Világhír
2011-09-07 12:33:00
Megfigyelő státust kaphatnak – és ezzel mindent megnyerhetnekSzakad az EU-egység a palesztin ENSZ-tagság miatt?
Törést hozhat Palesztina ENSZ-tagságának kérdése az Unió külpolitikájába – legalábbis érezhetőek a témával kapcsolatos feszültség előjelei. A Frankfurter Allgemeine Zeitung Párizs és Berlin szembenállását említi.
Bár az EU-tagállamok Sopotban rendezett külügyminiszteri tanácskozásán a résztvevők tv-kamerák előtt nem győzték hangoztatni, hogy Palesztina ENSZ-tagságának kérdésében „kívánatos” az egységes uniós álláspont, az ülésteremben jól érzékelhető volt, hogy a téma alkalmasint újabb választóvonalat képezhet a szervezeten belül – írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Durva törésvonal
A német konzervatív újság szerint a kérdés elsősorban Párizs és Berlin között vezethet konfliktushoz. Izrael határozottan ellenzi a palesztinok tervezett lépését, amelynek értelmében a világszervezet Közgyűlésének szeptemberben kezdődő új ülésszakán kérelmeznék (előzőleg kikiáltott) saját államuk felvételét az ENSZ-be. A terv már hetekkel a lépés előtt "táborok" kialakulását eredményezte az EU-n belül.
A sopoti külügyminiszterei tanácskozáson – résztvevők beszámolója szerint – Németország, Hollandia, Csehország és Olaszország alkotta azt a csoportot, amely határozottan felsorakozna Izrael álláspontja mögött. Mint Guido Westerwelle, a német külügyi tárca vezetője fogalmazott: Berlin „magától értetődően tekintetbe veszi az Izraelhez fűződő különleges baráti és partneri kapcsolatokat”, amikor e kérdésben dönteni kell. Prága tudatta, hogy el fog utasítani minden, a palesztinok javára szóló ENSZ-határozatot. Róma azzal érvelt, hogy a palesztinok jogi felértékelése nyomán azok perelési jogot kapnának az ENSZ keretében működő Nemzetközi Bíróságon, ami pedig – például a megszállt területeken létesült zsidó telepek miatt – nem állhat érdekében Izraelnek.
Megfigyelők lehetnének a palesztinok?
A másik táborban találhatók azok az államok (Franciaország, Belgium, Ausztria, Finnország, Szlovénia, Lengyelország, Svédország, Luxemburg, Spanyolország), amelyek adni akarnak valamit a palesztinoknak. Alain Juppé francia külügyminiszter szerint „olyan megoldást kell találni, amely senkinek nem okoz kárt”. A csoport államai abban bíznak, hogy a palesztinok jogi felértékelése erősíteni fogja a reformpárti politikusok pozícióját. Egyúttal attól tartanak, hogy a Palesztin Hatóság erőfeszítéseinek kudarcát újabb intifáda (felkelés) követhetné. Nem fedte fel lapjait Sopotban Nagy-Britannia és néhány kelet-európai állam – írta a FAZ.
Kompromisszumos megoldást jelenthetne egy olyan formula, amely egyre gyakrabban kerül szóba - állítják diplomaták. Ez a formula a teljes jogú ENSZ-tagságnál kevesebbet adna Palesztinának – olyasmit, amilyennel korábban a Vatikán vagy Svájc rendelkezett a világszervezetben: egyfajta megfigyelői státus, kibővített jogokkal. Ebben az esetben viszont már a státus megfogalmazása is problémát okozhat. Nagy politikai-szemantikai különbség ugyanis, hogy a palesztinok az eddigi ENSZ-beosztásukat („egyéb testület”) nem-tag megfigyelő státusra (non-member observer status) vagy pedig nem-tag megfigyelő államra (non-member observer state) cserélik.
Épp így juthatnak komolyabb befolyáshoz
Politikai síkon az a nehézség, hogy olyan státusra, amely nem éri el a teljes jogú ENSZ-tagságot, a Nyugat legföljebb csak közvetett módon gyakorolhatna befolyást. Erről a státusról ugyanis nem a Biztonsági Tanácsnak, hanem a Közgyűlésnek kellene szavaznia, ott pedig a harmadik világ államai biztos többséggel megszavaznák a palesztinok előterjesztését.
A német külpolitikára különösen élénk figyelem irányul, ez Sopotban is érezhető volt. A líbiai NATO-csapásokról szóló márciusi BT-szavazáson Berlin – szövetségeseit irritáló módon - tartózkodott. Ennek „jóvátételéről” a lengyel városban ugyan senki nem beszélt, érezhető volt viszont az a várakozás, hogy a konszenzus ezúttal nem bukhat el Németország magatartásán. Mint Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter fogalmazott: „ebben a különleges helyzetben Németországnak mind a maga, mind Európa nevében megvan a lehetősége arra, hogy olyan lépést tegyen, amely súlyt ad az EU-nak, és kivezeti Izraelt az elszigeteltségből. Ez csak Németországgal együtt valósulhat meg.”
-mi-/mti
|
