Felsőzsolca kulcsra készen

A cigánytelepen nem lesznek új házak

Tapasztalt újjáépítők

Néhány napon belül, október végére az utolsó új háznak is el kell készülnie. A munkálatokban oroszlánrészt vállaló Kós Károly Egyesülés igazgatója, Zsigmond László az egyesülésről, a kártalanítás- és az újjáépítés szempontjairól, a cigányházakról, illetve a határidő betarthatóságáról mondja el tapasztalatait.

„Már az árvíz utáni héten munkához láttunk. Negyven szakemberünkkel felmértük az összes érintett telket, hogy az országos főépítész által kiírt pályázatra már egészen konkrét házterveket adhassunk be. Ennek is köszönhető, hogy mind a beérkező, mind a kiválasztott, mind pedig a megvalósuló tervek között az egyesülés munkái találhatók meg a legnagyobb arányban” - eleveníti fel a kezdeteket az 1989-ben alapított, Makovecz Imre szellemi irányításával működő egyesülés igazgatója.

Az organikus építészet hagyományait követő, 42 vállalkozást tömörítő KKE egyébként már tapasztalt az efféle munkákban, hiszen a 2001-es beregi árvizet követő helyreállítás is elsősorban az egyesülés mérnökeinek tervei alapján, illetve irányítása mellett történt. A mintegy félezer összedőlt épület jelentős részét a KKE tervei szerint építették újjá. Zsigmond László különösen a 480 lelkes Tákoson épült házakra büszke, ahol akkoriban maga látta el a főépítészi teendőket: „A falu 150 házából mindössze 24 maradt épen, a többit teljesen vagy részlegesen újjá kellett építeni. Hogy minden szempontnak megfeleljünk, a beregi táj jellegzetes háztípusának karakterjegyeit viselő, korszerű alapanyagokból, hőszigetelt nyílászárókkal készült, komfortos épületeket készítettünk, amelyekkel Tákos új, egységes településképet kapott.”

Az elemi lakhatás feltétele

Felsőzsolcán a kárfelmérés és a tervek kiválasztása után a kártalanítás módját és mértékét kellett megállapítani. Kormányhatározat született arról, hogy az elemi lakhatás feltételeit minden településen biztosítani kell a helyi önkormányzatnak, így Felsőzsolca számára több mint 1,8 milliárd forintot különítettek el. Ezt követően a helyi önkormányzat állapította meg, hogy ki, milyen mértékű kárpótlásra jogosult. A kétszáz összedőlt ház tulajdonosa közül százötvenen írták alá a támogatási szerződést, a tulajdonosok egyik fele lakást vásárolt, míg a másik fele új házat építtetett magának az „elemi lakhatás” feltételeit szabályozó paraméterek alapján.

Ez azt jelenti, hogy a ténylegesen bent lakók száma szerint választhattak új, - a korábbinál többnyire kisebb - házat, senki sem kaphatott nagyobbat annál, mint amekkora összedőlt. Az új házat építtetők kisebb része egyénileg vágott bele hagyományos vagy könnyűszerkezetes otthon felépítésének, míg a többi tulajdonos a KKE, vagy a borsod megyei építészek által kínált tervekből választott magának.

Időben elkészül minden

„A Bódva példátlan méretű áradása miatt Felsőzsolca 2200 ingatlanából 1700 ház károsodott kisebb-nagyobb mértékben, s ezek közül 200 teljesen lakhatatlanná vált. Mivel sokan inkább lakást vásároltak a kárpótlásból, 74 ház építésének láttunk neki a településen. Az önkormányzat által meghatározott 45-90 négyzetméter közötti alapterületű, többféle alaprajzú, korszerű és komfortos épületet terveztünk úgy, hogy azok a lehető legellenállóbbak legyenek egy esetleges újabb áradás esetén. Mivel éppen a helyi, állagmegóvásra javasolt százéves, tornácos, kontyos, kis oromzatos vályogfalú házakból omlott össze a legtöbb, ezeknek a stílusjegyeit vettük alapul az új épületek tervezésekor.” - avat be a részletekbe Zsigmond László.

Makovecz Imre az árvíz után speciális, 44 négyzetméter alapterületű komfortos, elidegeníthetetlen lakásokból álló sorházakat tervezett az ár által esetlegesen elpusztított cigánytelepek lakói számára. Mint a KKE igazgatójától megtudtuk, ezek építésére nem volt szükség, mert sem Felsőzsolcán, sem másutt, nem érte a telepeket, olyan kár, ami ezt indokolta volna.

A közelgő átadási határidővel kapcsolatban Zsigmond László optimista: „Minden ház kész tetőszerkezet alatt van. Valahol vakolnak, valahol már burkolnak és szerelvényeznek, de valamelyikbe már be is költöztek. Minden jel arra mutat, hogy a kivitelezőknek sikerült a hónap végéig átadni az épületeket. Ezután a műszaki és használatba vételi eljárás következik, ami a szemlézésekkel és az esetleges hibák kijavításával 8-10 napot vesz igénybe, úgyhogy november 10-ig az utolsó házba is beköltözhetnek új tulajdonosok.”

Csikor Ottó

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére