási munkákat, valamint a súlyosan eladósodott intézmények konszolidációs tervének az elkészítését. Az Egészségügyért Felelős Államtitkárság a közös együttműködésért cserébe megígérte, hogy mindent megtesznek azért, hogy a kórházak minél előbb megkaphassák a pénzt.
Az intézményvezetők remélik, hogy Szócska Miklós is ismeri a „kétszer ad, aki gyorsan ad” mondást és ennek szellemében fog cselekedni. A portálunknak nyilatkozó igazgatók egybehangzóan azt állítják, ha az ígért összeg néhány héten belül nem kerül a számlájukra, nem lesz szükség struktúra-átalakításra, mert a beszállítók - csődeljárás útján - záratják be a nem fizető kórházakat. A legóvatosabb becslések szerint is, az intézményenkénti tartozások összege év végére elérheti a 90 milliárd forintot.
Óvatosan kóstolgatják a salátát
Az ágazatban dolgozók többsége egyelőre csendben kivár, látszólag tudomásul veszik a bejelentett intézkedéseket. Ez nem azt jelenti, hogy mindenki egyetért az egészségügyi kormányzat terveivel, hanem inkább azt, hogy a javaslatcsomag igen kevés konkrétumot tartalmaz. Az első intézkedések között szerepelnek olyan, jellemzően gesztus értékű változtatások, mint például a Semmelweis-nap ágazati pihenő nappá való nyilvánítása, illetve a betegek kórházból történő távozása után, az eddig kötelezően kiadott elszámolási nyilatkozat megszüntetése.
Az úgynevezett „hangulatjavító” intézkedések közé sorolható a súlyponti kórház fogalmának eltörlése. E lépést szinte a bevezetés óta várja a szakma - fogalmazott egy szakmai konferencián Csiba Gábor. A Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke szerint az intézményeknek inkább átok, semmint áldás volt a központi kijelölés, hiszen csak többletfeladatokat rótt a kórházakra, előnyei szinte nem is voltak.
A Magyar Kórházszövetség elnöke is üdvözölte a változtatást. Rácz Jenő úgy vélekedett, a súlypontozás nem csupán az intézményeket szorította korlátok közé, de a strukturális átalakításoknak is gátat szabott. A módosítás egyik olvasata alapján az intézményi kapacitások újraosztásának technikai megalapozásáról van szó. Ezt jelzi az is, hogy bár kórházbezárásokról nem, de struktúra-átalakításról a javaslattervezetben is szó van, ám ennek tartalma és forgatókönyve egyelőre nem ismert.
Érdekes, hogy míg korábban sokat panaszkodtak az egészségügyi- és szociális ellátási kötelezettség összefonódására, addig a Kórházszövetség elnöke immár lehetségesnek tartja, hogy a kórházaknak szociális feladatokat is vállalniuk kell a jövőben; igaz, a „profilidegen” ellátást nem az egészségügyi kassza terhére kell majd biztosítani az intézményeknek.
Az ágazati, csaknem 80 oldalas javaslat-tervezet egyik feltűnő eleme, hogy a leggyorsabb, legradikálisabb, és leglátványosabb változtatást a patikáknál tervezik. Annak ellenére, hogy a gyógyszertárak működését döntően piaci hatások befolyásolják, az állami szabályozók inkább a kereteket határozzák meg. A tervezet szerint véget vetnének a szinte korlátlan liberalizációnak. A patikaalapításnál a lakossági szükségleteket veszik alapul. Úgy tűnik tehát, hogy a közforgalmú patikák versenypiaci szereplőkből egészségügyi szolgáltatókká minősülnek vissza.
Aggódnak a „végeken”
Jóllehet, a kormányprogram ágazati fejezetében nagy hangsúlyt fektettek a népegészségügyi szempontok, az esélyegyenlőség érvényesülésére, a Falusi Körzeti Orvosok Szövetsége (FAKOSZ) szerint, jövőre reálértéken csökken az alapellátás finanszírozása, ami miatt felerősödhet a pályaelhagyás, elöregedés e területen.
A FAKOSZ közleményében rámutat: a javaslatban a kormányprogrammal ellentétben nem szerepel az alapellátás az elsődlegesen kezelt területek között, csupán a háziorvosok számára - a különösebb jelentőséggel nem bíró-, úgynevezett egészség-ipar fejlesztése az, amit a kiemelt célok között felsorol a kormány.
Az alapellátásnál mindössze 3,4 százalék forrásbővüléssel - azaz praxisonként átlagosan mintegy havi 40 ezer forinttal - számol a kormány, ami a 3,5 százalékos infláció mellett minimálisan, de csökkenő reálértékű finanszírozást jelent. Ez viszont béremelésre nem ad lehetőséget a vállalkozó háziorvosok számára és a kedvezőtlen folyamatokat - pályaelhagyás, utánpótlás hiánya, elöregedés, egyes területek fokozódó „egészségügyi elsivatagosodása” - fogja felerősíteni - figyelmeztet a szövetség.
Abban minden érintett egyetért, hogy valamilyen folyamat elindult az ágazatban, azt azonban csak kevesen sejtik, hogy vajon kik lesznek a változások nyertesei és vesztesei. Az egészségügy átalakításának betegekre gyakorolt hatását pedig még csak jósolni sem merik a szakértők.
|
