Kormányzati segítség nélkül csődbe mehet a főváros

2012: Budapest vége?

A főpolgármester szerint, már a jövő év költségvetése is bizonytalan. Ön 1994 és 2004 között volt Budapest pénzügyi felelőse. Mit gondol, mi várható 2011-ben?

Az átadáskor megkapott adatokból kiindulva , a következő 4 éves ciklusnak nincsen meg a fedezete. A fizetésképtelenség viszont nem jövőre, hanem 2012-re, vagy 2013-ra tehető. A főváros beruházásai, valamint működési költségei együttesen olyan fedezetet kívánnak meg, amelyeket az előrelátható forrásokból, - beleértve a továbbiakban még felvehető hiteleket - sem nyújtanak megfelelő fedezetet. Egy 55-60 milliárdos lyuk tátong a költségvetésben. Ennek a lyuknak a méretét riasztóan megnövelhetik olyan negatív tényezők, amelyeket az elmúlt néhány hét alatt elvégzett felületes vizsgálódás után már látunk.

 
Fotó: MAIKO

Azonban nem csinálhatunk úgy, hogy 2011- et még valahogy kihúzzuk, és majd szépen bedől a város, majd 2012-ben vagy '13-ban hirtelen kiderül, hogy Tarlós István csődbe vitte a várost. Arról van szó, hogy ezt így vette át. Már most lehet tudni, hogy ez a csődhelyzet 2012, 2013 körül elő fog állni. Erre most kell felhívni a figyelmet, még akkor is, ha a számlákat még ki ma tudjuk fizetni.

Mit tesznek, ha 2012-ben csődbe megy a főváros?

Ilyen helyzetnek nem szabad előállnia. Kormányzati támogatásra van szükség, mind a BKV problémáinak kezelésére,mind pedig a főváros hiányának a csökkentésére. Forrásátcsoportosításra van szükség. Ezt a fővárosi vezetésnek világossá kell tennie a kormányzat előtt. Ami fővárosi részről elvárható, az a lehetséges racionalizálások végrehajtása, vagyis ugyanazt a szolgáltatást kevesebb pénzből kell előállítani. Biztosan szükség lesz megszorításokra, és néhol még a kötelező szolgáltatások csökkentésére is. A nem kötelezően vállalt feladatokat is csökkenteni kell majd. Viszont önmagukban ezek az intézkedések sem lesznek elegendőek. A főváros akármilyen racionálisan is szervezi meg a szolgáltatásait, és akármilyen keményen hajtja végre a megszorításokat, a kormányzat segítsége nélkül nem tudja majd kezelni a helyzetet.

Szeptemberben a köztévében úgy nyilatkozott, Budapest nem képes több adót beszedni. Ám előző válaszában elkerülhetetlen megszorításokat említ. Mit terveznek, mely területeken szándékoznak növelni Budapest bevételeit?

Mindkét állítás helytálló, és sajnos a legcsekélyebb értelemben sem állnak egymással ellentétben. Budapest a jogilag rendelkezésre álló adónemeket tekintve a törvényi maximumra vet ki adót, e tekintetben tehát nincs mozgástere.

A BKV külső- és belső adósságállománya eléri a 800 milliárd forintot, járműparkjának átfogó csereprogramra lenne szüksége. Hogyan lehet a tömegközlekedési vállalat kilátástalannak tűnő helyzetét rendezni?

Legutóbb a BKV vezérigazgatójától hangzott el ez a 800 milliárdos szám, amelyből 720 milliárd a becsült a belső eladósodás. Korábban már 400 milliárdos és 1000 milliárdos összegek is elhangzottak. A BKV külső, banki eladósodása egy 70 milliárdos banki tartozásból és egy 10 milliárdos szállítói tartozásból adódik össze. A valós adatok meghatározásához egy mélyebb, alaposabb elemzés lenne szükséges. A legnagyobb probléma a BKV esetében az, hogy nincs meg az a rendelkezésre állóbevétele, amellyel tartozásait tudná finanszírozni.

A jegybevételi pénzeken, az állami támogatáson és a szociális árkiegészítésként kapott pénzeken felül becsléseim szerint, 45-50 milliárdos hiány van a Budapesti Közlekedési Vállalatnál. 2002-ben a BKV akkor fennálló tartozásait az állam kifizette, ma ismét 80 milliárdnál tartunk egy súlyos belső eladósodottság mellett. Azt gondolom, hogy nem azzal kellene törődni, hogy a 800 milliárdot, hogyan lehetne eltüntetni, mert nem az okozatot, hanem az okot kellene kezelni. Először a megrendelt szolgáltatások fedezetét kell megteremteni.

3-5 évet is késhet a 4-es metró. Lehet, hogy csak 2018-ra készül el az új vonal?
 
Ezt ma még nem lehet megmondani. Egy rendkívül súlyos helyzet állt elő a metrókocsi-beszerzések csúszása miatt. A metró beruházásnak első szakasza nem egy olyan munka, amelynek a tudatos leállítása kevesebbe kerülne, mint a tovább folytatása. Itt döntő mértékben leszerződött munkákról van szó. Ezeknek a munkáknak a leállítása pedig egy olyan kártérítési igényt váltana ki, a velünk szerződésben álló felekből, ami meghaladja a benyújtandó számláknak a mértékét.

Lehetséges a megállapodás az Alstommal?

Azt, hogy az Alstommal lehet-e közösen valamilyen megoldást találni az eredeti szerződés folytatására, és új tender nélkül várhatók-e kocsi szállítások, ezt ma még nem lehet megmondani. Ennek a megállapításához a szerződések megfelelő mélységű jogi vizsgálatára van szükséges. Ez idáig még nem történt meg, és nem lehet tudni, hogy az érdekelt feleknek szerződés szerint milyen lehetőségeik vannak .

Horváth Csaba

• Cimkék:
Tarlós István főváros Budapest Atkári János BKV Alstom 2012 költségvetés csőd 4-es metró metrókocsi 2011

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére